2019.01.25

A gyerekrajzok mindig fontos kordokumentumok, hiszen új és friss szemszögből láttatják az eseményeket, ezáltal sokban képesek árnyalni a meglévő tudásunkat az adott témáról. A Deák17 Galéria Múzeum egy bőröndben – Gyermekalkotások történetei című kiállítás munkái kétféle utat járnak be: egy nagy eseménytől a személyes sorsokig, vagy az egyéni történetektől az általánosig jutnak el.

Borond_hid_19

 

A kiállítás fókuszában történelmi eseményeket ábrázoló gyermek- és ifjúsági rajzok állnak, amelyeket a németországi Paderborni Egyetem művészetpedagógia szakos hallgatói bőröndökben rendeztek el, és egyéb tárgyak kontextusában installálták. A tárlaton kilenc ilyen koffert láthatunk, amelyek tulajdonképpen mikromúzeumként működnek, hiszen a bennük elhelyezett tárgyak komplex egységet képeznek.

 

A gyerekrajzok fontos dokumentumai egy adott korszak mindennapjainak, sorsfordító eseményeinek, társadalmi változásainak és nemzeti hagyományainak, hiszen a gyermekek nézőpontja mindig ártatlan, ezért képesek olyan részleteket is észrevenni, amelyeket a felnőttek már nem ismernek fel, így általuk új megvilágításba kerülnek a történelmi események és maga a gyermekkor története is.


Borond_hid_6

 

A kiállítás a bőröndmúzeum műfaja által helyezi új perspektívába a gyerekrajzokat. A művek által közölt információkat térképek, tankönyvek, apró játékok, makettek, ruhák és egyéb tárgyak egészítik ki. Minden egyes bőrönd koncepcióját egy igen részletes leírás ismerteti, így könnyebben érthető, hogy a hallgató milyen úton indult, és hova jutott el. A leírások angol és német nyelvűek, amiből kiderül, hogy utaztatható tárlatról van szó.


Kár, hogy ehhez a helyszínhez nem készültek el a magyar nyelvű ismertetők, hiszen nem feltételezhető, hogy itthon mindenki jól ért valamilyen idegen nyelven, és még így is volna, egy hazai helyszínen elvárható, hogy legyenek magyar nyelvű ismertetők, ezért ezért kár volt megspórolni a leírások lefordítását.

 

Borond_hid_5


A hallgatók kétféle megoldást választottak: vannak olyanok, akik a nagy történelmi események személyes vonatkozásait kutatták, míg mások inkább a családi történetekből indultak ki, és így jutottak el a nagy eseményekig. Lena Heller Karácsony a Rammelsbergnél című bőröndje például azt mutatja meg, hogy száz évvel ezelőtt egy bányász családban hogyan telt az ünnep.

 

Nagyon érdekes Jasmin Middeke és Aline Behrens kofferje is. Ők mindketten a nemzetiszocializmust választották témául: Middeke a Hitlerjugend mindennapjait mutatja be, míg Behrens a családi életre és a gyermekkorra fókuszál. Mindkét munka nagyon sok eredeti tárgyat tartalmaz, amelyek a náci éra hétköznapjairól tudósítanak, és rámutatnak arra, hogy a történelemnek egy igen sötét időszakában a mindennapokban, a gyermekek és a családok személyes életében mégis voltak boldog pillanatok.

 

Borond_hid_14


A Gabriela Yusef által készített bőrönd az arámi, az asszír és az örmény népirtást dolgozza fel, rámutatva arra, hogy ezek az események párhuzamba állíthatóak az Irakban és Szíriában jelenleg is zajló polgárháborúkhoz. A bőröndben két gyerekrajz található: az egyik egy száz évvel ezelőtti népirtást dolgoz fel, a másik pedig egy szír menekült gyermekének helyzetét tárja elénk. A bőröndbe helyezett tárgyak alkalmasak arra, hogy érzékenyítsék a szemlélőt az idegen kultúrák, mások szenvedései iránt, és hogy rámutasson, milyen szörnyűségek történnek ebben a régióban.

 

Szintén kiemelkedő Jutta Ströter-Bender bőröndje, amely Walter Macke gyerekrajzának jelentőségét és kontextusát boncolgatja. Walter a híres expresszionista festő, August Macke fia volt, a művész az első világháború csatáinak egyikében halt meg. A gyerekrajz így egy egész generáció történelmi dokumentuma: azokról a fiúkról mesél, akik korán elveszítették édesapjukat, és gyakran új családot kaptak édesanyjuk újraházasodása révén, apjukról pedig csak idealizált emlékeket őriztek.


Borond_hid_11

 

Regina Reimer munkája a Wilhelm Daiberrel és Nünberg Archívumban található gyermekrajzokra fókuszál, ráébresztve a szemlélőt arra, hogy ennyi év távlatából mennyire jól látszik a rajzokon a tanító Daiber hatása.

 

Aileen Solomon a háború fogalmáról gondolkodik, és azt vizsgálja, hogy Kathe Kollwitz hogyan vált pacifistává, Diana Yalcin az NDK-s kisdobosok életéről állított össze bőröndöt, Jennifer Yanik témája pedig a segítő Svájc.

 

Jó, hogy ilyen sok, második világháborús témájú bőrönd került ebbe a kiállításba, ráadásul ezek mind-mind más szemszögből dolgozzák fel ezt az időszakot, ezért a befogadóban sokban árnyalják azt a képet, amit korábban kialakított magában erről a periódusról.


A kiállítás február 16-ig látható a Deák17 Galériában.


Kocsis Katica


Fotók: Beszédes Noémi

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma