IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.25

A gyerekrajzok mindig fontos kordokumentumok, hiszen új és friss szemszögből láttatják az eseményeket, ezáltal sokban képesek árnyalni a meglévő tudásunkat az adott témáról. A Deák17 Galéria Múzeum egy bőröndben – Gyermekalkotások történetei című kiállítás munkái kétféle utat járnak be: egy nagy eseménytől a személyes sorsokig, vagy az egyéni történetektől az általánosig jutnak el.

Borond_hid_19

 

A kiállítás fókuszában történelmi eseményeket ábrázoló gyermek- és ifjúsági rajzok állnak, amelyeket a németországi Paderborni Egyetem művészetpedagógia szakos hallgatói bőröndökben rendeztek el, és egyéb tárgyak kontextusában installálták. A tárlaton kilenc ilyen koffert láthatunk, amelyek tulajdonképpen mikromúzeumként működnek, hiszen a bennük elhelyezett tárgyak komplex egységet képeznek.

 

A gyerekrajzok fontos dokumentumai egy adott korszak mindennapjainak, sorsfordító eseményeinek, társadalmi változásainak és nemzeti hagyományainak, hiszen a gyermekek nézőpontja mindig ártatlan, ezért képesek olyan részleteket is észrevenni, amelyeket a felnőttek már nem ismernek fel, így általuk új megvilágításba kerülnek a történelmi események és maga a gyermekkor története is.


Borond_hid_6

 

A kiállítás a bőröndmúzeum műfaja által helyezi új perspektívába a gyerekrajzokat. A művek által közölt információkat térképek, tankönyvek, apró játékok, makettek, ruhák és egyéb tárgyak egészítik ki. Minden egyes bőrönd koncepcióját egy igen részletes leírás ismerteti, így könnyebben érthető, hogy a hallgató milyen úton indult, és hova jutott el. A leírások angol és német nyelvűek, amiből kiderül, hogy utaztatható tárlatról van szó.


Kár, hogy ehhez a helyszínhez nem készültek el a magyar nyelvű ismertetők, hiszen nem feltételezhető, hogy itthon mindenki jól ért valamilyen idegen nyelven, és még így is volna, egy hazai helyszínen elvárható, hogy legyenek magyar nyelvű ismertetők, ezért ezért kár volt megspórolni a leírások lefordítását.

 

Borond_hid_5


A hallgatók kétféle megoldást választottak: vannak olyanok, akik a nagy történelmi események személyes vonatkozásait kutatták, míg mások inkább a családi történetekből indultak ki, és így jutottak el a nagy eseményekig. Lena Heller Karácsony a Rammelsbergnél című bőröndje például azt mutatja meg, hogy száz évvel ezelőtt egy bányász családban hogyan telt az ünnep.

 

Nagyon érdekes Jasmin Middeke és Aline Behrens kofferje is. Ők mindketten a nemzetiszocializmust választották témául: Middeke a Hitlerjugend mindennapjait mutatja be, míg Behrens a családi életre és a gyermekkorra fókuszál. Mindkét munka nagyon sok eredeti tárgyat tartalmaz, amelyek a náci éra hétköznapjairól tudósítanak, és rámutatnak arra, hogy a történelemnek egy igen sötét időszakában a mindennapokban, a gyermekek és a családok személyes életében mégis voltak boldog pillanatok.

 

Borond_hid_14


A Gabriela Yusef által készített bőrönd az arámi, az asszír és az örmény népirtást dolgozza fel, rámutatva arra, hogy ezek az események párhuzamba állíthatóak az Irakban és Szíriában jelenleg is zajló polgárháborúkhoz. A bőröndben két gyerekrajz található: az egyik egy száz évvel ezelőtti népirtást dolgoz fel, a másik pedig egy szír menekült gyermekének helyzetét tárja elénk. A bőröndbe helyezett tárgyak alkalmasak arra, hogy érzékenyítsék a szemlélőt az idegen kultúrák, mások szenvedései iránt, és hogy rámutasson, milyen szörnyűségek történnek ebben a régióban.

 

Szintén kiemelkedő Jutta Ströter-Bender bőröndje, amely Walter Macke gyerekrajzának jelentőségét és kontextusát boncolgatja. Walter a híres expresszionista festő, August Macke fia volt, a művész az első világháború csatáinak egyikében halt meg. A gyerekrajz így egy egész generáció történelmi dokumentuma: azokról a fiúkról mesél, akik korán elveszítették édesapjukat, és gyakran új családot kaptak édesanyjuk újraházasodása révén, apjukról pedig csak idealizált emlékeket őriztek.


Borond_hid_11

 

Regina Reimer munkája a Wilhelm Daiberrel és Nünberg Archívumban található gyermekrajzokra fókuszál, ráébresztve a szemlélőt arra, hogy ennyi év távlatából mennyire jól látszik a rajzokon a tanító Daiber hatása.

 

Aileen Solomon a háború fogalmáról gondolkodik, és azt vizsgálja, hogy Kathe Kollwitz hogyan vált pacifistává, Diana Yalcin az NDK-s kisdobosok életéről állított össze bőröndöt, Jennifer Yanik témája pedig a segítő Svájc.

 

Jó, hogy ilyen sok, második világháborús témájú bőrönd került ebbe a kiállításba, ráadásul ezek mind-mind más szemszögből dolgozzák fel ezt az időszakot, ezért a befogadóban sokban árnyalják azt a képet, amit korábban kialakított magában erről a periódusról.


A kiállítás február 16-ig látható a Deák17 Galériában.


Kocsis Katica


Fotók: Beszédes Noémi

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma