IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.17

A Felvidéken élő Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, műfordító, a kortárs magyar irodalom ikonikus figurája nem mindennapi utazásra hívta a hallgatóságot április 11-én az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat rendezvénysorozatán. Vergiliusként kísért minket végig Gömörországon, a huszadik századi történelem legsötétebb időszakán, hogy együtt érkezhessünk meg oda, ahol mindig is otthon érezte magát: a Parnasszus tetejére.

tozser1
Forrás: mmakademia

A beszélgetést vezető Korpa Tamás költő, a Fiatal Írók Szövetségének társelnöke kérdéseire Tőzsér és élvezetesen mesélt a szép számmal összegyűlt közönség előtt a szülőföld és a költészet tájain tett kalandozásairól.

Elsőként a vízhez kötődő élményeiről és értelmezéseiről beszélt, felidézve, hogy a magyar történelemben a vizek szimbolizációja a magyar címerrel kezdődött. „A négy ezüstsáv a fontos magyar folyókat – Duna, Tisza, Dráva, Száva – jelenti” – emlékeztetett.

duna
A Duna 1928-ban
Forrás: Fortepan

Tőzsér verseiben a folyó ritkán látott vendég, nagyrészt mellékmotívumként van jelen. Ennek egyik lehetséges szerzői magyarázata, hogy a szülőfalujához legközelebbi folyó, a Rima is tizenkét kilométer távolságra található. „Amit az ember gyerekkorában nem raktároz el, az nem lesz a tulajdona, mert egyszerűen nem érinti meg” – jelentette ki.


A két beszélgetőpartner a közismert magyar folyók után más vizekre evezett. Az északról szlovák, délről magyar vidékeket érintő Garam kapcsán Tőzsér megállapította, hogy bármennyire is meglepő, nincs magyar költészete, ellenben mindegyik 19. századi szlovák költő írt a folyóról. „A szlovákság jelképe a Garam, olyan, mint a magyar folyónak tartott Tisza, főleg, ha a régi Magyarországban gondolkodunk. A Garam a Szlovákok Tiszája” – fogalmazta meg.

garam
A Garam
Forrás: Fortepan

A szlovák-magyar viszony kapcsán Tőzsér azon a határozott állásponton volt, hogy a két nemzet öröksége közös, valójában két nyelvet beszélő, egyetlen népről van szó. Úgy látja, hogy a szlovák mentalitásban könnyen felfedezhetjük a magyarokra jellemző gondolkodást. Szerinte az ellentétek legfőbb okai a politikusok megnyilvánulásaiban, elhibázott döntéseiben keresendők.


Tozser_Arpad_unneplese
2015-ben a Pozsonyi Magyar Intézetben ünnepelték Tőzsér 80. születésnapját.
Mellette Grendel Lajos. Forrás: parameter.sk


„A Gömörország kifejezést nyilvánvalóan más is használta rajtam kívül, azonban feltehetően én szerepeltettem először versben” – mondta. Sokat mesélt arról, hogy a szülőfalujával kapcsolatos romantikus élményeit egy idő után tragikus események sora váltotta fel. „Éjszakai tudat – írtam egyik naplóbejegyzésemben, amely a szülőföldön megélt tragédiáim foglalja össze” – árulta el.

besztercebanya
Gömörország
Forrás: Fortepan

A szerző saját bevallása szerint két részre osztaná az életművét, amelynek első időszaka 1970-ig tartott, addig összesen három kötete jelent meg. „Az a korszak számomra egyet jelentett a határok légmentes lezárásával, a magyarországi irodalomtól való elszigeteltséggel” – hangsúlyozta. Viszonylag hosszú, hét évig tartó szünetet követően jelent meg 1979-ben negyedik, új poétikai alapállást jelentő, minőségileg és esztétikailag más, Genezis című verseskötete.

ujszo_Tozser
Tőzsér Árpád
Fotó: ujszo.com

Tőzsér jelenleg is aktív alkotói életet él, a pályáján fordulópontnak számító kötet óta több tucatnyi, különböző műfajban írt könyve látott napvilágot.


A beszélgetést Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes előadása tette emlékezetesebbé.

 

Ayhan Gökhan

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma