GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2016.05.24
Végh Nóra

Történelmi időutazásra invitál bennünket Koltay Gábor új rendezése, az Itt élned, halnod kell, amely június 17-én és 18-án a Hősök tere impozáns szoborcsoportja környezetében debütál. A rendezőt az ’56-os forradalom jubileumáról, a darab aktualitásáról és az ismeretterjesztő-zenés művek fontosságáról kérdeztük, miközben a színészekről és a páratlan látványvilágról is árult el érdekességeket.

Nagy sikerrel mutatta be 31 évvel ezelőtt a magyarság történelmét feldolgozó művét, amely hasonló címet viselt. Miben változott a mostani rendezés?

A legfőképp abban, hogy eltelt 31 év! Ez jelenti azt is, hogy akkoriban bizonyos történelmi eseményekről vagy személyekről nem lehetett beszélni, vagy csak meglehetősen egyoldalú megközelítéssel. Nyilvánosan ellenforradalomnak kellett nevezni az ’56-ban történteket, különben az egzisztenciánkkal játszottunk. A rendszerváltozás pozitív hozama, hogy nyíltabban beszélhetünk a történelmünkről. Meg lehet emlékezni például Bethlen István és Klebelsberg Kunó munkásságáról, akik Trianon után óriási lelki, szellemi és társadalmi építkezést irányítottak. Többek között nekik is köszönhetően a nemzet 15 év alatt, a ’30-as évekre a közepesen fejlett európai országok közé emelkedett. Úgy gondolom, az ilyen fontos történelmi tényeket nem szabad kihagyni egy olyan műből, amelynek gondolatisága a honfoglalástól a rendszerváltozásig ível. Ma is büszkén tekintek vissza az akkori premierre, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy akkoriban bizony gondolati korlátaink is voltak. Az előző mű a második világháború végével fejeződik be. Munkám során mindig arra törekedtem, hogy minél többet el tudjunk mondani abból, amit elhallgattak előlünk. Ez a kimondhatóság határainak állandó feszegetésével is együtt jár.


Itt_elned_halnod_kell_-fellepok


Napjaink eseményei közül mivel bővült a mű?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy nem bővítésről, hanem vadonatúj zeneműről van szó. Egy érzelemgazdag szimfonikus rockfantáziáról beszélünk, amelynek zenéjét az idén 40 éves Kormorán együttes házi szerzői, öcsém, Koltay Gergely és Szűts István szerezték. Az ismeretterjesztésen túl azt is szeretnénk elérni, hogy a néző különböző asszociációkon keresztül végiggondolja, vajon a múlt történései hogyan befolyásolták a mindenkori magyar történelmet. Honnan jöttünk és hol tartunk? Milyen történelmi tapasztalatokat szereztünk? Milyen hagyományokat kell továbbvinnünk? Mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk? Minden közösségnek kell, hogy büszkén vállalt nemzettudata legyen, hiszen aki a történelmét nem ismeri, nem tud abból hitet és erőt meríteni. Rendezőként én úgy tudok ehhez hozzájárulni, hogy olyan művet alkotok, amely minél szélesebb közönséget igyekszik hasonló gondolkodásra serkenteni.


És idén ünnepeljük az ’56-os forradalom 60. születésnapját is.

A forradalom több száz év múlva is a magyar történelem megkerülhetetlen eseménye lesz, akárcsak a mai napig aktív tudatunkban élő, 1848-49-es szabadságharc. Ott, abban a történelmi pillanatban minden összegződött a magyarság szabadság és függetlenség iránti vágyából. Ez a darabban hangsúlyos szerepet fog kapni. Valószínűleg 1956 nélkül rendszerváltás sem lett volna Magyarországon, és Kelet-Európában, tehát a forradalom nagymértékben járult hozzá a szocialista világrend gyengítéséhez. Egy akkor iszonyatos diktatúrában élő nép megmutatta, hogy ilyen módszerekkel nem lehet hosszú ideig rabságban tartani.


Az ilyen típusú ismeretterjesztés biztosan a diákok számára is élvezetesebbé teheti a történelmet.

Sok történelmi tematikájú filmet és színházi darabot készítettem már, amelynek következtében számos tapasztalattal rendelkezem a mai fiatalság tudásáról és szemléletéről. Sajnos nem minden családban beszélnek a történelemről, az idősebbek nem adják át a tudásukat, tapasztalataikat. Az iskola felelőssége is nagy, gondoljuk arra, hogy a 20. században hányszor írták át a történelemkönyveket. Állandó titkolózásban, hazudozásban kellett élni, s ez ma is zavart okoz a fejekben. Még ma is gyakran mondjuk egy-egy témáról, hogy „ez nem telefontéma”. A fiataloknak fontos lenne felismerniük a történelem jelentőségét, amelynek következtében nyitottabbá válhatnának a közügyek iránt: hogyan lehetne becsületesebbé és igazságosabbá tenni ezt a világot. Persze nagyon összetett módon alakul ki egy emberben az ő sajátos világképe, amelyben a médiának is kiemelt szerepe van. A zenemű és az előadás a történelmi ismeretek terjesztésén túl, reményeink és szándékaink szerint hozzásegíti az érdeklődőket ahhoz, hogy az események között összefüggéseket találjanak.


sajtaj51_600x398


Hogyan válogatták ki a szereplőket?

Többekkel már az előző produkcióban, illetve az István, a királyban is együtt dolgoztam, a főszereplők között találjuk a rock szakma nagy ikonjait: Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát és Varga Miklóst, akik már nagyon régen álltak így együtt utoljára színpadon. Ám középgenerációsok és fiatal tehetségek is egyaránt feltűnnek, mint például Csengeri Attila, Kalapács József, Fehér Nóra, Palcsó Tamás és Vadkerti Imre. Az énekes előadókon túl tucatnyi színész, több száz táncos, hagyományőrző csoportok, lovasok, artisták lesznek a színpadon, ők alkotják majd a tömeget, a magyar népet.


A művet a Hősök terén mutatják be. Milyen látványvilágra számíthatunk?

Szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen impozáns helyen mutathatjuk be a darabot. A gyönyörű szabadtéri környezet, a történelmi szoborcsoport varázsa kiválóan alkalmas arra, hogy egy ilyen magával ragadó témát méltóképpen kibontsunk. Mivel a város egyik legfrekventáltabb helyszínéről van szó, ezért sok mindenre kell készülnünk a szervezés során. Az 1500 m2-es, már-már futballpálya méretű színpadot és a több ezres nézőteret június 6-tól kezdjük el építeni, 13-tól pedig helyszíni próbákat tartunk. A középen elhelyezkedő Hét vezér szoborcsoport körül U alakban megépítendő, a Hősök emlékkövét is magában foglaló többszintes díszletrendszeren, valamint az előtte lévő területen kialakított játéktérnél nemesebb, nagyobb hatású díszletet nehéz lenne elképzelni.


Az Itt élned, halnod kell júniusban két alkalommal: 17-én és 18 lesz megtekinthető. Várható-e folytatás a továbbiakban?

Mindenképpen tervezem. Jó lenne, ha a produkciót Budapesten és az országhatárainkon kívül is láthatnák, illetve a visszajelzések alapján úgy tűnik, a külföldiek számára is lenne rá igény. A turisták másutt nem igen láthatnak ilyet, hiszen egész Európában egyedülálló műfajról van szó. Budapestre a legtöbb turista a speciális, csak itt megszerezhető élmények és nem csak a csodálatos épületek miatt érkezik. Biztosan érdekelné őket a város leghíresebb terén egy zenés játéki a magyar történelemről. Ez akár a hivatalos turisztikai rendezvény kínálatba is beilleszkedhetne.



Végh Nóra

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma