NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Hasz_Robert_Copy
Hász Róbert átveszi a József Attila-díjat
Fotós: Csákvári Zsigmond

Díjat átvenni könnyebb, mint megkapni. Hogyan fogadta a rangos elismerést?

Meglepődtem. Az írás felettébb magányos, önmagaddal szembesítő tevékenység, ezért is öröm, amikor a szakma, ha csak egy díj erejéig is, de figyel rád. A hátradőlés azonban nem tart sokáig: ma megünnepelnek, és holnap, mintha mi sem történt volna, megy tovább a munka. Kicsit olyan, mint a születésnap.

 

Lakatos_Mihallyal
A nemzeti mítosztól az utópiáig című székelyföldi irodalmi sorozat vendége 2015-ben
Forrás: hargitanepe.ro


Az olvasói és a szakmai visszajelzés egyaránt érdekli?

Természetesen igen. Az olvasói reakció legalább olyan fontos, ha nem még fontosabb, mint a szakmai. Végtére is az olvasóknak írunk. Ahogy a színész sem elsősorban a színházi kritikusoknak játszik, hanem a közönségének. Én dicséretként fogom fel azokat a kritikai megjegyzéseket, hogy a prózám olvasóbarát. Ideális esetben olyan szövegeket szeretnék írni, amilyeneket szívesen is olvasok.


Az ön álláspontja mintha szöges ellentétben állna a kortársakéval…

Ma már talán nem is annyira, mint tíz, húsz évvel ezelőtt. Sosem követtem a divatot, még az öltözködésben sem, nemhogy az irodalomban. Divatok jönnek-mennek, de az olvasók történetek iránti igénye nem csökken. Az idő a legjobb irodalomtörténész, előbb-utóbb minden a helyére kerül.


hasz-robert-1
Forrás: palankhir.hu

 

Legutóbbi könyve Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja címmel jelent meg. Adta magát a műfaj?

Fogalmam sem volt róla, hogy krimit fogok írni. Elkapott egy hangulat, a múlt századforduló hangulata, szivarfüst, cilinder, lovaskocsi, a Monarchia utolsó boldog békeévei. Az ezekből kibontakozó történetcsírát szőttem tovább, majd egyszer csak azon kaptam magam, hogy lám, krimit írok. Hamar ráéreztem az ízére, és onnantól nem volt megállás.

 

Heltai Jenő Jaguár című regénye felveszi a versenyt a jó krimikkel. Mondana még a krimire példát a magyar irodalomból?

Nehéz feladat, a krimi a magyar irodalom mostohagyermeke. A kánonalkotók részéről alábecsült műfaj, a ponyvával egyenértékű. Ebből kifolyólag a magyar írók túlnyomó többsége hasonlóképpen viszonyul hozzá. Némiképpen joggal, hiszen a krimiirodalom nagy része meg sem közelíti az úgynevezett magasirodalom esztétikai elvárásait. Pedig lehet azt másképpen is művelni. Hogy csak Szerb Antal Pendragon legendáját említsem. De talán ez a kissé finnyáskodó hozzáállás is változóban van, egyértelmű jelei vannak a történelmi krimi reneszánszának – vagy inkább megszületésének a kortárs magyar irodalomban.

 

venusz-vardoben-4052
Vénusz Vardöben című könyve bemutatóján 2013-ban
Fotó: Laik Eszter


Tervezi a folytatást?

A Fábián Marcell-regényem esetében olyasmi történt, amit korábban nem tapasztaltam: olvasók kerestek meg azzal, hogy írjam meg a folytatást. A kiadó is ugyanerre buzdít. Meglátom, sikerül-e. Ez a helyzet számomra is új, folytatni egy regényt, egyszer már használt karaktereket újrahasznosítani… Nagy a csábítás, de tisztában vagyok a buktatóival is. Nyáron jutok el oda, hogy az írással foglalkozzam, előtte az időm nagy részét felemésztik a szerkesztői teendőim.


Tiszataj_szerk
A Tiszatáj főszerkesztője
Fotó: DM/DV

 

Hosszú ideje a szegedi kötődésű Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. Hova pozicionálná a lapot a vidéki újságok mezőnyében?

Azt hiszem, ma már nincs jelentősége annak, hogy egy folyóiratot vidéken szerkesztenek-e vagy a fővárosban. A szerzőgárda mindkét esetben országos, a terjesztés is. A lapok olvassák, figyelik, követik egymást. Igyekszünk mi is benne maradni a fősodorban. Néhány éve kisebb-nagyobb változtatásokat eszközöltünk a lapnál, elindítottuk az online felületünket, ami ma már igen magas nézettségi számokat produkál. Ugyanakkor a könyvkiadásban is igyekszünk jelen lenni.


dedikalas_Zomborban
Hász Róbert a bácskai Zomborban dedikál
Forrás: nyugat-bacska-portal.info


A vajdasági Doroszlón született. Kötődik a falujához?

A szülőföld meghatározza az embert. Aki az állítja, hogy nem érdeklik a gyökerei, az nem mond igazat, vagy csupán áltatja magát. Az évek múlásával gyermekkorunk világa visszatér, kísért, számtalan régi, elfeledettnek hitt élmény kap új színt. Írás közben néha fel sem tűnik, hogy emlékeink kútfőjéből merítünk. A szülőföld az az örökség, amitől sosem szabadulhatunk.

 

Ayhan Gökhan

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma