NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

deri-tojas13
Fotó: Lukács Tihamér


Ez a hímes tojás karcolt technikával készült. A díszítési mód igen nagy múltra tekint vissza, hiszen már 8. századi avar sírból is került elő ilyen tojás. Ennek ellenére ez a típus mégsem lett szerves része a falu hagyományos húsvétjának. Készítői ugyan falusi emberek – leginkább férfiak – voltak, akik azonban eladásra szánt termékként állították elő azt a városi, polgári lakosság számára. A használt minták leginkább virágornamentikák, s így a fizető, megrendelő közösség polgáriasult ízlését tükrözték. Ezekre a tojásokra gyakran kerültek feliratok, rövid versikék is.


karcolas
Így karcolják a tojást


Az ilyen típusú hímes tojás elkészítése nem igényel speciális eszközt. A tojást megfestették, s a már megszínezett darabra egy éles, hegyes eszköz – bicska, vastagabb tű, esetleg szeg – segítségével karcolták rá a kívánt motívumokat. Ennek során gyakorlatilag lekaparják a festéket a tojáshéjáról, így tűnik elő annak eredeti, világos színe. Igyekeztek minél világosabb héjú tojásokat használni, s ezekre élénk színű, erős, sok esetben sötét festéket vittek fel, hogy a minta minél jobban látszódjon.


Sötét színűre festett tojásra karcolt mintát az a készítő is 1936-ban, akinek terméke néhány évvel később Déri Gyögy népművészeti gyűjteményébe került.


deri-tojas2


A tojás központi díszítménye a kosárból szerteágazó, leveles, bimbós virágos, növénycsokor realisztikus ábrázolása. A kosárból a bimbók, leveles ágak és virágok minden irányban szerteágaznak s szinte kitöltik a tojás teljes felületét. A szabadon maradt területre az „Emlék” szót, alá pedig az 1936-os évszámot karcolták. A tojás igazi érdekességét az adja, hogy készítője gondot fordított a díszítmény virágainak utólagos, halvány kiszínezésére is.


Ezt a tojást viasszal írták. A díszítéstechnika az egész magyar nyelvterületen elterjedt és általános volt. A forró viaszt egy pálca végéhez merőlegesen dróttal, lószőrrel, erősített rézcső juttatja a tojás héjára. Az erre a célra kialakított eszköznek tájegységenként más és más népnyelvi elnevezése van, ezek közül legismertebb az íróka. A technika nagyon egyszerű; a viasszal fedett területeket nem fogja be a festőlé, így alatta kirajzolódik a minta.


iroka11_R
Íróka


E technika használata során a kompozíció kialakításának rendezőleve a szimmetria és a ritmusos ismétlődés. Ezt segíti elő, hogy a tojásokat gyakran annak vízszintes és függőleges tengelye mentén mezőkre osztották. A pontos és egyenes vonalak húzásához jól elkészített írókára, biztos kézre és sok gyakorlásra van szükség. A tojás színezését leginkább különböző növényi eredetű festőlével végezték, ám a 20. század elején a természetes anyagok mellett megjelentek az ipari előállítású festékek is.


E darab készítője mesterien használta az írókát. A leltárkönyvi bejegyzés szerint ez a tojás a Sárközben készült az 1890-es években. A tojás eredetileg sötét ibolya alapszíne az elmúlt mintegy 130 év alatt meglehetősen elhalványult, foltossá vált. A darabot kétszer festette meg készítője. Először sárga festőlével színezte meg, majd felvitte rá viasz segítségével a motívumot, és csak ezt követően helyezte a tojást ibolyaszínű festékbe.


tojasfestses_anno
Dér Józsefné tojásfestő, a népművészet mestere 1958
a Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezetnek egyik alapító tagja


Aki készített már ezzel a technikával hímes tojást, az tudja, hogy mennyire időigényes folyamat ez. A nagy időráfordítás több dologra is utalhat: készítője talán különleges személynek, szánhatta ezt a darabot. A tojás díszítménye két minta ismétlődéséből alakul ki. A két, szinte teljesen azonos elemekből álló motívum vízszintesen helyezkedik el, és csak alapos megfigyelés, lassú körbefordítás után tűnik fel a megfigyelőnek hol kezdődik az egyik, és hol ér véget a másik. A mintaelemek között üresen maradt részekre nagyobb méretű pettyek kerültek.

 

A Déri Gyögy-gyűjtemény hímes tojásai közül az ecsetes díszítésű a legújabb. Ez a technika nem teszi lehetővé a hagyományos minták felvitelét a tojás felületére.


deri-tojas1
Fotó: Lukács Tihamér


Ehhez a Sárpilisen, Tolna megyében készült a hímes tojáshoz temperát használtak. Erről maga a tárgy informál minket, hiszen a Sárpilisi // Emlék felirat felkerült a tojásra is. E két szó között stilizált, kissé elnagyolt kivitelűnek tűnő virágmotívumokat festett a készítő. A minták elrendezése és elhelyezése láthatóan előre végiggondolt, bár előrajzolásnak nem látszik nyoma.


Az elnagyoltság nem feltétlenül a készítő ügyetlenségéről árulkodik: magának a technikának sajátossága ez, hiszen ha a tempera túl híg, megfolyhat, ha túl sűrű, akkor pedig a használt ecset sörtéinek szálai látszódhatnak. A sárpilisi tojás esetében is ez utóbbi a helyzet. A készítő meghagyta a világos héjú tojás saját színét, és közvetlenül erre vitte fel a függőleges elrendezésű mintákat, melyeket száradás után egy lakkréteggel is rögzített.


Gyimesitojasiroasszonyokkalkeszitettekahimestojasokatagyerekek4
Gyimesi asszonyok tanítják a keszhelyi gyerekeket a hagyományos tojásírásra
Fotó forrása: zaol.hu


A tojás egyik oldalán szár nélküli szirmos virágfej, sárga középpel, piros és kék váltakozó színű szirmokkal. A szirmok közötti terület kitöltésére sárga rövid vonalakat festett fel a készítő, és a szirmok végeinél piros pöttyökket is használ az üres felület kitöltésére. A tojás másik oldalán sárgaszínű masnira emlékeztető elemből piros száron szerteágazó szirmos virágkompozíció látható. A két virágkompozíció között helyezte el a készítő a Sárpilisi // Emlék feliratot. A tojás aljára és tetejére egy-egy hasonló kidolgozású szirmos szár nélküli stilizált virágfej került. A készítő csak tiszta színeket használt: pirosat, sárgát és kéket, így különleges harmónia jellemzi az alkotást.


Forrás: magyarmuzeumok.hu

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

tribali

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma