tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.25

Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötetéért Tőzsér Árpád szlovákiai magyar író, költő, műfordító és irodalomtörténész kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fiatalabb szerzők közül Bognár Péter és Gerőcs Péter, míg a középgenerációból Beck András és Takáts József részesül a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi elismerésében.

D__TT20040315031-1015x1024Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek alkotómunkájának folytatásához. Az Artisjus Egyesület által 2006-ban alapított elismeréseket a korábbi években olyan jeles szerzők vehették át, mint Kukorelly Endre, Pintér Béla, Bodor Ádám, Tolnai Ottó, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András és Závada Pál.


A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas Tőzsér Árpád a kortárs magyar irodalom egyik legtekintélyesebb alkotója – fogalmaz a közlemény, amely emlékeztet: az író 1960-ban szerzett magyar-szlovák szakos tanári oklevelet Pozsonyban, később a Comenius Tudományegyetemen régi magyar irodalmat tanított egészen 2002-ig, majd szerkesztő lett a Madách-Posonium Könyvkiadóban. Első verseskötete, a Mogorva csillag 1963-ban jelent meg, a legutóbbi pedig tavaly látott napvilágot.

Az indoklásban idézik Báthori Csaba írót, műfordítót és irodalomtörténészt, aki a Kalligram Kiadónál megjelent Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötetet „tízezer titokkal gazdagított művészeti teljesítménynek” nevezi. A kiadvány Tőzsér Árpád 1963 és 2012 között született verseit mutatja be, összegzést nyújtva az öt évtizede folyamatosan épülő, mindig új elemekkel gazdagodó nagy jelentőségű költői életműről.


nagydijas-bronszszobraA rodológia rövid története című verseskötetéért Artisjus Irodalmi Díjban részesülő, harmincas évei közepén járó Bognár Péter művében az áltudományos világot állítja középpontba. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent kötet a szerző korábbi írásaihoz képest formai szempontból feszesebb, jobban előtérbe kerülnek a metrikai szempontból kötöttebb formák - olvasható a közleményben, amely idézi Grecsó Krisztián méltatását is: „Bognár valódi nyelvújító, nyelvrontó, nyelvépítő, egy épülő mondatuniverzum az övé, amely szinte pökhendin elődnélküli”.

A próza kategóriában Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regénye alapján vehet át elismerést. Az 1985-ben született szerző legújabb regénye eleinte krimi formátumban meséli el egy fiatal meleg értelmiségi történetét, majd sajátos disztópiába fordul. A mű központi témaköre napjaink kulturális élete, az értelmiség helyzete, útkeresése. A kötetet egyes elemzők kulcsregénynek tekintik néhány szereplő feltételezett beazonosíthatósága miatt – áll az indoklásban.


Beck Andrást Szakítópróba (Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell) című könyve alapján díjazták az esszé, kritika kategóriában. A Műút Könyvek kiadásában megjelent kötet Karinthy Nihil című versének befogadástörténetét kíséri végig. Beck András rendhagyó, rokonszenves egyes szám első személyű értelmezései jelzik, hogy a kötet nem csupán az irodalomtörténeti szakmának szól. Mindezt alátámasztja a kiadványban szereplő hat Nihil-képregény is, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói készítettek.


tozser


Az Osiris Kiadó által közreadott A megfelelő ötvözet című politikai eszmetörténeti tanulmánykötete alapján részesülhet Artisjus Irodalmi Díjban Takáts József. Az irodalomtörténész Margócsy István közleményben idézett méltatása szerint a kötet megbízható politikai és ízlésítéletekkel rajzolja körül a szerző téziseit, valamint a különböző eszmék történeti és teoretikus elemzéseit nagyvonalú belátással, eleganciával és toleranciával interpretálja, valamint kínálja fel mai továbbgondolásra.


Forrás: MTI

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma