2017. szeptember 21.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.03.18

Nobel-díjjal kitűntetett írót lát vendégül hazánk! Az idei, 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Orhan Pamuk lesz, aki a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Az alkalomra jelenik meg magyarul korai regénye is: a Dzsevdet úr és fiai, melyet több díjra is jelöltek. A szerzőt olyannyira szeretik hazájában, hogy könyve 100 ezer példányban kelt el egy hónap alatt.

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett művész jómódú, isztambuli értelmiségi családba született, és nyugatias szellemű iskolákat végzett. Eredetileg építészmérnöknek készült, fiatalkorában pedig arról álmodozott, hogy festő lesz, végül mégis újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első regénye a Dzsevdet úr és fiai – miután négy éven keresztül nem talált kiadót – 1982-ben jelent meg, és egyaránt jelölték az Orhan Kemal- és a Milliyet-irodalmi díjra. Ez a magyarul eddig napvilágot nem látott mű a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg. Ugyancsak 1982-ben vette el feleségét, Aylin Türegünt, akivel nagyon hasonló környezetben és szellemben nevelkedtek, de pár éve, 2001-ben elváltak. Lányuk – akit a Fekete könyv hősnőjéről Rüyának neveztek – 1991-ben született – olvasható a Könyvfesztivál oldalán.


unnamed_1_1


Mint írják: a művész több évet töltött ösztöndíjjal és egyetemi tanárként az Egyesült Államokban, amely mindig lenyűgözte könyvtárai, könyvesboltjai és múzeumai gazdagságával. Igazán boldoggá a fehér papír és tinta látványa teszi, és persze az, ha írhat. Műveit több mint 50 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Orhan Pamukot a The Guardian beválasztotta a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé. Nevét az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyvei közé sorolta.

Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1990-ben publikált Kara Kitap (A fekete könyv) című Pamuk-regény alapján filmet is készítettek, melyet a neves török rendező, Omer Kavur jegyzett, hazájában pedig annyira szeretik a művészt, hogy Benim Adim Kirmiz című regényéből egy hónap alatt 100 ezer példányt adtak el. Magyarul A nevem: Piros címen jelent meg a mű, amely egy Isztambulban 1591-ben játszódó történelmi regény. Az angol fordítás 2003-ban elnyerte az International IMPAC Dublin Literary Award díjat, a francia verzió 2002-ben a Legjobb külföldi könyv díját, míg az olasz a Grinzane Cavour díjat. A regény megalapozta Pamuk nemzetközi elismerését és hozzájárult, hogy 2006-ban megkapja a Nobel-díjat. A mű egy gyilkosság és egy már régóta keresett szerelem elbeszélése, melyben keveredik a történelem, és az iszlám és a művészet közti leírás. A velencei (nyugati) iskola betör az iszlám művészetbe és olyan kérdésekkel szembesíti a regényben szereplő illusztrátorokat, minthogy aláírja-e egy művész a művét, vagy sem, lehet-e egy könyvben illusztráció magyarázó szöveg nélkül.

 

Könyveit a külföldi kritikusok leggyakrabban Umberto Eco, Italo Calvino, Franz Kafka és García Márquez műveihez hasonlítják – írta róla a Nobel-díj elnyerése kapcsán a litera.hu. Eddig magyarul olvasható könyvei között van többek között A fehér kastély, Az új élet, A fehér vár, A nevem: Piros, Az ártatlanság múzeuma, és A piros hajú nő is.

 

Forrás: Kultúra.hu, konyvfesztival.com, litera.hu, Wikipédia

Fotó: konyves.blog.hu/play.google.com

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

baranyai_reformacio_kis

2017.09.20

A baranyai reformáció története nagyban hozzájárult a magyar kultúra fejlődéséhez és a mai értelemben vett magyar identitás kialakulásához – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szeptember 20-án a reformáció Baranya megyei történetét bemutató kiállítás megnyitóján Pécsett. Szintén mától látható a protestantizmus jelentőségéről szóló, Soli Deo Gloria – A magyar reformáció öt évszázada című tárlat.

angyalok

2017.09.20

Kivételesen gazdag programkínálattal készült az idei évadra az Uránia Nemzeti Filmszínház. Londontól Moszkváig a világ legrangosabb művészeti intézményeiből kerülnek színdarabok, balettelőadások, operaközvetítések, valamint tárlatok mozgóképfeldolgozásai a mozivászonra. A színvonalas társművészeti tartalmakról szóló információk – kiegészülve az őszi filmfesztiválokkal és az Uránia karácsonyi ajánlataival – mind megtalálhatóak a Fidelio különkiadásában.

_D0A8477_Copy
2017.09.20

„Az egyik legjelentősebb kultúrház a pesterzsébeti Csili Művelődési Központ, amely több emberöltő óta, éppen száz esztendeje képviseli Pesterzsébet kulturális közösségét” – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Csili Művelődési Központ szeptember 19-ei sajtótájékoztatóján, ahol többek között kiderült az is, ki Pesti Erzsi, és milyen előadásokkal készülnek a központ százéves születésnapjára.

Napjaink egyik aktuális témáját dolgozza fel fotókon, tárgyakon, táblázatokon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a Közel-Keleten címmel szeptember 19-én megnyílt kiállítása. Ez a rendhagyó kiállítás kilép a történelem és a művészettörténet keretei közül, és egy napjainkban zajló eseménysorral foglalkozik – hangsúlyozta a megnyitón Varga Benedek, az MNM főigazgatója.

A budapesti Kempinski Hotel Corvinus szálloda képzőművészeti gyűjteményéből mutat be válogatást a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) tihanyi galériája november 12-éig. A Corvinus Gyűjtemény gyöngyszemei címmel a kollekció legszebb darabjait, csaknem negyven magyar festményt, grafikát és szobrot állítottak ki, ezeknek mintegy fele kortárs alkotás.

A Zeneakadémián Az ősök ritmusa című bérlet koncertjeivel, a Budapest Music Centerben Kodály-sorozattal várja a közönséget az Óbudai Danubia Zenekar ősszel. Az ősök ritmusa című, négy koncertből álló bérlet Haydn A Teremtés című oratóriumával kezdődik október 1-jén a Nemzeti Énekkar, Rab Gyula tenor, Kolonits Klára szoprán és Bakonyi Marcell basszus közreműködésével, Vásáry Tamás vezényletével.

Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjával ünnepli a magyar dráma napját a Vígszínház szeptember 24-én a Pesti Színházban. A Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékával Esterházy Péter emléke és a magyar dráma előtt tiszteleg a Vígszínház társulata. A történelmi revüt a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írta 2015-ben Esterházy Péter.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma