2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.10

Pénz, barátság, becsület, helytállás – komoly témafelvetések, szokatlan környezetben, ragyogó színészi és színreviteli megoldással. Sebestyén Aba rendezőként debütált a Thália Színház színpadán David Mamet Amerikai bölény című darabjával. A rendezőt többek között a darab mondanivalójáról, aktualitásáról, valamint a címben rejlő jelképről kérdeztük.

A színdarabok alapvetően a rendezők munkája által válnak számunkra befogadhatóvá. Ezt a feladatot most Sebestyén Aba vállalta magára, aki színészként végzett, de mindig foglalkoztatta a rendezés gondolata is. Ezért 2004-ben elvégezte a rendezői mesterszakot, majd ledoktorált a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A közelmúltban rendezett többek között Szabadkán és Dunaújvárosban. Úgy érzi, sokat segíti a rendezői munkában, hogy tudja, milyen egy színész bőrébe bújni, így a színpadon szerzett tapasztalatait számtalanszor kamatoztatni tudja a színészek instruálásánál. Színészként fellépett a Játékszínben, emellett pedig még tanít is: rendezőosztályt indított Marosvásárhelyen, a Művészeti Egyetemen.


Amerikai_boleny


Mi előzte meg, hogy elvállalja ennek a műnek a megrendezését?

Csányi Sándorral – aki nemcsak remek színésze, de művészeti vezetője is a Thália Színháznak – már régóta beszélgettünk egy esetleges közös munkáról, amelynek most jött el az ideje. A színház vezetése választotta ki a darabot, nekem pedig ez itt az első rendezésem. A szerző neve, művei nálunk kevésbé ismertek, annak ellenére, hogy a nagy amerikai klasszikusok közé tartozik, és rendkívül izgalmas alakja a XX. századi drámairodalomnak.


Örömmel elfogadtam a felkérést, hiszen hozzám közelállónak érzem a darab témáját. A mindenkori emberi kapcsolatok kerülnek górcső alá, úgy, hogy egy teljesen értékhiányos környezetbe helyezi a történetet. Ettől válik igazivá, emberivé. A darabban egyaránt van jelen és ütközik meg a szent és a profán, a magasztos eszme és az emberi gyarlóság. Látnunk kell azonban, hogy talán ilyen a mindennapi életünk is! Ettől nyeri el aktualitását, mert igazi, emberi, törékeny, gyarló, szánalmas és igaz.


Sebestyen_Aba


Ha meg kellene határozni a műfajt, mi lenne: tragédia vagy komédia?

Én leginkább tragikomédiának gondolom. Finoman keveredik benne a dráma, a jó minőségű abszurd humor és az éles társadalomkritika. Nagyon fontos számomra, hogy olyan örökérvényű emberi értékekről, érzésekről szól, mint hűség, barátság, bizalom, szeretet. Ezeket járja körbe egy olyan történet kapcsán, amelyben a társadalom perifériájára szorult férfi szereplők szájába adja a szöveget. Munkakerülők, hamiskártyások, lúzerek beszélnek a nagy emberi értékekről, ami egyrészt rendkívül érdekessé, izgalmassá teszi a cselekményt, másrészt a mű drámaisága is ettől működik igazán. Ezek a lecsúszott alakok olyan színben tetszelegnek, amely egyaránt szánni és szeretnivaló a néző számára. Sokkal többet gondolnak magukról, mint amit valójában elértek, és olyannak képzelik magukat, akikké csak válni szeretnének.

 

Bár a cselekmény a XX. század Amerikájában játszódik, éppen úgy játszódhatna napjaink Európájában, akár Magyarországon is, hisz mondanivalója időtálló. Rendkívül fontosnak tartottam az előadás megvalósításában az igazi, titkot hordozó színházi tér megteremtését – melyben Bartha József díszlettervező működött közre –, valamint azt az akusztikai hátteret, amelyet Cári Tibor zeneszerző komponált meg.

 

Ezek szerint nemcsak izgalmas, de aktuális is a darab mondanivalója.

Mindenképpen, hiszen az emberi kapcsolataink igencsak ápolásra szorulnak, nagyon ritka az őszinteség. A ma embere is hajtja a pénzt, a profit jelenti számára a sikert, és pont ennek tart görbe tükröt a darab. Mindenek fölé helyezzük a pénznek azt a mítoszát, amelyről egyre inkább kiderül, hogy hamis, embertelen, értéktelen. Lelkiismeretünk megnyugtatására pedig még magyarázatot is kitalálunk: a világ azért működik így, mert törvényszerűen így kell működnie! A barátságok, az igaz emberi kapcsolatok feláldozásának az a fő oka, hogy nem adunk magunknak elég időt – hisz állandó rohanásban vagyunk – a másik megismerésére, problémáinak meghallgatására.

Bár a darab negyven évvel ezelőtt íródott, semmit nem vesztett aktualitásából.

 

A cím egyben jelkép is.

A bölény sorsa fontos jelkép. Valamikor az indiánok idejében ez az állat szakrális jelentőséggel bírt, hisz ez szolgáltatta az élelmet és még sok mindent, ami biztosította az emberek számára az életet. Ezek a hatalmas állatok valamikor százezer számra legelésztek a prérin, majd megjelent a civilizált fehér ember, és gátlástalan vadászattal a kihalás szélére sodorta őket. Kicsit így vagyunk a nagy emberi értékeinkkel is, a minél több pénz, a jobb élet utáni hajsza közben az alapvető, igazi, emberi érzéseket irtjuk ki magunkból.

 

A görbe tükörbe belenézve megoldást is kapunk?

Úgy gondolom, egy jó színházi előadás nem megoldást kínál, hanem olyan igazi kérdéseket vet fel, amelyeken érdemes elgondolkodnia a nézőnek. Ennek a darabnak a színrevitelével is az volt a cél, hogy a szórakoztatás mellett komoly, lényegi kérdéseket tegyen fel. Akkor valósult meg, amit akartunk, ha a nézőt zsigereiben foglalkoztatják az elhangzottak: ha a későbbiekben – talán nem is tudatosan – másképp szól a párjához, viszonyul a barátjához. A jó színház egyaránt megnevettet, megdöbbent, elborzaszt, megríkat, de ugyanakkor egy kis szellemi útravalót is kínál.

 

Tölgyesi Tibor

 

Fotó: Thália Színház

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma