2017.03.18

Nobel-díjjal kitűntetett írót lát vendégül hazánk! Az idei, 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Orhan Pamuk lesz, aki a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Az alkalomra jelenik meg magyarul korai regénye is: a Dzsevdet úr és fiai, melyet több díjra is jelöltek. A szerzőt olyannyira szeretik hazájában, hogy könyve 100 ezer példányban kelt el egy hónap alatt.

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett művész jómódú, isztambuli értelmiségi családba született, és nyugatias szellemű iskolákat végzett. Eredetileg építészmérnöknek készült, fiatalkorában pedig arról álmodozott, hogy festő lesz, végül mégis újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első regénye a Dzsevdet úr és fiai – miután négy éven keresztül nem talált kiadót – 1982-ben jelent meg, és egyaránt jelölték az Orhan Kemal- és a Milliyet-irodalmi díjra. Ez a magyarul eddig napvilágot nem látott mű a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg. Ugyancsak 1982-ben vette el feleségét, Aylin Türegünt, akivel nagyon hasonló környezetben és szellemben nevelkedtek, de pár éve, 2001-ben elváltak. Lányuk – akit a Fekete könyv hősnőjéről Rüyának neveztek – 1991-ben született – olvasható a Könyvfesztivál oldalán.


unnamed_1_1


Mint írják: a művész több évet töltött ösztöndíjjal és egyetemi tanárként az Egyesült Államokban, amely mindig lenyűgözte könyvtárai, könyvesboltjai és múzeumai gazdagságával. Igazán boldoggá a fehér papír és tinta látványa teszi, és persze az, ha írhat. Műveit több mint 50 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Orhan Pamukot a The Guardian beválasztotta a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé. Nevét az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyvei közé sorolta.

Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1990-ben publikált Kara Kitap (A fekete könyv) című Pamuk-regény alapján filmet is készítettek, melyet a neves török rendező, Omer Kavur jegyzett, hazájában pedig annyira szeretik a művészt, hogy Benim Adim Kirmiz című regényéből egy hónap alatt 100 ezer példányt adtak el. Magyarul A nevem: Piros címen jelent meg a mű, amely egy Isztambulban 1591-ben játszódó történelmi regény. Az angol fordítás 2003-ban elnyerte az International IMPAC Dublin Literary Award díjat, a francia verzió 2002-ben a Legjobb külföldi könyv díját, míg az olasz a Grinzane Cavour díjat. A regény megalapozta Pamuk nemzetközi elismerését és hozzájárult, hogy 2006-ban megkapja a Nobel-díjat. A mű egy gyilkosság és egy már régóta keresett szerelem elbeszélése, melyben keveredik a történelem, és az iszlám és a művészet közti leírás. A velencei (nyugati) iskola betör az iszlám művészetbe és olyan kérdésekkel szembesíti a regényben szereplő illusztrátorokat, minthogy aláírja-e egy művész a művét, vagy sem, lehet-e egy könyvben illusztráció magyarázó szöveg nélkül.

 

Könyveit a külföldi kritikusok leggyakrabban Umberto Eco, Italo Calvino, Franz Kafka és García Márquez műveihez hasonlítják – írta róla a Nobel-díj elnyerése kapcsán a litera.hu. Eddig magyarul olvasható könyvei között van többek között A fehér kastély, Az új élet, A fehér vár, A nevem: Piros, Az ártatlanság múzeuma, és A piros hajú nő is.

 

Forrás: Kultúra.hu, konyvfesztival.com, litera.hu, Wikipédia

Fotó: konyves.blog.hu/play.google.com

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma