782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.06.16

„Fontos volt, hogy a főszereplő egyre inkább kívül kerüljön mindenen, mégis meglegyen az az érzés, hogy van esélye visszalépni” – mondta első filmjének történetéről Kristóf György. A 2017-es cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában szereplő Out rendezőjével beszélgettünk többek között arról is, mennyire édes teher egy elsőfilmes számára, ha alkotása Cannes-ig menetel.

Ágoston, a középkorú mérnök egy leépítés során elveszíti munkáját. Rövid gondolkodás után egy új állás reményében útnak indul a Baltikumba. Családját, feleségét és lányát hátrahagyva, egyedül vág neki élete új kihívásának. Új munkahelyén azonban nem tudnak az érkezéséről, és azzal kell szembesülnie, hogy átverte őt a munkaközvetítő. Ágoston nem adja fel, bármilyen munkát elvállalna az idegen országban, hogy ne valljon ismét kudarcot. Útkeresése során számos szürreális élmény, és valószínűtlen találkozások egész sora éri.

 

Out_04


Az Out egy ötvenes férfi, vagyis a mi szüleink generációjának története. Mi inspirálta?

Annak, hogy egy középkorú férfi lett a főhős, dramaturgiai oka volt, hiszen a filmben megjelenő szituációk sokkal nagyobb téttel működnek, ha egy idősebb emberről van szó. A mi korosztályunk flexibilisebb, könnyebben áll fel a kudarc után, porolja le magát és megy tovább. Egy ötvenes férfi, aki a nyugdíj előtt veszíti el az állását és úgy kerül külföldre, hogy még sosem hagyta el a hazáját, teljesen másként reagál. Tehát ez volt az oka annak a döntésemnek, hogy a szüleim generációját helyeztem a film fókuszába, de azért benne van apám és más családtagjaim saját sztorija is, úgyhogy az inspirációért nem kellett messze mennem.

 

A film főhőse, Ágoston elveszíti a munkahelyét, melynek, és még számos behatásnak következményeként végül társadalmi számkivetett, egy mindenen kívül álló figura lesz. Erre utal az Out cím?

Igen. És maga a cím született meg először. Még semmilyen ötletem nem volt, csak ez a cím, ami aztán meghatározta a film struktúráját. Fontos volt, hogy a főszereplő egyre inkább kívül kerüljön mindenen, mégis meglegyen az az érzés, hogy van esélye visszalépni.


Out_02

 

A film középpontjában Ágoston áll, és bármi is történik a többi szereplővel, az a legfontosabb, hogy ezek milyen hatással vannak az ő életére. Miért egyetlen szereplőt tüntettél ki ekkora figyelemmel?

Ez egy lineáris történet: végig a főszereplővel megyünk, eközben viszont rengeteg minisztori jelenik meg azáltal, hogy ő új embereket ismer meg. Persze van, ahol megbontjuk ezt a linearitást, de kellett, hogy egyvalakit kövessünk végig.

Ez az első filmem, úgyhogy nem akartam túlbonyolítani a struktúráját.

 

Még a nyitókép előtt megjelenik egy mondat: „A tenger nem itt ér véget, itt kezdődik el”. Ez a film mottója?

Egyrészt igen, másrészt belső dolog.

 

Vagyis?

Sajnos sok ember halt meg az alkotó stábhoz kapcsolódóan. Nekik szerettük volna dedikálni, ajánlani a filmet, de nem egyértelmű utalással akartuk ezt megtenni, hanem olyan módon, hogy rajtunk kívül senki más ne értse. Ezért lehet az, hogy a néző mottóként, értelmezésként fogja fel, ami nem is baj.


Out_06

 

Ha már a tengernél tartunk: miért épp a tenger, a hal és a horgász motívuma jelenik meg a filmben?

Számomra ezek közül a horgászat volt a legfontosabb, a többi, vagyis a tenger és a hal már ennek a következménye. Adott egy személy, aki elveszíti az állását és rájön, külföldön kell munkát keresnie. Ebben a szélsőséges helyzetben Ágoston nagyon speciálisan reagál: úgy dönt, hogy irreális módon próbál szerencsét. Úgy akar halat fogni, ahogy szinte lehetetlen. Ez egyfajta önámítás, dac, harc a rendszerrel – nagyon sok dimenziója van a filmben megjelenő horgászatnak.

 

Az Out-ban magyarul, szlovákul, lettül, észtül, oroszul és lengyelül is beszélnek. Ez a „soknyelvűség” csak amiatt van, hogy szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült vagy azt a célt szolgálja, hogy a néző Bábel-tornyában érezze magát?

A történet szempontjából teljesen természetes a soknyelvűség. Van egy szlovákiai magyar főhősünk, aki elindul olyan országokba, ahol nem beszéli a nyelvet és a régi orosz tudásával igyekszik boldogulni. Sokan lettül, észtül beszélnek hozzá, ő pedig próbálja megérteni őket, illetve megértetni magát. Szóval a filmben megjelenő szituációk természetes velejárója a soknyelvűség: nem az alkotógárda indokolta, hanem maga a történet.

 

A filmet nézve Kaurismäki és Bergman neve is eszembe jutott. Voltak olyan rendezők, akik hatottak rád?

Valószínűleg igen, de nem tudatosan. Nem tudnám meghatározni, hogy egy adott jelenetnek mi lehet a referenciája, de sok rendező hatott rám. Mondhatni, ezek ilyen belém ivódott dolgok.


Out_05

 

Az Out operatőre Pohárnok Gergely volt és a színészgárda is nívós, ennek pedig egyértelmű eredménye, hogy a film is az. Miképpen találtad meg az alkotótársaidat?

A színészeink hat országból vannak, tehát a casting hosszadalmas és nehéz feladat volt. De megérte!

Gergőről szólva: cseh operatőrrel kezdtünk dolgozni, de úgy gondoltuk, inkább magyar szakembert választunk, és amikor ezt eldöntöttük, rögtön Gergőre esett a választás. Ő pedig elolvasta a forgatókönyvet és azonnal mögé állt.

 

Az Out nem csendes szakmai sikert aratott, hiszen rögtön beválogatták a cannes-i filmfesztivál Un certain regard programjába. Mennyire édes teher ez egy induló rendező számára?

Hát, tehernek nem teher. Olyan szempontból persze az, hogy teljesen megváltozik az életed és ezt valahogy fel kell dolgozni, ami azért nem egyszerű feladat. De közben meg tisztában vagy vele, hogy ezt akarod, ezért, hiába fordul meg körülötted a világ, óriási pozitívum.

 

Ez az első filmed. Úgy érzed, hogy kijelölted vele azt az irányt műfajban, stílusban, amerre a továbbiakban haladni szeretnél?

Igen is, meg nem is. Nyilván elindít egy vonalon, de ezt tovább kell gondolni, le kell vonni a tapasztalatokat, át kell gondolni, hogy mi az, ami működött, mi az, ami nem, és mit lehet még tovább fejleszteni. Emellett pedig szeretnék teljesen más dolgokat is csinálni, úgyhogy van két-három olyan út, amelyen el szeretnék indulni.


 

 

Az Out június 15-étől látható a mozikban a Vertigo média forgalmazásában.



Tóth Eszter

Fotó: vertigomedia.hu

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma