2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

szerzok-gaspar-ferenc
Fotó: olvasat.hu


Idén tüntették ki a Magyar Kultúra Lovagja címmel, és újra kiadták egy korábban már megjelent kisregényét, az Ördögvért. A kötetben egyéb novellák is szerepelnek, ezek tematikailag kapcsolatban állnak a címadó művel, vagy más szempontok alapján kerültek bele a könyvbe?

Az Ördögvér egy Pesten játszódó, mai témájú regény, némileg szürrealisztikus, némileg misztikus szerelmi- és kémtörténet. Lehet, hogy ez kicsit soknak tűnik így egyszerre egy kisregényben, viszont nem véletlenül nyerte el a Magyar Napló regénypályázatának különdíját 2007-ben, és ezzel sok olvasó szimpátiáját. A főhős Geri hol ügyesen, hol ügyefogyott módon csetlik-botlik a modern világ útvesztőiben, s tulajdonképpen csak az álmai és a mindnyájunkban fellelhető archetípusos mesék segítségével tud kikászálódni a maga vagy a világ (?) által megjelenített pokolból; ha tud egyáltalán. Közben egyetlen szerelmének, Mártának egy kétméteres orosz titkos ügynök udvarol. A novellák már sokkal realisztikusabbak. Nagy merítés ez, az elmúlt huszonöt év legjavát próbáltuk kiválogatni Berka Attila szerkesztő segítségével. Sok közöttük a keserédes történet, melyen egyik pillanatban nevet, a másikban sír az olvasó. Legalábbis ezt remélem. Tematikailag sok közöttük a személyes, családi történet, de van közöttük első világháborús, ötvenhatos és mai témájú elbeszélés.


iro-olvaso_talalkozoR
Író-olvasó találkozón
Fotó:gasparferenc.hu


Korábban történelmi regényeket írt, legutóbbi, a Janus, egy izgalmas gondolatkísérlet eredménye...

A regény egyik főhőse Janus Pannonius, a másik egy nála kétszázhetven évvel korábban élt, kitalált személy, egy magyar trubadúr. Éltek ugyan francia trubadúrok nálunk, Imre király, II. Endre királyunk bátyjának udvarában, de magyar versfaragóról nem ír a fáma. De akár létezhetett is, hiszen az Ómagyar Mária siralom és a Halotti beszéd nagyjából abból a korból való. Az ötletet Diószegi Szabó Pál költő csiholta ki belőlem, amikor egy tokaji borozgatás alkalmával megkérdezte, hogy miért nem írok magyar trubadúrról. Mert nem volt, feleltem – miközben rögtön ki is bontakozott bennem az első jelenet. Galeotto Marzio piszkálja Janus Pannoniust, hogy miért nem ír magyar nyelven verset. Janus tiltakozik, vitatkoznak, majd a költő-püspök mérgesen elrohan. Egyenesen a könyvtárba szalad, hogy kedvenc kódexei között vigasztalódjon. Ekkor hullik ki az egyik könyvből egy pergamen, rajta magyar nyelven írt költemény, melyet az a bizonyos Imre király korában élt énekmondó szerzett. Valójában ezeket a verseket Diószegi Szabó Pál írta.


rendhagyo_irodalomora
Könyvbemutató Székesfehérváron dr. Bakonyi István irodalomtörténésszel
Fotó: szekesfehervar.hu


Az idősíkoknak ebben, és a korábbi könyveiben is fontos szerepe van.

A történet két szálon fut, két idősíkban. Csak míg Janus Mátyás király ellen szervez összeesküvést, addig Ádám, a magyar trubadúr Imre király mellé áll az ellene lázadó öccsével szemben. A történelmi tényekhez hűen ragaszkodtam ebben a regényemben csakúgy, mint a kilenc részes ifjúsági sorozatomban, csupán annyit tettem hozzá, amennyi a két szál kapcsolatához elengedhetetlen volt. Úgy írtam meg, mintha Janus Pannoniusnak lett volna egy titkos élete, mintha újból szerelembe esett volna – fiatalon rengeteg kalandban volt része, ezt a versei is tanúsítják –, s a szerelmi költészet kapcsolja össze Ádámmal, aki egyszerre három nőnek csapja a szelet, míg végül ki nem köt az egyetlen igazi mellett. Ezért aztán ez a könyv olvasható történelmi regénynek, kalandregények vagy szerelmes történetnek, kinek-kinek ízlése szerint.


Mondhatjuk azt is, hogy nem hagyományos értelemben vett történelmi regényeket ír.

Nálam a történelem ürügy, hogy a szereplőimet helyzetbe hozzam, és elfilozofálgathassanak mai problémákról. Az ember nem változik, régen ugyanazokat a játszmákat játszottuk, mint manapság, ugyanúgy a szerelem, a pénz és a hatalom irányított mindent, és ugyanúgy a transzcendencia volt erre a megoldás. És a transzcendens alatt nem csak az istennel való találkozást, hanem a művészi tevékenységet is értem, hiszen ha mikrokozmikus szinten is, de az igazi művészi munka szintén teremtés. Hogy aztán ez kinek, mennyire sikerül, az utókor dönti el.


sarkanysarkanyarcasarkanypallos


Volt mestere? Kiket olvas szívesen?

Gion Nándor volt az, aki először megszemlélte a novelláimat, és tanácsokat adott, hogyan kell poentírozni. Kedvenc íróim sokan vannak – rajta kívül Ottlik Gézát, Fekete Istvánt emelném ki. A kortársaktól pedig Novák Valentin, Pósa Zoltán, Bene Zoltán és Cselenyák Imre néhány regényét, melyek olvasásakor úgy éreztem: milyen kár, hogy nem én írtam meg ezeket, annyira jók. Az orosz irodalomból a klasszikusok hatottak, de Dosztojevszkij és Tolsztoj mellett Bulgakov a nagy kedvenc. A Mester és Margarita egyes megoldásai, jelenetei talán még vissza is csengenek egy-két regényemben.


Mihez kezd magával az író, ha éppen nem alkot?

Mit csinál a szél, ha nem fúj, kérdezik a kisgyerekek. Az író mindig ír, akkor is, amikor nem. A szél, ha nem fúj, gondolkodik, hogy merre induljon, hová fújjon. Nagyjából ilyen az író élete is. Ebben a nyüzsgő, naponta változó világban könnyű megmerítkezni a létforgatagban, és aztán egyre nehezebb kilépni belőle, és krónikása lenni a jelennek. De meg kell próbálni. Erre kötelez már az idén januárban kapott díjam, a Magyar Kultúra Lovagja cím is.


FGT

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma