2016.05.24
Végh Nóra

Történelmi időutazásra invitál bennünket Koltay Gábor új rendezése, az Itt élned, halnod kell, amely június 17-én és 18-án a Hősök tere impozáns szoborcsoportja környezetében debütál. A rendezőt az ’56-os forradalom jubileumáról, a darab aktualitásáról és az ismeretterjesztő-zenés művek fontosságáról kérdeztük, miközben a színészekről és a páratlan látványvilágról is árult el érdekességeket.

Nagy sikerrel mutatta be 31 évvel ezelőtt a magyarság történelmét feldolgozó művét, amely hasonló címet viselt. Miben változott a mostani rendezés?

A legfőképp abban, hogy eltelt 31 év! Ez jelenti azt is, hogy akkoriban bizonyos történelmi eseményekről vagy személyekről nem lehetett beszélni, vagy csak meglehetősen egyoldalú megközelítéssel. Nyilvánosan ellenforradalomnak kellett nevezni az ’56-ban történteket, különben az egzisztenciánkkal játszottunk. A rendszerváltozás pozitív hozama, hogy nyíltabban beszélhetünk a történelmünkről. Meg lehet emlékezni például Bethlen István és Klebelsberg Kunó munkásságáról, akik Trianon után óriási lelki, szellemi és társadalmi építkezést irányítottak. Többek között nekik is köszönhetően a nemzet 15 év alatt, a ’30-as évekre a közepesen fejlett európai országok közé emelkedett. Úgy gondolom, az ilyen fontos történelmi tényeket nem szabad kihagyni egy olyan műből, amelynek gondolatisága a honfoglalástól a rendszerváltozásig ível. Ma is büszkén tekintek vissza az akkori premierre, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy akkoriban bizony gondolati korlátaink is voltak. Az előző mű a második világháború végével fejeződik be. Munkám során mindig arra törekedtem, hogy minél többet el tudjunk mondani abból, amit elhallgattak előlünk. Ez a kimondhatóság határainak állandó feszegetésével is együtt jár.


Itt_elned_halnod_kell_-fellepok


Napjaink eseményei közül mivel bővült a mű?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy nem bővítésről, hanem vadonatúj zeneműről van szó. Egy érzelemgazdag szimfonikus rockfantáziáról beszélünk, amelynek zenéjét az idén 40 éves Kormorán együttes házi szerzői, öcsém, Koltay Gergely és Szűts István szerezték. Az ismeretterjesztésen túl azt is szeretnénk elérni, hogy a néző különböző asszociációkon keresztül végiggondolja, vajon a múlt történései hogyan befolyásolták a mindenkori magyar történelmet. Honnan jöttünk és hol tartunk? Milyen történelmi tapasztalatokat szereztünk? Milyen hagyományokat kell továbbvinnünk? Mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk? Minden közösségnek kell, hogy büszkén vállalt nemzettudata legyen, hiszen aki a történelmét nem ismeri, nem tud abból hitet és erőt meríteni. Rendezőként én úgy tudok ehhez hozzájárulni, hogy olyan művet alkotok, amely minél szélesebb közönséget igyekszik hasonló gondolkodásra serkenteni.


És idén ünnepeljük az ’56-os forradalom 60. születésnapját is.

A forradalom több száz év múlva is a magyar történelem megkerülhetetlen eseménye lesz, akárcsak a mai napig aktív tudatunkban élő, 1848-49-es szabadságharc. Ott, abban a történelmi pillanatban minden összegződött a magyarság szabadság és függetlenség iránti vágyából. Ez a darabban hangsúlyos szerepet fog kapni. Valószínűleg 1956 nélkül rendszerváltás sem lett volna Magyarországon, és Kelet-Európában, tehát a forradalom nagymértékben járult hozzá a szocialista világrend gyengítéséhez. Egy akkor iszonyatos diktatúrában élő nép megmutatta, hogy ilyen módszerekkel nem lehet hosszú ideig rabságban tartani.


Az ilyen típusú ismeretterjesztés biztosan a diákok számára is élvezetesebbé teheti a történelmet.

Sok történelmi tematikájú filmet és színházi darabot készítettem már, amelynek következtében számos tapasztalattal rendelkezem a mai fiatalság tudásáról és szemléletéről. Sajnos nem minden családban beszélnek a történelemről, az idősebbek nem adják át a tudásukat, tapasztalataikat. Az iskola felelőssége is nagy, gondoljuk arra, hogy a 20. században hányszor írták át a történelemkönyveket. Állandó titkolózásban, hazudozásban kellett élni, s ez ma is zavart okoz a fejekben. Még ma is gyakran mondjuk egy-egy témáról, hogy „ez nem telefontéma”. A fiataloknak fontos lenne felismerniük a történelem jelentőségét, amelynek következtében nyitottabbá válhatnának a közügyek iránt: hogyan lehetne becsületesebbé és igazságosabbá tenni ezt a világot. Persze nagyon összetett módon alakul ki egy emberben az ő sajátos világképe, amelyben a médiának is kiemelt szerepe van. A zenemű és az előadás a történelmi ismeretek terjesztésén túl, reményeink és szándékaink szerint hozzásegíti az érdeklődőket ahhoz, hogy az események között összefüggéseket találjanak.


sajtaj51_600x398


Hogyan válogatták ki a szereplőket?

Többekkel már az előző produkcióban, illetve az István, a királyban is együtt dolgoztam, a főszereplők között találjuk a rock szakma nagy ikonjait: Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát és Varga Miklóst, akik már nagyon régen álltak így együtt utoljára színpadon. Ám középgenerációsok és fiatal tehetségek is egyaránt feltűnnek, mint például Csengeri Attila, Kalapács József, Fehér Nóra, Palcsó Tamás és Vadkerti Imre. Az énekes előadókon túl tucatnyi színész, több száz táncos, hagyományőrző csoportok, lovasok, artisták lesznek a színpadon, ők alkotják majd a tömeget, a magyar népet.


A művet a Hősök terén mutatják be. Milyen látványvilágra számíthatunk?

Szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen impozáns helyen mutathatjuk be a darabot. A gyönyörű szabadtéri környezet, a történelmi szoborcsoport varázsa kiválóan alkalmas arra, hogy egy ilyen magával ragadó témát méltóképpen kibontsunk. Mivel a város egyik legfrekventáltabb helyszínéről van szó, ezért sok mindenre kell készülnünk a szervezés során. Az 1500 m2-es, már-már futballpálya méretű színpadot és a több ezres nézőteret június 6-tól kezdjük el építeni, 13-tól pedig helyszíni próbákat tartunk. A középen elhelyezkedő Hét vezér szoborcsoport körül U alakban megépítendő, a Hősök emlékkövét is magában foglaló többszintes díszletrendszeren, valamint az előtte lévő területen kialakított játéktérnél nemesebb, nagyobb hatású díszletet nehéz lenne elképzelni.


Az Itt élned, halnod kell júniusban két alkalommal: 17-én és 18 lesz megtekinthető. Várható-e folytatás a továbbiakban?

Mindenképpen tervezem. Jó lenne, ha a produkciót Budapesten és az országhatárainkon kívül is láthatnák, illetve a visszajelzések alapján úgy tűnik, a külföldiek számára is lenne rá igény. A turisták másutt nem igen láthatnak ilyet, hiszen egész Európában egyedülálló műfajról van szó. Budapestre a legtöbb turista a speciális, csak itt megszerezhető élmények és nem csak a csodálatos épületek miatt érkezik. Biztosan érdekelné őket a város leghíresebb terén egy zenés játéki a magyar történelemről. Ez akár a hivatalos turisztikai rendezvény kínálatba is beilleszkedhetne.



Végh Nóra

V4-banner

_d0a2887__copy_cover
2018.02.25

„Az emléknap azt üzeni, hogy az embertelenséget, az igazságtalanságot, a politikai alapon elkövetett véres terrort nem lehet elhallgatni” – mondta dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a kommunizmus áldozatainak emléknapján a pécsi Kovács Béla Emlékház átadóján. Az épület Kovács Béla (1908–1959), a Független Kisgazdapárt egykori főtitkára, nemzetgyűlési képviselő szülőháza volt.

2018_0019_ORG_cover

2018.02.25

Adina Pintilie elsőfilmes román rendezőnő Touch Me Not (Ne érints meg) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 68. Berlin Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén február 24-én. Bucsi Réka Solar Walk című rövidfilmje elnyerte a 20 ezer euróval járó Audi Short Film Award nevű elismerést.

180207_orultnaploja_masolata

2018.02.25

A Békéscsabai Jókai Színház Gogol Egy őrült naplója című művét mutatja be március 4-én Katkó Ferenc főszereplésével, Köllő Miklós rendezésben a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Köllő Miklós elmondta: rangot jelent a Nemzeti Színházban játszani, izgatottan várja, mit szól majd a darabhoz a budapesti közönség, amelynek emlékezetében máig élénken él Darvas Iván legendás alakítása.

Madaras Gergely veszi át 2019 szeptemberétől az Orchestre Philharmonique Royal de Liege (OPRL – Liege-i Királyi Filharmonikus Zenekar) zeneigazgatói posztját. A zenekar majdnem két évig tartó választási procedúrát követően a 33 éves magyar karmestert választotta történetének legfiatalabb és egyben első magyar zeneigazgatójának, aki 2019 szeptemberében kezdi el hároméves munkáját.

A Hungarian American Filmfesztivál alapítója és elnök-igazgatója, Bunyik Béla a 17. Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon jelentette be a Hungarian American Film–Theater Society megalakulását. A szervezet fő célja lehetőséget adni a kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére azoknak a hazai színészeknek, filmkészítőknek, akik közelebb szeretnének kerülni Hollywood világához. Első rendezvényük a Pre-Oscar Party, melyet március 3-án rendeznek meg Brentwoodban, a Magyar Konzulátus reprezentatív Club Házában.

Négy előadással vendégszerepel Kolozsváron májusban a Vígszínház, amely A Pál utcai fiúk című zenés darabot, a Találkozás, a Máglya és a Mondjad, Atikám! című előadást is bemutatja a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A Pál utcai fiúk című előadást május 29-én 16 és 20 órától, a Találkozás című drámát pedig május 30-án a kolozsvári színház nagytermében játsszák. A Máglya című darabot május 28-án 20 órától, május 30-án 17 óra 30 perctől pedig a Mondjad, Atikám! című színdarabot adják elő a stúdióban.

A Budapest Dal 2018 elnevezésű pályázatra március 22-ig várja a zsűri a főváros hangulatát leginkább tükröző dalokat. A projektre a tizenegy ismert előadó mellett három helyet még felfedezésre váró, tehetséges zenész és énekes számára tartanak fenn a kiírt pályázaton. A szervezők felkérését a Honeybeast, Berkes Olivér és Závodi Marcell, Király Viktor, Radics Gigi, a Compact Disco, Caramel, az Anna & the Barbies, Zséda, Charlie, Keresztes Ildikó és Frenreisz Károly fogadta el. A tizennégy dalt tavasszal koncerten mutatják be és CD is készül.

Arany- és különdíjjal jutalmazták ifj. Simet László artistaművészt és csapatát a The Astronauts című számukért a XI. Albacete-i Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. A spanyolországi fesztiválon, a Teatro Circóban tartott eseményen ifj. Simet László és felesége, Simet Olga, valamint Kapitány Olívia a The Astronauts című produkcióval léptek fel, amelyben ötvözték a kötéltáncot és az úgynevezett halálkereket. Mindezt asztronautaöltözékben adták elő. A The Astronauts című számmal a csapat fellépett már a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon is.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma