2016.05.24
Végh Nóra

Történelmi időutazásra invitál bennünket Koltay Gábor új rendezése, az Itt élned, halnod kell, amely június 17-én és 18-án a Hősök tere impozáns szoborcsoportja környezetében debütál. A rendezőt az ’56-os forradalom jubileumáról, a darab aktualitásáról és az ismeretterjesztő-zenés művek fontosságáról kérdeztük, miközben a színészekről és a páratlan látványvilágról is árult el érdekességeket.

Nagy sikerrel mutatta be 31 évvel ezelőtt a magyarság történelmét feldolgozó művét, amely hasonló címet viselt. Miben változott a mostani rendezés?

A legfőképp abban, hogy eltelt 31 év! Ez jelenti azt is, hogy akkoriban bizonyos történelmi eseményekről vagy személyekről nem lehetett beszélni, vagy csak meglehetősen egyoldalú megközelítéssel. Nyilvánosan ellenforradalomnak kellett nevezni az ’56-ban történteket, különben az egzisztenciánkkal játszottunk. A rendszerváltozás pozitív hozama, hogy nyíltabban beszélhetünk a történelmünkről. Meg lehet emlékezni például Bethlen István és Klebelsberg Kunó munkásságáról, akik Trianon után óriási lelki, szellemi és társadalmi építkezést irányítottak. Többek között nekik is köszönhetően a nemzet 15 év alatt, a ’30-as évekre a közepesen fejlett európai országok közé emelkedett. Úgy gondolom, az ilyen fontos történelmi tényeket nem szabad kihagyni egy olyan műből, amelynek gondolatisága a honfoglalástól a rendszerváltozásig ível. Ma is büszkén tekintek vissza az akkori premierre, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy akkoriban bizony gondolati korlátaink is voltak. Az előző mű a második világháború végével fejeződik be. Munkám során mindig arra törekedtem, hogy minél többet el tudjunk mondani abból, amit elhallgattak előlünk. Ez a kimondhatóság határainak állandó feszegetésével is együtt jár.


Itt_elned_halnod_kell_-fellepok


Napjaink eseményei közül mivel bővült a mű?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy nem bővítésről, hanem vadonatúj zeneműről van szó. Egy érzelemgazdag szimfonikus rockfantáziáról beszélünk, amelynek zenéjét az idén 40 éves Kormorán együttes házi szerzői, öcsém, Koltay Gergely és Szűts István szerezték. Az ismeretterjesztésen túl azt is szeretnénk elérni, hogy a néző különböző asszociációkon keresztül végiggondolja, vajon a múlt történései hogyan befolyásolták a mindenkori magyar történelmet. Honnan jöttünk és hol tartunk? Milyen történelmi tapasztalatokat szereztünk? Milyen hagyományokat kell továbbvinnünk? Mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk? Minden közösségnek kell, hogy büszkén vállalt nemzettudata legyen, hiszen aki a történelmét nem ismeri, nem tud abból hitet és erőt meríteni. Rendezőként én úgy tudok ehhez hozzájárulni, hogy olyan művet alkotok, amely minél szélesebb közönséget igyekszik hasonló gondolkodásra serkenteni.


És idén ünnepeljük az ’56-os forradalom 60. születésnapját is.

A forradalom több száz év múlva is a magyar történelem megkerülhetetlen eseménye lesz, akárcsak a mai napig aktív tudatunkban élő, 1848-49-es szabadságharc. Ott, abban a történelmi pillanatban minden összegződött a magyarság szabadság és függetlenség iránti vágyából. Ez a darabban hangsúlyos szerepet fog kapni. Valószínűleg 1956 nélkül rendszerváltás sem lett volna Magyarországon, és Kelet-Európában, tehát a forradalom nagymértékben járult hozzá a szocialista világrend gyengítéséhez. Egy akkor iszonyatos diktatúrában élő nép megmutatta, hogy ilyen módszerekkel nem lehet hosszú ideig rabságban tartani.


Az ilyen típusú ismeretterjesztés biztosan a diákok számára is élvezetesebbé teheti a történelmet.

Sok történelmi tematikájú filmet és színházi darabot készítettem már, amelynek következtében számos tapasztalattal rendelkezem a mai fiatalság tudásáról és szemléletéről. Sajnos nem minden családban beszélnek a történelemről, az idősebbek nem adják át a tudásukat, tapasztalataikat. Az iskola felelőssége is nagy, gondoljuk arra, hogy a 20. században hányszor írták át a történelemkönyveket. Állandó titkolózásban, hazudozásban kellett élni, s ez ma is zavart okoz a fejekben. Még ma is gyakran mondjuk egy-egy témáról, hogy „ez nem telefontéma”. A fiataloknak fontos lenne felismerniük a történelem jelentőségét, amelynek következtében nyitottabbá válhatnának a közügyek iránt: hogyan lehetne becsületesebbé és igazságosabbá tenni ezt a világot. Persze nagyon összetett módon alakul ki egy emberben az ő sajátos világképe, amelyben a médiának is kiemelt szerepe van. A zenemű és az előadás a történelmi ismeretek terjesztésén túl, reményeink és szándékaink szerint hozzásegíti az érdeklődőket ahhoz, hogy az események között összefüggéseket találjanak.


sajtaj51_600x398


Hogyan válogatták ki a szereplőket?

Többekkel már az előző produkcióban, illetve az István, a királyban is együtt dolgoztam, a főszereplők között találjuk a rock szakma nagy ikonjait: Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát és Varga Miklóst, akik már nagyon régen álltak így együtt utoljára színpadon. Ám középgenerációsok és fiatal tehetségek is egyaránt feltűnnek, mint például Csengeri Attila, Kalapács József, Fehér Nóra, Palcsó Tamás és Vadkerti Imre. Az énekes előadókon túl tucatnyi színész, több száz táncos, hagyományőrző csoportok, lovasok, artisták lesznek a színpadon, ők alkotják majd a tömeget, a magyar népet.


A művet a Hősök terén mutatják be. Milyen látványvilágra számíthatunk?

Szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen impozáns helyen mutathatjuk be a darabot. A gyönyörű szabadtéri környezet, a történelmi szoborcsoport varázsa kiválóan alkalmas arra, hogy egy ilyen magával ragadó témát méltóképpen kibontsunk. Mivel a város egyik legfrekventáltabb helyszínéről van szó, ezért sok mindenre kell készülnünk a szervezés során. Az 1500 m2-es, már-már futballpálya méretű színpadot és a több ezres nézőteret június 6-tól kezdjük el építeni, 13-tól pedig helyszíni próbákat tartunk. A középen elhelyezkedő Hét vezér szoborcsoport körül U alakban megépítendő, a Hősök emlékkövét is magában foglaló többszintes díszletrendszeren, valamint az előtte lévő területen kialakított játéktérnél nemesebb, nagyobb hatású díszletet nehéz lenne elképzelni.


Az Itt élned, halnod kell júniusban két alkalommal: 17-én és 18 lesz megtekinthető. Várható-e folytatás a továbbiakban?

Mindenképpen tervezem. Jó lenne, ha a produkciót Budapesten és az országhatárainkon kívül is láthatnák, illetve a visszajelzések alapján úgy tűnik, a külföldiek számára is lenne rá igény. A turisták másutt nem igen láthatnak ilyet, hiszen egész Európában egyedülálló műfajról van szó. Budapestre a legtöbb turista a speciális, csak itt megszerezhető élmények és nem csak a csodálatos épületek miatt érkezik. Biztosan érdekelné őket a város leghíresebb terén egy zenés játéki a magyar történelemről. Ez akár a hivatalos turisztikai rendezvény kínálatba is beilleszkedhetne.



Végh Nóra

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma