Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

szerzok-gaspar-ferenc
Fotó: olvasat.hu


Idén tüntették ki a Magyar Kultúra Lovagja címmel, és újra kiadták egy korábban már megjelent kisregényét, az Ördögvért. A kötetben egyéb novellák is szerepelnek, ezek tematikailag kapcsolatban állnak a címadó művel, vagy más szempontok alapján kerültek bele a könyvbe?

Az Ördögvér egy Pesten játszódó, mai témájú regény, némileg szürrealisztikus, némileg misztikus szerelmi- és kémtörténet. Lehet, hogy ez kicsit soknak tűnik így egyszerre egy kisregényben, viszont nem véletlenül nyerte el a Magyar Napló regénypályázatának különdíját 2007-ben, és ezzel sok olvasó szimpátiáját. A főhős Geri hol ügyesen, hol ügyefogyott módon csetlik-botlik a modern világ útvesztőiben, s tulajdonképpen csak az álmai és a mindnyájunkban fellelhető archetípusos mesék segítségével tud kikászálódni a maga vagy a világ (?) által megjelenített pokolból; ha tud egyáltalán. Közben egyetlen szerelmének, Mártának egy kétméteres orosz titkos ügynök udvarol. A novellák már sokkal realisztikusabbak. Nagy merítés ez, az elmúlt huszonöt év legjavát próbáltuk kiválogatni Berka Attila szerkesztő segítségével. Sok közöttük a keserédes történet, melyen egyik pillanatban nevet, a másikban sír az olvasó. Legalábbis ezt remélem. Tematikailag sok közöttük a személyes, családi történet, de van közöttük első világháborús, ötvenhatos és mai témájú elbeszélés.


iro-olvaso_talalkozoR
Író-olvasó találkozón
Fotó:gasparferenc.hu


Korábban történelmi regényeket írt, legutóbbi, a Janus, egy izgalmas gondolatkísérlet eredménye...

A regény egyik főhőse Janus Pannonius, a másik egy nála kétszázhetven évvel korábban élt, kitalált személy, egy magyar trubadúr. Éltek ugyan francia trubadúrok nálunk, Imre király, II. Endre királyunk bátyjának udvarában, de magyar versfaragóról nem ír a fáma. De akár létezhetett is, hiszen az Ómagyar Mária siralom és a Halotti beszéd nagyjából abból a korból való. Az ötletet Diószegi Szabó Pál költő csiholta ki belőlem, amikor egy tokaji borozgatás alkalmával megkérdezte, hogy miért nem írok magyar trubadúrról. Mert nem volt, feleltem – miközben rögtön ki is bontakozott bennem az első jelenet. Galeotto Marzio piszkálja Janus Pannoniust, hogy miért nem ír magyar nyelven verset. Janus tiltakozik, vitatkoznak, majd a költő-püspök mérgesen elrohan. Egyenesen a könyvtárba szalad, hogy kedvenc kódexei között vigasztalódjon. Ekkor hullik ki az egyik könyvből egy pergamen, rajta magyar nyelven írt költemény, melyet az a bizonyos Imre király korában élt énekmondó szerzett. Valójában ezeket a verseket Diószegi Szabó Pál írta.


rendhagyo_irodalomora
Könyvbemutató Székesfehérváron dr. Bakonyi István irodalomtörténésszel
Fotó: szekesfehervar.hu


Az idősíkoknak ebben, és a korábbi könyveiben is fontos szerepe van.

A történet két szálon fut, két idősíkban. Csak míg Janus Mátyás király ellen szervez összeesküvést, addig Ádám, a magyar trubadúr Imre király mellé áll az ellene lázadó öccsével szemben. A történelmi tényekhez hűen ragaszkodtam ebben a regényemben csakúgy, mint a kilenc részes ifjúsági sorozatomban, csupán annyit tettem hozzá, amennyi a két szál kapcsolatához elengedhetetlen volt. Úgy írtam meg, mintha Janus Pannoniusnak lett volna egy titkos élete, mintha újból szerelembe esett volna – fiatalon rengeteg kalandban volt része, ezt a versei is tanúsítják –, s a szerelmi költészet kapcsolja össze Ádámmal, aki egyszerre három nőnek csapja a szelet, míg végül ki nem köt az egyetlen igazi mellett. Ezért aztán ez a könyv olvasható történelmi regénynek, kalandregények vagy szerelmes történetnek, kinek-kinek ízlése szerint.


Mondhatjuk azt is, hogy nem hagyományos értelemben vett történelmi regényeket ír.

Nálam a történelem ürügy, hogy a szereplőimet helyzetbe hozzam, és elfilozofálgathassanak mai problémákról. Az ember nem változik, régen ugyanazokat a játszmákat játszottuk, mint manapság, ugyanúgy a szerelem, a pénz és a hatalom irányított mindent, és ugyanúgy a transzcendencia volt erre a megoldás. És a transzcendens alatt nem csak az istennel való találkozást, hanem a művészi tevékenységet is értem, hiszen ha mikrokozmikus szinten is, de az igazi művészi munka szintén teremtés. Hogy aztán ez kinek, mennyire sikerül, az utókor dönti el.


sarkanysarkanyarcasarkanypallos


Volt mestere? Kiket olvas szívesen?

Gion Nándor volt az, aki először megszemlélte a novelláimat, és tanácsokat adott, hogyan kell poentírozni. Kedvenc íróim sokan vannak – rajta kívül Ottlik Gézát, Fekete Istvánt emelném ki. A kortársaktól pedig Novák Valentin, Pósa Zoltán, Bene Zoltán és Cselenyák Imre néhány regényét, melyek olvasásakor úgy éreztem: milyen kár, hogy nem én írtam meg ezeket, annyira jók. Az orosz irodalomból a klasszikusok hatottak, de Dosztojevszkij és Tolsztoj mellett Bulgakov a nagy kedvenc. A Mester és Margarita egyes megoldásai, jelenetei talán még vissza is csengenek egy-két regényemben.


Mihez kezd magával az író, ha éppen nem alkot?

Mit csinál a szél, ha nem fúj, kérdezik a kisgyerekek. Az író mindig ír, akkor is, amikor nem. A szél, ha nem fúj, gondolkodik, hogy merre induljon, hová fújjon. Nagyjából ilyen az író élete is. Ebben a nyüzsgő, naponta változó világban könnyű megmerítkezni a létforgatagban, és aztán egyre nehezebb kilépni belőle, és krónikása lenni a jelennek. De meg kell próbálni. Erre kötelez már az idén januárban kapott díjam, a Magyar Kultúra Lovagja cím is.


FGT

Roma_nok_kultura_banner_002

Harsanyi_Attila_es_Kiraly_Attila_

2019.06.25

A tizenegy éve elhunyt Kaszás Attiláról elnevezett kitüntetés a színházi szakma egyik legrangosabbjának számít. Három kiváló színészt, Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát jelölték idén a díjra. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban, az országos színházi évadnyitón.

Bori6

2019.06.25

A Péterfy Bori és a Love Band lemezei mindig olyanok, mint egy film, amelyen egy adott női karakter vonul végig: a Szédülés egy szerelmi dráma volt, az új lemez, a BoriX szereplője pedig őrülten bulizik egy Dark Discóban. Az énekesnő azt mondja, szereti ezt a fajta változatosságot, a zenekar művészi halálát jelentené, ha mindig ugyanazt kellene csinálniuk.

cegled_R

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

Bogdán Árpád filmje Ázsia egyik legnevesebb filmes rendezvényén a Belt and Road, azaz „egy övezet, egy út” válogatásában szerepelt, melynek mottója „a fény és az élet” volt. 24 alkotás közül választották ki a Genezist, a díjátadón a rendező mellett Dobos Tamás operatőr is részt vett. A film hamarosan Kínában is látható lesz.

A 83 évesen, hétfőn elhunyt zongoraművész Budapesten született 1936-ban. Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, később a Zeneakadémián Kadosa Pál volt a mestere. Zeneszerzést is tanult, olyan tanároktól, mint Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Nagy Olivér és Szőnyi Erzsébet. 1956 után egy amerikai ösztöndíj segítségével a bécsi zeneakadémián tanult tovább, 1961-ben diplomázott zeneszerzés- és zongoraszakon. Volt korrepetitor a Bécsi Állami Operánál Herbert von Karajan ajánlásával, szólistaként pedig Karl Böhmmel és a bécsi filharmonikusokkal lépett föl. 1967-től a grazi zeneakadémia, 1989-től a bécsi Musikhochschule professzora volt. Erőd Ivánt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztálya 2009-ben választotta meg rendes tagnak.

Az Új-mexikói Egyetem könyvtárának volt professzora, Russ Davidson ajándékozza George Orwell angol író, kritikus és újságíró (1903-1950) műveiből álló gyűjteményét. Az Állatfarm és az 1984 különböző nyelvekre fordított első kiadásait is tartalmazó kollekcióból kiállítást is rendeznek.

A július 5. és 7. zajló Bogart Fesztivál helyszíne a Festetics-Inkey kastélyt övező húsz hektáros terület lesz, ahol minden korosztály számára kínálnak szórakozást. Ehhez hasonló, hagyományőrző és -teremtő fesztivál még nem volt a somogyi községben. Fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája, a Balkán Fanatik, a Nox énekesnőjeként ismertté vált Péter Szabó Szilvia, az Anima Sound System, a Zagar DJ set, a Budapest Bár és a Gypo Circus is.

A Pink Floyd együttes frontemberének 126 hangszere 21,5 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény legdrágább darabja egy 1969-ben készült Black Fender Stratocaster lett, amelyet kilététét felfedni nem kívánó vásárlója négymillió dollárért szerzett meg. A Christie's adatai szerint ez a világ legdrágábban elárverezett gitárja. A 73 éves Gilmour a bevételt a klímaváltozás ellen harcoló ClientEarth környezetvédelmi csoportnak adja.

Weöres Sándor műveit állítja középpontba a Gyulai Várszínház szezonnyitó, június 26-án és 27-én zajló programsorozata.

az-ejszaka-csodai-1024x683

Június 28-án kezdődik a Szent László Napok programsorozat Győrben, ahol három napon át többek közt lovas bemutatókkal, játszóházzal és a király életét feldolgozó lovasszínházi zenés show-val várják az érdeklődőket.

Június utolsó hétvégéjén, június 29-30-én megnyílnak a Csepel Művek épületei, és felfedezhetjük a 240 hektárnyi, gazdag ipari örökség izgalmas jelenkora.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma