NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2016.11.17
Takács Erzsébet

Magyar alkotóművészeket és gondolkodókat hívott össze hagyományteremtő céllal a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK). Az Alkotóművészeti Szalon első rendezvényén, november 4-én Somogyi Győző grafikusművész, Rosonczy Ildikó történész és Kovács István költő, polonista beszélgetett a magyar vidék helyzetéről, és arról, kik a magyar történelem hősei.

DSC_5751
Dr. Hóvári János szerint ha nem figyelünk örökségünkre, „cinkosok vagyunk azok eltűnésében”.


„Adósságunk, hogy azon szerveződések ügyét, amelyek sokat tettek nemzetünkért, nem vittük tovább. Szükség van tehát arra, hogy azok az emberek, akik örökséget akarnak továbbadni, időnként leüljenek, összefogjanak, véleményt mondjanak. Azt a korszerű érték- és örökségvilágot, amely velünk él, nem lehet félresöpörni, mert ha megtesszük, cinkosok vagyunk azok eltűnésében” – mondta el Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója nyitóbeszédében.


Magyarországon semmi nem történik, ha legalább egy bizottságot nem alapítunk – vallotta Hoppál Mihály néprajztudós, ezért alapította meg néhány barátjával, köztük Jankovics Marcell rajzfilmrendező-grafikussal és Szakály Ferenc történész-muzeológussal közösen a Március 15. Társaságot 1980-ban. Díjat is létrehoztak, amelyet 1983-ban Somogyi Győző vehetett át.


A néprajztudós otthonában megrendezett szalonok hagyományát szerette volna Hóvári János újraéleszteni: az első összejövetelen, melyet a Cseh Tamás Archívum patinás épületében rendeztek meg, az egykori Március 15. Társaság több jeles tagja is jelen volt. A fővendég, Somogyi Győző grafikusművész mellé két barátját, szellemi társát is meghívták: Rosonczy Ildikó történészt és Kovács István költőt, polonistát. A moderált beszélgetést Mirtse Zsuzsa író, költő vezette. A beszélgetés játékos feladattal indult: egymást kellett bemutatniuk a szereplőknek – ami nem volt nehéz a számukra, hiszen mindhárman a Balatontól északra fekvő Salföldön laknak.


DSC_5798
„Somogyi Győző értelmiségiként és művészként is a falusi közösség jövőjét tartja szem előtt.”


Rosonczy Ildikó történész Somogyi Győzőről elmondta: a művész lovagol, szamarat tart, kicsi faluban él, ezek a különlegesnek vélt jellemzők azonban hajlamosak elhomályosítani a lényeget: művészetét. Somogyi Győző olyan művész, aki mélységében ismeri a magyar történelmet, és szeretné továbbörökíteni ezeket a történelmi hagyományokat – ezt a szándékot bizonyítják történelmi tematikájú grafikái és festményekből álló sorozatai is. Somogyi Győző munkája hiánypótló, a köztudat mégsem kezeli helyén ezt a teljesítményt. Elmesélte, hogy a grafikusművész vidékre költözésével egy kis falu, Salföld lelkébe igyekezett ismét életet lehelni. „Azt gondoljuk ugyan, hogy a falvak a Rákosi-korban veszítették el jövőképüket, az azonban valójában csak az első csapást jelentette, a valódi romlást a tszesítés második időszaka hozta el. Somogyi Győző értelmiségiként és művészként is ezen falusi, paraszti közösség jövőjét tartja szem előtt. Annak érdekében munkálkodik, úgy, hogy nincs egyetlen szabad perce, amelyet ne használna ki. Helyi újságot szerkeszt, környezetvédő, a helyi közösségi szerveződések egyik lelke.”


Somogyi Győző a Március 15. Társaságnak köszönhetően találkozott a nemzeti értelmiséggel, korábban mint művész, a liberális szubkultúra vette körül. „Nekem ez akkor az egész világlátásomat megfordította” – mondta maga a grafikusművész, aki a társaságban ismerkedett meg Kovács Istvánnal. Azóta közös könyvek és rendezvények állnak már a hátuk mögött, együtt szervezik például a salföldi Balassi Bálint Napokat, ahol Balassi-versek és táncház is színesíti a programot. „Kovács István négy Balassi-szobrot és -domborművet állított fel lengyelországi főkonzulsága idején: erőteljes kulturális tevékenységet folytatott tehát, és mind a mai napig ápolja a magyar–lengyel kapcsolatokat” – méltatta barátját Somogyi Győző.


Kovács István polonista, költő feleségét, a már említett Rosonczy Ildikót mutatta be. Ildikó, akivel nevelőtanárként ismerkedett meg, versei első kritikusa is. Ő tudatosította benne, hogy megszokás és rutin nincs a házasságban, ahogy egy műalkotásban sem. „Ha pedig szeretném ezt a munkát összecsapni, jelzi nekem, hogy a házasság két ember szövetsége” – mondta el Kovács István, aki Lengyelországgal azt követően kezdett el foglalkozni, hogy tudatosult benne: az adományok 30 százalékát a lengyelektől kapta hazánk ’56 után – pedig ők is igen nyomorult helyzetben voltak akkor.


DSC_5803
Somogyi Győzővel együtt szervezik a salföldi Balassi Bálint Napokat.

„Szerelmem, életterem, választott hazám, sőt életművem része Salföld, miközben látom azt az óriási problémát, amelyet az összes dunántúli falu jelent, és amelynek oka a parasztság megszűnése. Abban a naiv hitben mentem én magam is Salföldre, hogy ha vállalom a paraszti sorsom, meg tudom menteni a falut. Ez nem így lett” – mesélt Somogyi Győző. A lakosság nagy része már elköltözött vagy kiöregedett. Egyelőre kétesélyes, hogy sikerül-e ott új életet varázsolnia.


Nyáron ugyan sok a turista, de Rosonczy Ildikó szerint a magyar vidék nem menthető meg a nyaralókkal. A megműveletlen telkek, a nyugaton cselédsorban dolgozó fiatalok jelentik a problémát, miközben a település holland és német lakosai csak nyáron, néhány hétre költöznek le, kérdéses azonban, hogy túléli-e a teleket a vidék. „Értelmiségiek próbálják újrateremteni ezt a világot, mit sem ér azonban ez hangsúlyos vidékpolitika nélkül” – mondta Rosonczy Ildikó.


Somogyi Győző a munkájáról is mesélt a szalonban: húsz évig készültek a rajzok, amelyek idén, a Zrínyi-emlékév keretében jelentek meg a Szigeti veszedelem illusztrációjaként. Talán nem is véletlen, hogy a művész nagy természetességgel mozog a 16–17. században, ráadásul családja – véli ő – szegről-végről rokona a Zrínyieknek. És éppen az akkori világszemlélet, heroikus kereszténység és nemzetfelfogás az egyetlen helyes út ma is. „Zrínyi Miklós úgy tud élethalálharcot vívni az iszlám ellen, hogy közben tiszteli ellenfelét. A mai európai embert ezzel szemben a gyávaság jellemzi.”


DSC_5793
„Szerelmem, életterem, választott hazám, sőt életművem része Salföld.”


Rosonczy Ildikó szerint hatalmas teljesítmény az, hogy a magyar nép a nemzethalállal többször is küzdve megmaradt az idegen környezetben. Somogyi Győző úgy véli, ebben hatalmas szerepe volt a magyar nőknek, akik a magyar nyelv átadásának feladatát teljesítették az évszázadok során.


A Szalon nyitányaként Hanák Gábor magyar történész, dokumentumfilm-rendező, a Cseh Tamás Archívum vezetője filmgyűjteményéből láthattak részleteket a vendégek. Az egyik felvételen Cseh Tamás adta elő két ritkán hallott dalát, köztük az ’56-ot idéző A haver című szerzeményt, amelyet Cseh Tamás és Bereményi Géza az 1970-es évek legelején jókedvéből írt, így emlékezve a forradalomra. A dalt először 1989 áprilisában adta elő Cseh Tamás, Márta István és Novák János. A szabadságharcról pedig olyan felvételeket tekinthettek meg a látogatók, amelyeket Hanák Gábor gyűjtött össze azoktól, akiket Németországban, illetve Ausztriában talált meg. Mint elmondta: a felvételek ritkán láthatóak, hiszen azokat kutatási célra kapta meg. A Hommage à Bibó István államminiszter címmel látható videóban pedig Bibó István – aki ’56-ban egyedül képviselte idehaza a magyar kormányt – ítéletéhez és néhány személyes fényképéhez Cseh Tamás és Bereményi Géza Halál című művét társították.


DSC_5786
Alkotóművészek és gondolkodók a Szalonban.


Írta: Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma