GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

szerzok-gaspar-ferenc
Fotó: olvasat.hu


Idén tüntették ki a Magyar Kultúra Lovagja címmel, és újra kiadták egy korábban már megjelent kisregényét, az Ördögvért. A kötetben egyéb novellák is szerepelnek, ezek tematikailag kapcsolatban állnak a címadó művel, vagy más szempontok alapján kerültek bele a könyvbe?

Az Ördögvér egy Pesten játszódó, mai témájú regény, némileg szürrealisztikus, némileg misztikus szerelmi- és kémtörténet. Lehet, hogy ez kicsit soknak tűnik így egyszerre egy kisregényben, viszont nem véletlenül nyerte el a Magyar Napló regénypályázatának különdíját 2007-ben, és ezzel sok olvasó szimpátiáját. A főhős Geri hol ügyesen, hol ügyefogyott módon csetlik-botlik a modern világ útvesztőiben, s tulajdonképpen csak az álmai és a mindnyájunkban fellelhető archetípusos mesék segítségével tud kikászálódni a maga vagy a világ (?) által megjelenített pokolból; ha tud egyáltalán. Közben egyetlen szerelmének, Mártának egy kétméteres orosz titkos ügynök udvarol. A novellák már sokkal realisztikusabbak. Nagy merítés ez, az elmúlt huszonöt év legjavát próbáltuk kiválogatni Berka Attila szerkesztő segítségével. Sok közöttük a keserédes történet, melyen egyik pillanatban nevet, a másikban sír az olvasó. Legalábbis ezt remélem. Tematikailag sok közöttük a személyes, családi történet, de van közöttük első világháborús, ötvenhatos és mai témájú elbeszélés.


iro-olvaso_talalkozoR
Író-olvasó találkozón
Fotó:gasparferenc.hu


Korábban történelmi regényeket írt, legutóbbi, a Janus, egy izgalmas gondolatkísérlet eredménye...

A regény egyik főhőse Janus Pannonius, a másik egy nála kétszázhetven évvel korábban élt, kitalált személy, egy magyar trubadúr. Éltek ugyan francia trubadúrok nálunk, Imre király, II. Endre királyunk bátyjának udvarában, de magyar versfaragóról nem ír a fáma. De akár létezhetett is, hiszen az Ómagyar Mária siralom és a Halotti beszéd nagyjából abból a korból való. Az ötletet Diószegi Szabó Pál költő csiholta ki belőlem, amikor egy tokaji borozgatás alkalmával megkérdezte, hogy miért nem írok magyar trubadúrról. Mert nem volt, feleltem – miközben rögtön ki is bontakozott bennem az első jelenet. Galeotto Marzio piszkálja Janus Pannoniust, hogy miért nem ír magyar nyelven verset. Janus tiltakozik, vitatkoznak, majd a költő-püspök mérgesen elrohan. Egyenesen a könyvtárba szalad, hogy kedvenc kódexei között vigasztalódjon. Ekkor hullik ki az egyik könyvből egy pergamen, rajta magyar nyelven írt költemény, melyet az a bizonyos Imre király korában élt énekmondó szerzett. Valójában ezeket a verseket Diószegi Szabó Pál írta.


rendhagyo_irodalomora
Könyvbemutató Székesfehérváron dr. Bakonyi István irodalomtörténésszel
Fotó: szekesfehervar.hu


Az idősíkoknak ebben, és a korábbi könyveiben is fontos szerepe van.

A történet két szálon fut, két idősíkban. Csak míg Janus Mátyás király ellen szervez összeesküvést, addig Ádám, a magyar trubadúr Imre király mellé áll az ellene lázadó öccsével szemben. A történelmi tényekhez hűen ragaszkodtam ebben a regényemben csakúgy, mint a kilenc részes ifjúsági sorozatomban, csupán annyit tettem hozzá, amennyi a két szál kapcsolatához elengedhetetlen volt. Úgy írtam meg, mintha Janus Pannoniusnak lett volna egy titkos élete, mintha újból szerelembe esett volna – fiatalon rengeteg kalandban volt része, ezt a versei is tanúsítják –, s a szerelmi költészet kapcsolja össze Ádámmal, aki egyszerre három nőnek csapja a szelet, míg végül ki nem köt az egyetlen igazi mellett. Ezért aztán ez a könyv olvasható történelmi regénynek, kalandregények vagy szerelmes történetnek, kinek-kinek ízlése szerint.


Mondhatjuk azt is, hogy nem hagyományos értelemben vett történelmi regényeket ír.

Nálam a történelem ürügy, hogy a szereplőimet helyzetbe hozzam, és elfilozofálgathassanak mai problémákról. Az ember nem változik, régen ugyanazokat a játszmákat játszottuk, mint manapság, ugyanúgy a szerelem, a pénz és a hatalom irányított mindent, és ugyanúgy a transzcendencia volt erre a megoldás. És a transzcendens alatt nem csak az istennel való találkozást, hanem a művészi tevékenységet is értem, hiszen ha mikrokozmikus szinten is, de az igazi művészi munka szintén teremtés. Hogy aztán ez kinek, mennyire sikerül, az utókor dönti el.


sarkanysarkanyarcasarkanypallos


Volt mestere? Kiket olvas szívesen?

Gion Nándor volt az, aki először megszemlélte a novelláimat, és tanácsokat adott, hogyan kell poentírozni. Kedvenc íróim sokan vannak – rajta kívül Ottlik Gézát, Fekete Istvánt emelném ki. A kortársaktól pedig Novák Valentin, Pósa Zoltán, Bene Zoltán és Cselenyák Imre néhány regényét, melyek olvasásakor úgy éreztem: milyen kár, hogy nem én írtam meg ezeket, annyira jók. Az orosz irodalomból a klasszikusok hatottak, de Dosztojevszkij és Tolsztoj mellett Bulgakov a nagy kedvenc. A Mester és Margarita egyes megoldásai, jelenetei talán még vissza is csengenek egy-két regényemben.


Mihez kezd magával az író, ha éppen nem alkot?

Mit csinál a szél, ha nem fúj, kérdezik a kisgyerekek. Az író mindig ír, akkor is, amikor nem. A szél, ha nem fúj, gondolkodik, hogy merre induljon, hová fújjon. Nagyjából ilyen az író élete is. Ebben a nyüzsgő, naponta változó világban könnyű megmerítkezni a létforgatagban, és aztán egyre nehezebb kilépni belőle, és krónikása lenni a jelennek. De meg kell próbálni. Erre kötelez már az idén januárban kapott díjam, a Magyar Kultúra Lovagja cím is.


FGT

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma