728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2018.04.10
Tóth Eszter

Éjszaka van, koromsötét. Egyszer csak lángra kap a függöny, az egész ablakot beborítja a tűz. Odakint emberek állnak puskával a kezükben és csak egyetlen céljuk van: a ház minden lakóját megölni. Mit tennénk, ha mi lennénk bent? Mennyire van ránk hatással egy olyan tragédia, amely nem velünk történt? Bogdán Árpád Genezise választ ad a kérdésekre és rámutat: mindannyian érintettek vagyunk, csak épp nem gondolunk bele.

Bogdán Árpád 2007-ben első, Boldog új élet című filmjével rögtön bizonyította, hogy remek érzékkel képes megragadni a társadalom peremére szorult egyének érzelmeit. Akkor őszintén, sallangoktól mentesen festette vászonra névtelen főhősének útkeresését, ám az „igazmondás” erejéről a Genezis készítésekor sem feledkezett el. És „igazmozdás” alatt itt most nem azt értem, hogy valósághűen mutat be egy valós tragédiát – pedig ezt is megteszi –, hanem azt, hogy hiteles környezetben, hús-vér szereplőkkel rekonstruálja a valóságot, a nézőt pedig olyannyira bevonja a történetbe, hogy legtöbbször úgy érezzük, ott állunk a főhősök mellett. Ez pedig igazán bátor vállalkozás, ha egy olyan történetről van szó, mint a Genezisé.


Genezis_CsordasMilan

 

E történet középpontjában egy roma kisfiú, Ricsi áll, aki egy brutális rasszista indíttatású támadásban elveszíti a családját. Hanna, a munkájába temetkező ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során azonban megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő Ricsivel, ez a találkozás pedig mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány, Virág is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről. Ebből a rövid leírásból azonnal kitűnik: a Genezis nem egy lineárisan A-ból B-be haladó, egyetlen főszereplőre fókuszáló film. Bogdán Árpád három fejezetre tagolva mutatja be: a 2008–2009-ben zajló gyilkosságsorozat, amely romagyilkosságok néven került be a köztudatba, minden Magyarországon élő ember életét befolyásolja. E kijelentés egyértelművé tételéhez Bogdán Árpád három főhőst választott, akik azon túl, hogy idegenek, más korúak, etnikumúak és más társadalmi réteghez is tartoznak. Egy valami azonban közös bennük: mindannyiuk életére hatással van a tragédia – egész pontosan: mindhármuk életét megrengeti.


Genezis_IllesiEnikoAnna

 

Az első fejezet – melyben Ricsit és az ő sorsát ismerjük meg – kontextusba helyezi a történetet: a rendező minden fontos információt a tudomásunkra hoz, majd elkezd egyre távolabb „emelni” minket a gyilkosságtól, két újabb egyéni sorsot bemutatva. Azért használtam az „emel” kifejezést, mert Bogdán Árpád annak érdekében, hogy megértsük a film lélektani mélységeit, valóban elemel minket az egyszerűen körvonalazható valóságtól. Ezt egyrészt a képekkel teszi. Dobos Tamás operatőri munkája pedig kiváló: az egész filmen uralkodik a szubjektivitás, dominálnak a közelképek és az olyan szuperközelik, melyek hatására úgy érezzük, nemcsak ott vagyunk a szereplő mellett, de be is kényszerülünk a bőre alá. A kézi kamera használata olykor a Dogma-mozgalom filmjeinek kamerakezelését idézi (a Dogma-mozgalomról ITT olvashattok részletesen – a szerk.) – a lényeg tehát: a néző ezt a filmet nem egyszerűen befogadja, sokkal inkább belekerül, rá a vászonra.

 

És ezt a hatást erősíti Víg Mihály hangulatteremtő zenéje, sőt minden egyes hang. A Genezis ugyanis a hangok tekintetében is különleges alkotás: ha a szereplő csak hallókészülékkel hall, akkor a néző is, ha pedig ordít, hogy megmentse a gyermekét, azt a néző a zsigereiben is érzi. Erre persze lehetne mondani, hogy túlzottan melodramatikussá, teátrálissá teszi a filmet, de én inkább azt mondom: Bogdán Árpád nem finomkodik. Első két fejezetének szereplői (Csordás Milán, Illési Enikő Anna) amatőrök, ebből kifolyólag pedig hitelesek. Nem azért, mert remekül „tálalják” a dialógusokat, hanem azért, mert hitelesen mozognak a környezetükben, így játékukat egyáltalán nem játéknak érezzük.


Genezis_KovacsZsolt_CsehAnnaMarie

 

Egyes kritikák felróják: a Genezis nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy Magyarországon nyílt cigányellenesség van, amit a 2008–2009-es rasszista gyilkosságsorozat hűen példáz, és amire Fliegauf Bence Csak a szél című filmjében felhívta a figyelmet. Én azonban úgy látom, Bogdán Árpád egyáltalán nem hunyt szemet e felett, alkotását pedig csak azért szükséges – már, ha szükséges – összehasonlítani a Csak a széllel, mert mindkettő ugyanazt a valós tragédiát dolgozza fel. Fliegauf Bence filmje valóban megmutatta, milyen mélyen jelen van társadalmunkban a cigányellenesség, Bogdán Árpád viszont nem erre helyezi a hangsúlyt. Inkább kiemel három „átlagos” embert, hogy az ő drámájukat elénk tárva kijelentse: egy ilyen tett mindannyiunk életét befolyásolja, még akkor is, ha mi magunk nem így gondoljuk. És ennek nyomán, ha össze akarjuk hasonlítani valamivel, akkor szerencsésebb mondjuk Fatih Akin Sötétben című filmjét választani, mely szintén azt üzeni: „attól még, hogy nem veled történt, téged is érint, mi több, veled is megtörténhet”.

 

 


A Genezis április 12-étől látható a hazai mozikban.


Tóth Eszter

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

A_San_Luis_Potosi_szekesegyhaz_bejarata

2019.08.26

Guillermo Kahlót Magyarországon a világhírű festő, Frida Kahlo apjaként ismerik inkább, holott építészeti témájú fotós életművével önálló jogon is megbecsült helye van a fotótörténetben. Lenyűgöző fényképsorozatokban örökítette meg Mexikó építészeti múltját és modernizálódó jelenét a 20. század elején. Nem véletlenül viseli a Műcsarnokban rendezett Guillermo Kahlo-kiállítás a Frida országa címet, hiszen a jelentős fotográfus munkássága részben Frida Kahlo alkotói életművének is meghatározó forrása.

Tolcsvay1_R

2019.08.25

Az augusztus 20-ai rendezvények sokakat vonzanak, így nem árt, ha időben találunk olyan helyet, ahonnan gyönyörködhetünk a tűzijáték látványában anélkül, hogy nagy tömegben kellene feszengenünk. A Budapesti Nyári Fesztivál megoldást kínált erre: akik jegyet váltottak az Új Magyar Rapszódia – Magyar Mise elnevezésű koncertre, a maradandó zenei élmény mellett kényelmes székekben ülve, kivetítőn követhették a szünetben a tűzijátékot.

PMSZ_2

2019.08.25

Rancsó Dezső színművész kapta idén az Agárdy-emlékláncot a Pesti Magyar Színház társulatának szavazatai alapján. Sándor Erzsi portréja.

A fesztivál október 11. és 13. között a Vajdahunyad vára mögötti parkos területen lesz. A programok közt kvíz- és társasjátékok, mese- és bábelőadások is lesznek, fellép a Kolompos Zenekar, Puskás Peti és a The Biebers, Péter Szabó Szilvia és a Tárkány Művek. A rendezvényen 30 különböző kürtőskalács-készítő standdal várják a látogatókat.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Let's jive! címmel tart koncertet augusztus 31-én a Coquette Jazz Band a Fesztivál Színházban a Müpában. Az együttes élvezetes, táncolható jazzt játszik, akár koncertteremben, akár egy füstös kocsmában muzsikál. Kiváló hangzása, stílusos játéka, fiatalos energiája és kifinomult zenei humora nagyszerű választás azoknak is, akik most barátkoznak a jazz műfajával. Frank Roberscheuten, az egyik legkeresettebb európai swingmuzsikus vendégszólistaként csatlakozik a zenekarhoz.

lets_jive_coquette_jazz_band

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma