GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.09.26

The lonely Minaret, azaz a Magányos minaret című festményét adományozta szeptember 21-én Şakir Fakılı, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete a Hazai György Könyvtárnak. „Şakir Fakılı nemcsak jó diplomata és nagyszerű nagykövet, hanem nagy festő is” – mondta el dr. Hóvári János nagykövet, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója az átadón.

_D0A9718_Copy


„Szereti a tenger kékéjét, és bár Magyarországon nincs tenger, Şakir Fakılı megtalálta magának a Balatont, amelyet többször meglátogatott” – folytatta dr. Hóvári János. Elmondta: több olyan magyarországi várost is meglátogatott – így Egert is – már a művész, ahol fellelhetők ottomán emlékművek, relikviák a 16–17.századból.

Az egri minaretről készült képet 2015-ben festette a nagykövet, akit baráti szálak fűzték Hazai Györgyhöz. A képről elmondta: Egert, melynek különleges helye van a szívében, az egyik legjobb helynek tartja Magyarországon.


Şakir Fakılı magyarországi tartózkodása során számos helyen megfordult. Megihlette őt a magyar táj varázsa, a Balaton atmoszférája. Jelképszerű tömörséggel adja vissza egy-egy táj, épület hangulatát. Az alkotó a hangsúlyt nem is annyira az épületekre, a műemlékekre, mint inkább a táj egészére helyezi. Ilyenformán a látvány festői megfogalmazása érzelmi-művészi dokumentummá lényegül. Kifinomult szellemi intelligenciával, egyfajta vizuális renddel, egyszerűen, érthetően dolgozik. Mert a tiszta szív és a rendet kereső értelem mindig egyszerű. Időkön, korokon, határokon átívelő.


_D0A9736_Copy


Şakir Fakılı nem végzett festészeti tanulmányokat. Felelősségteljes politikai hivatása mellett, kikapcsolódásként nyúl az ecsethez, a tollhoz. Kedvét leli abban, hogy rögzítse a látottakat önmaga és mások örömére.


Nemrég egy kiállítást is rendezett a szentendrei MANK Galériában Egy nagykövet szemével… címmel. A tárlaton akkor 38 alkotást mutattak be, főleg akvarelleket, de néhány olajfestmény, valamint szén- és tollrajz is megtekinthető volt Şakir Fakılı munkái között. Az alkotások vegyes tematikájúak voltak, a portrék mellett nagy számban jelen voltak nevesebb törökországi és magyarországi helyszíneket, épületeket – mint Ayvalik városát, Ankarát vagy Esztergomot, Tatát, Tihanyt és a Parlamentet is – ábrázoló munkák is.

Ismerőseiről, barátairól készített portréi merész képkivágások. Megőrzik az arc, a személy egyedi jellegzetességét, karakterek és típusok tekintenek ránk, ismeretlenül is ismerős arcok, de az egyéni jelleg mellett egyfajta összetartozást is sejtünk.

Tájképein a natura lüktetését az egymásba folyatott amorf foltok jelzik, miközben a helyszín – a tobzódó színek ellenére – mérhetetlen békességet sugall. Az alkotások távlatokat nyitnak. Izgalmas, ahogy egymásra rakja, egymásba oltja a színeket, miközben tudjuk, hogy az akvarell esetében korrigálásra nincs lehetőség.


_D0A9740_Copy

 

A Hazai-könyvtár

Igazi ritkaságok találhatók abban a májusban megnyílt gyűjteményben, amelyet Hazai György lányai az örökségül kapott könyvekből hoztak létre. „Hét évtizedre visszamenőleg sorakozik fel például a Varlik török szépirodalmi és művészeti hetilap minden lapszáma, de további ritka szakmai könyvek, folyóiratok is vannak a gyűjteményben az 1950-es évektől kezdve, és igazán értékessé teszi a könyvtárat az is, hogy a szovjet turkológia szinte összes kiadványa megtalálható itt” – mondta el Hazai Kinga, a professzor lánya a megnyitón. Hangsúlyozta: a könyvtár rendezése magánkezdeményezésből indult.

 

„Édesapánk a turkológiának szentelte életét, melynek során a világ egyik legjelentősebb magánkönyvtárát építette fel” – ezt már Hazai Kinga és Hazai Cecília, a professzor két lánya írta az átadó napján megrendezett tudományos konferenciára készült kiadványban.

Hazai György egy életen át tartó kutatásának eredménye az a tizenötezernél is több kötetből álló tudományos gyűjtemény, amelyet azért állítottak helyre és nyitottak meg a nagyközönség előtt, hogy a turkológusok új nemzedéke folytathassa a mester életművét.


_D0A9751_Copy


A könyvtár működési kereteinek biztosítására alapítványt hoztak létre, amelynek kuratóriumi elnöke Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a kuratórium további tagjai pedig Barbara Kellner-Heineke, a Freie Universität Berlin professzora és dr. Hóvári János.

A kötetek katalogizálásának mintegy kétharmada befejeződött május óta. A világ minden pontjáról várják az érdeklődőket a könyvtárba, melynek méretét és anyagát bármelyik tanszéki gyűjtemény megirigyelné. „Kisebb körben kutatóműhelyeket, workshopokat is tartunk majd a könyvtárban, ahol a vendégszobának köszönhetően egy-egy kutató akár huzamosabb ideig is dolgozhat” – mondta el Hazai Cecília.


A gyűjtemény néhány darabját, a 19. század első feléből származó köteteket vitrinben helyezték el, de találtak például 17. századi munkákat is. Néhány könyvet restauráltatnak, az állomány nagy része azonban remek állapotban van. A könyvtárban ma már külön teremben találhatóak meg a szépirodalmi könyvek, a szakirodalmi kötetek – történelmi, irodalomtudományi, nyelvészeti munkák, konferenciakötetek, bibliográfiák, forráskiadványok – és a folyóiratok, a szótárak. A kutatók munkáját az is segíti majd, hogy a katalógus törökül is elérhető lesz, és természetesen online is jelen van, így a világ bármely pontjáról böngészhető.


Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma