2017.09.26

The lonely Minaret, azaz a Magányos minaret című festményét adományozta szeptember 21-én Şakir Fakılı, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete a Hazai György Könyvtárnak. „Şakir Fakılı nemcsak jó diplomata és nagyszerű nagykövet, hanem nagy festő is” – mondta el dr. Hóvári János nagykövet, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója az átadón.

_D0A9718_Copy


„Szereti a tenger kékéjét, és bár Magyarországon nincs tenger, Şakir Fakılı megtalálta magának a Balatont, amelyet többször meglátogatott” – folytatta dr. Hóvári János. Elmondta: több olyan magyarországi várost is meglátogatott – így Egert is – már a művész, ahol fellelhetők ottomán emlékművek, relikviák a 16–17.századból.

Az egri minaretről készült képet 2015-ben festette a nagykövet, akit baráti szálak fűzték Hazai Györgyhöz. A képről elmondta: Egert, melynek különleges helye van a szívében, az egyik legjobb helynek tartja Magyarországon.


Şakir Fakılı magyarországi tartózkodása során számos helyen megfordult. Megihlette őt a magyar táj varázsa, a Balaton atmoszférája. Jelképszerű tömörséggel adja vissza egy-egy táj, épület hangulatát. Az alkotó a hangsúlyt nem is annyira az épületekre, a műemlékekre, mint inkább a táj egészére helyezi. Ilyenformán a látvány festői megfogalmazása érzelmi-művészi dokumentummá lényegül. Kifinomult szellemi intelligenciával, egyfajta vizuális renddel, egyszerűen, érthetően dolgozik. Mert a tiszta szív és a rendet kereső értelem mindig egyszerű. Időkön, korokon, határokon átívelő.


_D0A9736_Copy


Şakir Fakılı nem végzett festészeti tanulmányokat. Felelősségteljes politikai hivatása mellett, kikapcsolódásként nyúl az ecsethez, a tollhoz. Kedvét leli abban, hogy rögzítse a látottakat önmaga és mások örömére.


Nemrég egy kiállítást is rendezett a szentendrei MANK Galériában Egy nagykövet szemével… címmel. A tárlaton akkor 38 alkotást mutattak be, főleg akvarelleket, de néhány olajfestmény, valamint szén- és tollrajz is megtekinthető volt Şakir Fakılı munkái között. Az alkotások vegyes tematikájúak voltak, a portrék mellett nagy számban jelen voltak nevesebb törökországi és magyarországi helyszíneket, épületeket – mint Ayvalik városát, Ankarát vagy Esztergomot, Tatát, Tihanyt és a Parlamentet is – ábrázoló munkák is.

Ismerőseiről, barátairól készített portréi merész képkivágások. Megőrzik az arc, a személy egyedi jellegzetességét, karakterek és típusok tekintenek ránk, ismeretlenül is ismerős arcok, de az egyéni jelleg mellett egyfajta összetartozást is sejtünk.

Tájképein a natura lüktetését az egymásba folyatott amorf foltok jelzik, miközben a helyszín – a tobzódó színek ellenére – mérhetetlen békességet sugall. Az alkotások távlatokat nyitnak. Izgalmas, ahogy egymásra rakja, egymásba oltja a színeket, miközben tudjuk, hogy az akvarell esetében korrigálásra nincs lehetőség.


_D0A9740_Copy

 

A Hazai-könyvtár

Igazi ritkaságok találhatók abban a májusban megnyílt gyűjteményben, amelyet Hazai György lányai az örökségül kapott könyvekből hoztak létre. „Hét évtizedre visszamenőleg sorakozik fel például a Varlik török szépirodalmi és művészeti hetilap minden lapszáma, de további ritka szakmai könyvek, folyóiratok is vannak a gyűjteményben az 1950-es évektől kezdve, és igazán értékessé teszi a könyvtárat az is, hogy a szovjet turkológia szinte összes kiadványa megtalálható itt” – mondta el Hazai Kinga, a professzor lánya a megnyitón. Hangsúlyozta: a könyvtár rendezése magánkezdeményezésből indult.

 

„Édesapánk a turkológiának szentelte életét, melynek során a világ egyik legjelentősebb magánkönyvtárát építette fel” – ezt már Hazai Kinga és Hazai Cecília, a professzor két lánya írta az átadó napján megrendezett tudományos konferenciára készült kiadványban.

Hazai György egy életen át tartó kutatásának eredménye az a tizenötezernél is több kötetből álló tudományos gyűjtemény, amelyet azért állítottak helyre és nyitottak meg a nagyközönség előtt, hogy a turkológusok új nemzedéke folytathassa a mester életművét.


_D0A9751_Copy


A könyvtár működési kereteinek biztosítására alapítványt hoztak létre, amelynek kuratóriumi elnöke Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a kuratórium további tagjai pedig Barbara Kellner-Heineke, a Freie Universität Berlin professzora és dr. Hóvári János.

A kötetek katalogizálásának mintegy kétharmada befejeződött május óta. A világ minden pontjáról várják az érdeklődőket a könyvtárba, melynek méretét és anyagát bármelyik tanszéki gyűjtemény megirigyelné. „Kisebb körben kutatóműhelyeket, workshopokat is tartunk majd a könyvtárban, ahol a vendégszobának köszönhetően egy-egy kutató akár huzamosabb ideig is dolgozhat” – mondta el Hazai Cecília.


A gyűjtemény néhány darabját, a 19. század első feléből származó köteteket vitrinben helyezték el, de találtak például 17. századi munkákat is. Néhány könyvet restauráltatnak, az állomány nagy része azonban remek állapotban van. A könyvtárban ma már külön teremben találhatóak meg a szépirodalmi könyvek, a szakirodalmi kötetek – történelmi, irodalomtudományi, nyelvészeti munkák, konferenciakötetek, bibliográfiák, forráskiadványok – és a folyóiratok, a szótárak. A kutatók munkáját az is segíti majd, hogy a katalógus törökül is elérhető lesz, és természetesen online is jelen van, így a világ bármely pontjáról böngészhető.


Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma