2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.10

Pénz, barátság, becsület, helytállás – komoly témafelvetések, szokatlan környezetben, ragyogó színészi és színreviteli megoldással. Sebestyén Aba rendezőként debütált a Thália Színház színpadán David Mamet Amerikai bölény című darabjával. A rendezőt többek között a darab mondanivalójáról, aktualitásáról, valamint a címben rejlő jelképről kérdeztük.

A színdarabok alapvetően a rendezők munkája által válnak számunkra befogadhatóvá. Ezt a feladatot most Sebestyén Aba vállalta magára, aki színészként végzett, de mindig foglalkoztatta a rendezés gondolata is. Ezért 2004-ben elvégezte a rendezői mesterszakot, majd ledoktorált a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A közelmúltban rendezett többek között Szabadkán és Dunaújvárosban. Úgy érzi, sokat segíti a rendezői munkában, hogy tudja, milyen egy színész bőrébe bújni, így a színpadon szerzett tapasztalatait számtalanszor kamatoztatni tudja a színészek instruálásánál. Színészként fellépett a Játékszínben, emellett pedig még tanít is: rendezőosztályt indított Marosvásárhelyen, a Művészeti Egyetemen.


Amerikai_boleny


Mi előzte meg, hogy elvállalja ennek a műnek a megrendezését?

Csányi Sándorral – aki nemcsak remek színésze, de művészeti vezetője is a Thália Színháznak – már régóta beszélgettünk egy esetleges közös munkáról, amelynek most jött el az ideje. A színház vezetése választotta ki a darabot, nekem pedig ez itt az első rendezésem. A szerző neve, művei nálunk kevésbé ismertek, annak ellenére, hogy a nagy amerikai klasszikusok közé tartozik, és rendkívül izgalmas alakja a XX. századi drámairodalomnak.


Örömmel elfogadtam a felkérést, hiszen hozzám közelállónak érzem a darab témáját. A mindenkori emberi kapcsolatok kerülnek górcső alá, úgy, hogy egy teljesen értékhiányos környezetbe helyezi a történetet. Ettől válik igazivá, emberivé. A darabban egyaránt van jelen és ütközik meg a szent és a profán, a magasztos eszme és az emberi gyarlóság. Látnunk kell azonban, hogy talán ilyen a mindennapi életünk is! Ettől nyeri el aktualitását, mert igazi, emberi, törékeny, gyarló, szánalmas és igaz.


Sebestyen_Aba


Ha meg kellene határozni a műfajt, mi lenne: tragédia vagy komédia?

Én leginkább tragikomédiának gondolom. Finoman keveredik benne a dráma, a jó minőségű abszurd humor és az éles társadalomkritika. Nagyon fontos számomra, hogy olyan örökérvényű emberi értékekről, érzésekről szól, mint hűség, barátság, bizalom, szeretet. Ezeket járja körbe egy olyan történet kapcsán, amelyben a társadalom perifériájára szorult férfi szereplők szájába adja a szöveget. Munkakerülők, hamiskártyások, lúzerek beszélnek a nagy emberi értékekről, ami egyrészt rendkívül érdekessé, izgalmassá teszi a cselekményt, másrészt a mű drámaisága is ettől működik igazán. Ezek a lecsúszott alakok olyan színben tetszelegnek, amely egyaránt szánni és szeretnivaló a néző számára. Sokkal többet gondolnak magukról, mint amit valójában elértek, és olyannak képzelik magukat, akikké csak válni szeretnének.

 

Bár a cselekmény a XX. század Amerikájában játszódik, éppen úgy játszódhatna napjaink Európájában, akár Magyarországon is, hisz mondanivalója időtálló. Rendkívül fontosnak tartottam az előadás megvalósításában az igazi, titkot hordozó színházi tér megteremtését – melyben Bartha József díszlettervező működött közre –, valamint azt az akusztikai hátteret, amelyet Cári Tibor zeneszerző komponált meg.

 

Ezek szerint nemcsak izgalmas, de aktuális is a darab mondanivalója.

Mindenképpen, hiszen az emberi kapcsolataink igencsak ápolásra szorulnak, nagyon ritka az őszinteség. A ma embere is hajtja a pénzt, a profit jelenti számára a sikert, és pont ennek tart görbe tükröt a darab. Mindenek fölé helyezzük a pénznek azt a mítoszát, amelyről egyre inkább kiderül, hogy hamis, embertelen, értéktelen. Lelkiismeretünk megnyugtatására pedig még magyarázatot is kitalálunk: a világ azért működik így, mert törvényszerűen így kell működnie! A barátságok, az igaz emberi kapcsolatok feláldozásának az a fő oka, hogy nem adunk magunknak elég időt – hisz állandó rohanásban vagyunk – a másik megismerésére, problémáinak meghallgatására.

Bár a darab negyven évvel ezelőtt íródott, semmit nem vesztett aktualitásából.

 

A cím egyben jelkép is.

A bölény sorsa fontos jelkép. Valamikor az indiánok idejében ez az állat szakrális jelentőséggel bírt, hisz ez szolgáltatta az élelmet és még sok mindent, ami biztosította az emberek számára az életet. Ezek a hatalmas állatok valamikor százezer számra legelésztek a prérin, majd megjelent a civilizált fehér ember, és gátlástalan vadászattal a kihalás szélére sodorta őket. Kicsit így vagyunk a nagy emberi értékeinkkel is, a minél több pénz, a jobb élet utáni hajsza közben az alapvető, igazi, emberi érzéseket irtjuk ki magunkból.

 

A görbe tükörbe belenézve megoldást is kapunk?

Úgy gondolom, egy jó színházi előadás nem megoldást kínál, hanem olyan igazi kérdéseket vet fel, amelyeken érdemes elgondolkodnia a nézőnek. Ennek a darabnak a színrevitelével is az volt a cél, hogy a szórakoztatás mellett komoly, lényegi kérdéseket tegyen fel. Akkor valósult meg, amit akartunk, ha a nézőt zsigereiben foglalkoztatják az elhangzottak: ha a későbbiekben – talán nem is tudatosan – másképp szól a párjához, viszonyul a barátjához. A jó színház egyaránt megnevettet, megdöbbent, elborzaszt, megríkat, de ugyanakkor egy kis szellemi útravalót is kínál.

 

Tölgyesi Tibor

 

Fotó: Thália Színház

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma