2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.06.16

„Fontos volt, hogy a főszereplő egyre inkább kívül kerüljön mindenen, mégis meglegyen az az érzés, hogy van esélye visszalépni” – mondta első filmjének történetéről Kristóf György. A 2017-es cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában szereplő Out rendezőjével beszélgettünk többek között arról is, mennyire édes teher egy elsőfilmes számára, ha alkotása Cannes-ig menetel.

Ágoston, a középkorú mérnök egy leépítés során elveszíti munkáját. Rövid gondolkodás után egy új állás reményében útnak indul a Baltikumba. Családját, feleségét és lányát hátrahagyva, egyedül vág neki élete új kihívásának. Új munkahelyén azonban nem tudnak az érkezéséről, és azzal kell szembesülnie, hogy átverte őt a munkaközvetítő. Ágoston nem adja fel, bármilyen munkát elvállalna az idegen országban, hogy ne valljon ismét kudarcot. Útkeresése során számos szürreális élmény, és valószínűtlen találkozások egész sora éri.

 

Out_04


Az Out egy ötvenes férfi, vagyis a mi szüleink generációjának története. Mi inspirálta?

Annak, hogy egy középkorú férfi lett a főhős, dramaturgiai oka volt, hiszen a filmben megjelenő szituációk sokkal nagyobb téttel működnek, ha egy idősebb emberről van szó. A mi korosztályunk flexibilisebb, könnyebben áll fel a kudarc után, porolja le magát és megy tovább. Egy ötvenes férfi, aki a nyugdíj előtt veszíti el az állását és úgy kerül külföldre, hogy még sosem hagyta el a hazáját, teljesen másként reagál. Tehát ez volt az oka annak a döntésemnek, hogy a szüleim generációját helyeztem a film fókuszába, de azért benne van apám és más családtagjaim saját sztorija is, úgyhogy az inspirációért nem kellett messze mennem.

 

A film főhőse, Ágoston elveszíti a munkahelyét, melynek, és még számos behatásnak következményeként végül társadalmi számkivetett, egy mindenen kívül álló figura lesz. Erre utal az Out cím?

Igen. És maga a cím született meg először. Még semmilyen ötletem nem volt, csak ez a cím, ami aztán meghatározta a film struktúráját. Fontos volt, hogy a főszereplő egyre inkább kívül kerüljön mindenen, mégis meglegyen az az érzés, hogy van esélye visszalépni.


Out_02

 

A film középpontjában Ágoston áll, és bármi is történik a többi szereplővel, az a legfontosabb, hogy ezek milyen hatással vannak az ő életére. Miért egyetlen szereplőt tüntettél ki ekkora figyelemmel?

Ez egy lineáris történet: végig a főszereplővel megyünk, eközben viszont rengeteg minisztori jelenik meg azáltal, hogy ő új embereket ismer meg. Persze van, ahol megbontjuk ezt a linearitást, de kellett, hogy egyvalakit kövessünk végig.

Ez az első filmem, úgyhogy nem akartam túlbonyolítani a struktúráját.

 

Még a nyitókép előtt megjelenik egy mondat: „A tenger nem itt ér véget, itt kezdődik el”. Ez a film mottója?

Egyrészt igen, másrészt belső dolog.

 

Vagyis?

Sajnos sok ember halt meg az alkotó stábhoz kapcsolódóan. Nekik szerettük volna dedikálni, ajánlani a filmet, de nem egyértelmű utalással akartuk ezt megtenni, hanem olyan módon, hogy rajtunk kívül senki más ne értse. Ezért lehet az, hogy a néző mottóként, értelmezésként fogja fel, ami nem is baj.


Out_06

 

Ha már a tengernél tartunk: miért épp a tenger, a hal és a horgász motívuma jelenik meg a filmben?

Számomra ezek közül a horgászat volt a legfontosabb, a többi, vagyis a tenger és a hal már ennek a következménye. Adott egy személy, aki elveszíti az állását és rájön, külföldön kell munkát keresnie. Ebben a szélsőséges helyzetben Ágoston nagyon speciálisan reagál: úgy dönt, hogy irreális módon próbál szerencsét. Úgy akar halat fogni, ahogy szinte lehetetlen. Ez egyfajta önámítás, dac, harc a rendszerrel – nagyon sok dimenziója van a filmben megjelenő horgászatnak.

 

Az Out-ban magyarul, szlovákul, lettül, észtül, oroszul és lengyelül is beszélnek. Ez a „soknyelvűség” csak amiatt van, hogy szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült vagy azt a célt szolgálja, hogy a néző Bábel-tornyában érezze magát?

A történet szempontjából teljesen természetes a soknyelvűség. Van egy szlovákiai magyar főhősünk, aki elindul olyan országokba, ahol nem beszéli a nyelvet és a régi orosz tudásával igyekszik boldogulni. Sokan lettül, észtül beszélnek hozzá, ő pedig próbálja megérteni őket, illetve megértetni magát. Szóval a filmben megjelenő szituációk természetes velejárója a soknyelvűség: nem az alkotógárda indokolta, hanem maga a történet.

 

A filmet nézve Kaurismäki és Bergman neve is eszembe jutott. Voltak olyan rendezők, akik hatottak rád?

Valószínűleg igen, de nem tudatosan. Nem tudnám meghatározni, hogy egy adott jelenetnek mi lehet a referenciája, de sok rendező hatott rám. Mondhatni, ezek ilyen belém ivódott dolgok.


Out_05

 

Az Out operatőre Pohárnok Gergely volt és a színészgárda is nívós, ennek pedig egyértelmű eredménye, hogy a film is az. Miképpen találtad meg az alkotótársaidat?

A színészeink hat országból vannak, tehát a casting hosszadalmas és nehéz feladat volt. De megérte!

Gergőről szólva: cseh operatőrrel kezdtünk dolgozni, de úgy gondoltuk, inkább magyar szakembert választunk, és amikor ezt eldöntöttük, rögtön Gergőre esett a választás. Ő pedig elolvasta a forgatókönyvet és azonnal mögé állt.

 

Az Out nem csendes szakmai sikert aratott, hiszen rögtön beválogatták a cannes-i filmfesztivál Un certain regard programjába. Mennyire édes teher ez egy induló rendező számára?

Hát, tehernek nem teher. Olyan szempontból persze az, hogy teljesen megváltozik az életed és ezt valahogy fel kell dolgozni, ami azért nem egyszerű feladat. De közben meg tisztában vagy vele, hogy ezt akarod, ezért, hiába fordul meg körülötted a világ, óriási pozitívum.

 

Ez az első filmed. Úgy érzed, hogy kijelölted vele azt az irányt műfajban, stílusban, amerre a továbbiakban haladni szeretnél?

Igen is, meg nem is. Nyilván elindít egy vonalon, de ezt tovább kell gondolni, le kell vonni a tapasztalatokat, át kell gondolni, hogy mi az, ami működött, mi az, ami nem, és mit lehet még tovább fejleszteni. Emellett pedig szeretnék teljesen más dolgokat is csinálni, úgyhogy van két-három olyan út, amelyen el szeretnék indulni.


 

 

Az Out június 15-étől látható a mozikban a Vertigo média forgalmazásában.



Tóth Eszter

Fotó: vertigomedia.hu

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

anne-frank---legacy_masolata

2017.09.20

Először készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg októbertől kezdve – hangzott el Párizsban a francia változat bemutatóján. A magyar fordítás 2018 második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

1453992928

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

17_10_12_Avital_meets_Avital_c_Christie_Goodwin

2017.09.19

„Alig várom, hogy elkezdődjön!” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a CAFe Budapestet szervező Operatív Testület tagja a kortárs összművészeti fesztivál szeptember 19-ei, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „a fesztivál küldetése, hogy teret adjon mindehhez, és Budapest egyre nagyszerűbb tér”. A közönség soraiban ülve pedig – bizonyára – mindenki úgy érezte, teljes mértékben egyetért.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

Az eső ellenére mintegy 10 ezer karszalagvásárló volt kíváncsi 35 színház több száz programjára a hatodik alkalommal megszervezett Színházak éjszakáján Budapesten. A Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával szombaton megrendezett eseményen először szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve színháztörténeti sétákat.

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása. A rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett.

Kiemelt szerepet szentel Magyarország zeneművészetének a szeptember 20-án kezdődő dél-írországi New Ross Piano Festival. A zongorafesztiválon Bartók Béla, Kurtág György, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveit is megismerheti a közönség. New Ross városában fellép Würtz Klára és Fejérvári Zoltán zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Váradi István csellóművész.

A zongorista-zeneszerző Jáger Bandi bő tíz éve hívta életre Jazzrael nevű formációját, mely a szefárd dallamokat, a közel-keleti és az izraeli dalokat a jazz harmóniáival ötvözi. A Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: egy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek. És ennek mi is részesei lehetünk október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében. A Jazzrael vendége lesz az esten Malek Andrea, Szőke Nikoletta és Gerendás Péter.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma