782x90_karacsony_banner_2_ok
2016.05.24
Végh Nóra

Történelmi időutazásra invitál bennünket Koltay Gábor új rendezése, az Itt élned, halnod kell, amely június 17-én és 18-án a Hősök tere impozáns szoborcsoportja környezetében debütál. A rendezőt az ’56-os forradalom jubileumáról, a darab aktualitásáról és az ismeretterjesztő-zenés művek fontosságáról kérdeztük, miközben a színészekről és a páratlan látványvilágról is árult el érdekességeket.

Nagy sikerrel mutatta be 31 évvel ezelőtt a magyarság történelmét feldolgozó művét, amely hasonló címet viselt. Miben változott a mostani rendezés?

A legfőképp abban, hogy eltelt 31 év! Ez jelenti azt is, hogy akkoriban bizonyos történelmi eseményekről vagy személyekről nem lehetett beszélni, vagy csak meglehetősen egyoldalú megközelítéssel. Nyilvánosan ellenforradalomnak kellett nevezni az ’56-ban történteket, különben az egzisztenciánkkal játszottunk. A rendszerváltozás pozitív hozama, hogy nyíltabban beszélhetünk a történelmünkről. Meg lehet emlékezni például Bethlen István és Klebelsberg Kunó munkásságáról, akik Trianon után óriási lelki, szellemi és társadalmi építkezést irányítottak. Többek között nekik is köszönhetően a nemzet 15 év alatt, a ’30-as évekre a közepesen fejlett európai országok közé emelkedett. Úgy gondolom, az ilyen fontos történelmi tényeket nem szabad kihagyni egy olyan műből, amelynek gondolatisága a honfoglalástól a rendszerváltozásig ível. Ma is büszkén tekintek vissza az akkori premierre, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy akkoriban bizony gondolati korlátaink is voltak. Az előző mű a második világháború végével fejeződik be. Munkám során mindig arra törekedtem, hogy minél többet el tudjunk mondani abból, amit elhallgattak előlünk. Ez a kimondhatóság határainak állandó feszegetésével is együtt jár.


Itt_elned_halnod_kell_-fellepok


Napjaink eseményei közül mivel bővült a mű?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy nem bővítésről, hanem vadonatúj zeneműről van szó. Egy érzelemgazdag szimfonikus rockfantáziáról beszélünk, amelynek zenéjét az idén 40 éves Kormorán együttes házi szerzői, öcsém, Koltay Gergely és Szűts István szerezték. Az ismeretterjesztésen túl azt is szeretnénk elérni, hogy a néző különböző asszociációkon keresztül végiggondolja, vajon a múlt történései hogyan befolyásolták a mindenkori magyar történelmet. Honnan jöttünk és hol tartunk? Milyen történelmi tapasztalatokat szereztünk? Milyen hagyományokat kell továbbvinnünk? Mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk? Minden közösségnek kell, hogy büszkén vállalt nemzettudata legyen, hiszen aki a történelmét nem ismeri, nem tud abból hitet és erőt meríteni. Rendezőként én úgy tudok ehhez hozzájárulni, hogy olyan művet alkotok, amely minél szélesebb közönséget igyekszik hasonló gondolkodásra serkenteni.


És idén ünnepeljük az ’56-os forradalom 60. születésnapját is.

A forradalom több száz év múlva is a magyar történelem megkerülhetetlen eseménye lesz, akárcsak a mai napig aktív tudatunkban élő, 1848-49-es szabadságharc. Ott, abban a történelmi pillanatban minden összegződött a magyarság szabadság és függetlenség iránti vágyából. Ez a darabban hangsúlyos szerepet fog kapni. Valószínűleg 1956 nélkül rendszerváltás sem lett volna Magyarországon, és Kelet-Európában, tehát a forradalom nagymértékben járult hozzá a szocialista világrend gyengítéséhez. Egy akkor iszonyatos diktatúrában élő nép megmutatta, hogy ilyen módszerekkel nem lehet hosszú ideig rabságban tartani.


Az ilyen típusú ismeretterjesztés biztosan a diákok számára is élvezetesebbé teheti a történelmet.

Sok történelmi tematikájú filmet és színházi darabot készítettem már, amelynek következtében számos tapasztalattal rendelkezem a mai fiatalság tudásáról és szemléletéről. Sajnos nem minden családban beszélnek a történelemről, az idősebbek nem adják át a tudásukat, tapasztalataikat. Az iskola felelőssége is nagy, gondoljuk arra, hogy a 20. században hányszor írták át a történelemkönyveket. Állandó titkolózásban, hazudozásban kellett élni, s ez ma is zavart okoz a fejekben. Még ma is gyakran mondjuk egy-egy témáról, hogy „ez nem telefontéma”. A fiataloknak fontos lenne felismerniük a történelem jelentőségét, amelynek következtében nyitottabbá válhatnának a közügyek iránt: hogyan lehetne becsületesebbé és igazságosabbá tenni ezt a világot. Persze nagyon összetett módon alakul ki egy emberben az ő sajátos világképe, amelyben a médiának is kiemelt szerepe van. A zenemű és az előadás a történelmi ismeretek terjesztésén túl, reményeink és szándékaink szerint hozzásegíti az érdeklődőket ahhoz, hogy az események között összefüggéseket találjanak.


sajtaj51_600x398


Hogyan válogatták ki a szereplőket?

Többekkel már az előző produkcióban, illetve az István, a királyban is együtt dolgoztam, a főszereplők között találjuk a rock szakma nagy ikonjait: Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát és Varga Miklóst, akik már nagyon régen álltak így együtt utoljára színpadon. Ám középgenerációsok és fiatal tehetségek is egyaránt feltűnnek, mint például Csengeri Attila, Kalapács József, Fehér Nóra, Palcsó Tamás és Vadkerti Imre. Az énekes előadókon túl tucatnyi színész, több száz táncos, hagyományőrző csoportok, lovasok, artisták lesznek a színpadon, ők alkotják majd a tömeget, a magyar népet.


A művet a Hősök terén mutatják be. Milyen látványvilágra számíthatunk?

Szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen impozáns helyen mutathatjuk be a darabot. A gyönyörű szabadtéri környezet, a történelmi szoborcsoport varázsa kiválóan alkalmas arra, hogy egy ilyen magával ragadó témát méltóképpen kibontsunk. Mivel a város egyik legfrekventáltabb helyszínéről van szó, ezért sok mindenre kell készülnünk a szervezés során. Az 1500 m2-es, már-már futballpálya méretű színpadot és a több ezres nézőteret június 6-tól kezdjük el építeni, 13-tól pedig helyszíni próbákat tartunk. A középen elhelyezkedő Hét vezér szoborcsoport körül U alakban megépítendő, a Hősök emlékkövét is magában foglaló többszintes díszletrendszeren, valamint az előtte lévő területen kialakított játéktérnél nemesebb, nagyobb hatású díszletet nehéz lenne elképzelni.


Az Itt élned, halnod kell júniusban két alkalommal: 17-én és 18 lesz megtekinthető. Várható-e folytatás a továbbiakban?

Mindenképpen tervezem. Jó lenne, ha a produkciót Budapesten és az országhatárainkon kívül is láthatnák, illetve a visszajelzések alapján úgy tűnik, a külföldiek számára is lenne rá igény. A turisták másutt nem igen láthatnak ilyet, hiszen egész Európában egyedülálló műfajról van szó. Budapestre a legtöbb turista a speciális, csak itt megszerezhető élmények és nem csak a csodálatos épületek miatt érkezik. Biztosan érdekelné őket a város leghíresebb terén egy zenés játéki a magyar történelemről. Ez akár a hivatalos turisztikai rendezvény kínálatba is beilleszkedhetne.



Végh Nóra

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma