kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

deri-tojas13
Fotó: Lukács Tihamér


Ez a hímes tojás karcolt technikával készült. A díszítési mód igen nagy múltra tekint vissza, hiszen már 8. századi avar sírból is került elő ilyen tojás. Ennek ellenére ez a típus mégsem lett szerves része a falu hagyományos húsvétjának. Készítői ugyan falusi emberek – leginkább férfiak – voltak, akik azonban eladásra szánt termékként állították elő azt a városi, polgári lakosság számára. A használt minták leginkább virágornamentikák, s így a fizető, megrendelő közösség polgáriasult ízlését tükrözték. Ezekre a tojásokra gyakran kerültek feliratok, rövid versikék is.


karcolas
Így karcolják a tojást


Az ilyen típusú hímes tojás elkészítése nem igényel speciális eszközt. A tojást megfestették, s a már megszínezett darabra egy éles, hegyes eszköz – bicska, vastagabb tű, esetleg szeg – segítségével karcolták rá a kívánt motívumokat. Ennek során gyakorlatilag lekaparják a festéket a tojáshéjáról, így tűnik elő annak eredeti, világos színe. Igyekeztek minél világosabb héjú tojásokat használni, s ezekre élénk színű, erős, sok esetben sötét festéket vittek fel, hogy a minta minél jobban látszódjon.


Sötét színűre festett tojásra karcolt mintát az a készítő is 1936-ban, akinek terméke néhány évvel később Déri Gyögy népművészeti gyűjteményébe került.


deri-tojas2


A tojás központi díszítménye a kosárból szerteágazó, leveles, bimbós virágos, növénycsokor realisztikus ábrázolása. A kosárból a bimbók, leveles ágak és virágok minden irányban szerteágaznak s szinte kitöltik a tojás teljes felületét. A szabadon maradt területre az „Emlék” szót, alá pedig az 1936-os évszámot karcolták. A tojás igazi érdekességét az adja, hogy készítője gondot fordított a díszítmény virágainak utólagos, halvány kiszínezésére is.


Ezt a tojást viasszal írták. A díszítéstechnika az egész magyar nyelvterületen elterjedt és általános volt. A forró viaszt egy pálca végéhez merőlegesen dróttal, lószőrrel, erősített rézcső juttatja a tojás héjára. Az erre a célra kialakított eszköznek tájegységenként más és más népnyelvi elnevezése van, ezek közül legismertebb az íróka. A technika nagyon egyszerű; a viasszal fedett területeket nem fogja be a festőlé, így alatta kirajzolódik a minta.


iroka11_R
Íróka


E technika használata során a kompozíció kialakításának rendezőleve a szimmetria és a ritmusos ismétlődés. Ezt segíti elő, hogy a tojásokat gyakran annak vízszintes és függőleges tengelye mentén mezőkre osztották. A pontos és egyenes vonalak húzásához jól elkészített írókára, biztos kézre és sok gyakorlásra van szükség. A tojás színezését leginkább különböző növényi eredetű festőlével végezték, ám a 20. század elején a természetes anyagok mellett megjelentek az ipari előállítású festékek is.


E darab készítője mesterien használta az írókát. A leltárkönyvi bejegyzés szerint ez a tojás a Sárközben készült az 1890-es években. A tojás eredetileg sötét ibolya alapszíne az elmúlt mintegy 130 év alatt meglehetősen elhalványult, foltossá vált. A darabot kétszer festette meg készítője. Először sárga festőlével színezte meg, majd felvitte rá viasz segítségével a motívumot, és csak ezt követően helyezte a tojást ibolyaszínű festékbe.


tojasfestses_anno
Dér Józsefné tojásfestő, a népművészet mestere 1958
a Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezetnek egyik alapító tagja


Aki készített már ezzel a technikával hímes tojást, az tudja, hogy mennyire időigényes folyamat ez. A nagy időráfordítás több dologra is utalhat: készítője talán különleges személynek, szánhatta ezt a darabot. A tojás díszítménye két minta ismétlődéséből alakul ki. A két, szinte teljesen azonos elemekből álló motívum vízszintesen helyezkedik el, és csak alapos megfigyelés, lassú körbefordítás után tűnik fel a megfigyelőnek hol kezdődik az egyik, és hol ér véget a másik. A mintaelemek között üresen maradt részekre nagyobb méretű pettyek kerültek.

 

A Déri Gyögy-gyűjtemény hímes tojásai közül az ecsetes díszítésű a legújabb. Ez a technika nem teszi lehetővé a hagyományos minták felvitelét a tojás felületére.


deri-tojas1
Fotó: Lukács Tihamér


Ehhez a Sárpilisen, Tolna megyében készült a hímes tojáshoz temperát használtak. Erről maga a tárgy informál minket, hiszen a Sárpilisi // Emlék felirat felkerült a tojásra is. E két szó között stilizált, kissé elnagyolt kivitelűnek tűnő virágmotívumokat festett a készítő. A minták elrendezése és elhelyezése láthatóan előre végiggondolt, bár előrajzolásnak nem látszik nyoma.


Az elnagyoltság nem feltétlenül a készítő ügyetlenségéről árulkodik: magának a technikának sajátossága ez, hiszen ha a tempera túl híg, megfolyhat, ha túl sűrű, akkor pedig a használt ecset sörtéinek szálai látszódhatnak. A sárpilisi tojás esetében is ez utóbbi a helyzet. A készítő meghagyta a világos héjú tojás saját színét, és közvetlenül erre vitte fel a függőleges elrendezésű mintákat, melyeket száradás után egy lakkréteggel is rögzített.


Gyimesitojasiroasszonyokkalkeszitettekahimestojasokatagyerekek4
Gyimesi asszonyok tanítják a keszhelyi gyerekeket a hagyományos tojásírásra
Fotó forrása: zaol.hu


A tojás egyik oldalán szár nélküli szirmos virágfej, sárga középpel, piros és kék váltakozó színű szirmokkal. A szirmok közötti terület kitöltésére sárga rövid vonalakat festett fel a készítő, és a szirmok végeinél piros pöttyökket is használ az üres felület kitöltésére. A tojás másik oldalán sárgaszínű masnira emlékeztető elemből piros száron szerteágazó szirmos virágkompozíció látható. A két virágkompozíció között helyezte el a készítő a Sárpilisi // Emlék feliratot. A tojás aljára és tetejére egy-egy hasonló kidolgozású szirmos szár nélküli stilizált virágfej került. A készítő csak tiszta színeket használt: pirosat, sárgát és kéket, így különleges harmónia jellemzi az alkotást.


Forrás: magyarmuzeumok.hu

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Legy_jo_mindhalalig_Debrecen

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma