2016.05.24
Végh Nóra

Történelmi időutazásra invitál bennünket Koltay Gábor új rendezése, az Itt élned, halnod kell, amely június 17-én és 18-án a Hősök tere impozáns szoborcsoportja környezetében debütál. A rendezőt az ’56-os forradalom jubileumáról, a darab aktualitásáról és az ismeretterjesztő-zenés művek fontosságáról kérdeztük, miközben a színészekről és a páratlan látványvilágról is árult el érdekességeket.

Nagy sikerrel mutatta be 31 évvel ezelőtt a magyarság történelmét feldolgozó művét, amely hasonló címet viselt. Miben változott a mostani rendezés?

A legfőképp abban, hogy eltelt 31 év! Ez jelenti azt is, hogy akkoriban bizonyos történelmi eseményekről vagy személyekről nem lehetett beszélni, vagy csak meglehetősen egyoldalú megközelítéssel. Nyilvánosan ellenforradalomnak kellett nevezni az ’56-ban történteket, különben az egzisztenciánkkal játszottunk. A rendszerváltozás pozitív hozama, hogy nyíltabban beszélhetünk a történelmünkről. Meg lehet emlékezni például Bethlen István és Klebelsberg Kunó munkásságáról, akik Trianon után óriási lelki, szellemi és társadalmi építkezést irányítottak. Többek között nekik is köszönhetően a nemzet 15 év alatt, a ’30-as évekre a közepesen fejlett európai országok közé emelkedett. Úgy gondolom, az ilyen fontos történelmi tényeket nem szabad kihagyni egy olyan műből, amelynek gondolatisága a honfoglalástól a rendszerváltozásig ível. Ma is büszkén tekintek vissza az akkori premierre, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy akkoriban bizony gondolati korlátaink is voltak. Az előző mű a második világháború végével fejeződik be. Munkám során mindig arra törekedtem, hogy minél többet el tudjunk mondani abból, amit elhallgattak előlünk. Ez a kimondhatóság határainak állandó feszegetésével is együtt jár.


Itt_elned_halnod_kell_-fellepok


Napjaink eseményei közül mivel bővült a mű?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy nem bővítésről, hanem vadonatúj zeneműről van szó. Egy érzelemgazdag szimfonikus rockfantáziáról beszélünk, amelynek zenéjét az idén 40 éves Kormorán együttes házi szerzői, öcsém, Koltay Gergely és Szűts István szerezték. Az ismeretterjesztésen túl azt is szeretnénk elérni, hogy a néző különböző asszociációkon keresztül végiggondolja, vajon a múlt történései hogyan befolyásolták a mindenkori magyar történelmet. Honnan jöttünk és hol tartunk? Milyen történelmi tapasztalatokat szereztünk? Milyen hagyományokat kell továbbvinnünk? Mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk? Minden közösségnek kell, hogy büszkén vállalt nemzettudata legyen, hiszen aki a történelmét nem ismeri, nem tud abból hitet és erőt meríteni. Rendezőként én úgy tudok ehhez hozzájárulni, hogy olyan művet alkotok, amely minél szélesebb közönséget igyekszik hasonló gondolkodásra serkenteni.


És idén ünnepeljük az ’56-os forradalom 60. születésnapját is.

A forradalom több száz év múlva is a magyar történelem megkerülhetetlen eseménye lesz, akárcsak a mai napig aktív tudatunkban élő, 1848-49-es szabadságharc. Ott, abban a történelmi pillanatban minden összegződött a magyarság szabadság és függetlenség iránti vágyából. Ez a darabban hangsúlyos szerepet fog kapni. Valószínűleg 1956 nélkül rendszerváltás sem lett volna Magyarországon, és Kelet-Európában, tehát a forradalom nagymértékben járult hozzá a szocialista világrend gyengítéséhez. Egy akkor iszonyatos diktatúrában élő nép megmutatta, hogy ilyen módszerekkel nem lehet hosszú ideig rabságban tartani.


Az ilyen típusú ismeretterjesztés biztosan a diákok számára is élvezetesebbé teheti a történelmet.

Sok történelmi tematikájú filmet és színházi darabot készítettem már, amelynek következtében számos tapasztalattal rendelkezem a mai fiatalság tudásáról és szemléletéről. Sajnos nem minden családban beszélnek a történelemről, az idősebbek nem adják át a tudásukat, tapasztalataikat. Az iskola felelőssége is nagy, gondoljuk arra, hogy a 20. században hányszor írták át a történelemkönyveket. Állandó titkolózásban, hazudozásban kellett élni, s ez ma is zavart okoz a fejekben. Még ma is gyakran mondjuk egy-egy témáról, hogy „ez nem telefontéma”. A fiataloknak fontos lenne felismerniük a történelem jelentőségét, amelynek következtében nyitottabbá válhatnának a közügyek iránt: hogyan lehetne becsületesebbé és igazságosabbá tenni ezt a világot. Persze nagyon összetett módon alakul ki egy emberben az ő sajátos világképe, amelyben a médiának is kiemelt szerepe van. A zenemű és az előadás a történelmi ismeretek terjesztésén túl, reményeink és szándékaink szerint hozzásegíti az érdeklődőket ahhoz, hogy az események között összefüggéseket találjanak.


sajtaj51_600x398


Hogyan válogatták ki a szereplőket?

Többekkel már az előző produkcióban, illetve az István, a királyban is együtt dolgoztam, a főszereplők között találjuk a rock szakma nagy ikonjait: Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát és Varga Miklóst, akik már nagyon régen álltak így együtt utoljára színpadon. Ám középgenerációsok és fiatal tehetségek is egyaránt feltűnnek, mint például Csengeri Attila, Kalapács József, Fehér Nóra, Palcsó Tamás és Vadkerti Imre. Az énekes előadókon túl tucatnyi színész, több száz táncos, hagyományőrző csoportok, lovasok, artisták lesznek a színpadon, ők alkotják majd a tömeget, a magyar népet.


A művet a Hősök terén mutatják be. Milyen látványvilágra számíthatunk?

Szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen impozáns helyen mutathatjuk be a darabot. A gyönyörű szabadtéri környezet, a történelmi szoborcsoport varázsa kiválóan alkalmas arra, hogy egy ilyen magával ragadó témát méltóképpen kibontsunk. Mivel a város egyik legfrekventáltabb helyszínéről van szó, ezért sok mindenre kell készülnünk a szervezés során. Az 1500 m2-es, már-már futballpálya méretű színpadot és a több ezres nézőteret június 6-tól kezdjük el építeni, 13-tól pedig helyszíni próbákat tartunk. A középen elhelyezkedő Hét vezér szoborcsoport körül U alakban megépítendő, a Hősök emlékkövét is magában foglaló többszintes díszletrendszeren, valamint az előtte lévő területen kialakított játéktérnél nemesebb, nagyobb hatású díszletet nehéz lenne elképzelni.


Az Itt élned, halnod kell júniusban két alkalommal: 17-én és 18 lesz megtekinthető. Várható-e folytatás a továbbiakban?

Mindenképpen tervezem. Jó lenne, ha a produkciót Budapesten és az országhatárainkon kívül is láthatnák, illetve a visszajelzések alapján úgy tűnik, a külföldiek számára is lenne rá igény. A turisták másutt nem igen láthatnak ilyet, hiszen egész Európában egyedülálló műfajról van szó. Budapestre a legtöbb turista a speciális, csak itt megszerezhető élmények és nem csak a csodálatos épületek miatt érkezik. Biztosan érdekelné őket a város leghíresebb terén egy zenés játéki a magyar történelemről. Ez akár a hivatalos turisztikai rendezvény kínálatba is beilleszkedhetne.



Végh Nóra

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

anna-margit-remulet-980-483-900x444

2018.11.19

20. századi magyar női képzőművészek munkáiból nyílik Mint liliom a tövisek közt címmel időszaki kiállítás a Bibliamúzeumban. Az intézmény főleg a vidéki múzeumok gyűjteményeiből válogatva mutat be olyan alkotásokat, amelyek nem, vagy csak ritkán voltak láthatóak fővárosi kiállítóhelyeken.

Bartos_Erika

2018.11.19

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma