IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.15

A magyarok mellett cseh, lengyel és szlovák művészekkel találkozhat mindenki, aki ellátogat szeptember 15-én és 16-án a Magyar Népdal Napján Martonvásárra. A gyerekek megcsodálhatják az óriási elefántbábot, játszhatnak cimbalmon és tárogatón. Lesz népi divatbemutató, kézműves kirakodóvásár és sok-sok koncert, tánc.

A népdal, amelyet a fiatalok magukkal visznek, mindig mindenhol kapaszkodót ad nekik az eligazodáshoz – hangoztatta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az ötödször megrendezett Magyar Népdal Napja megnyitóján szeptember 15-én Martonvásáron. A programban részt vevő visegrádi országok képviselőit üdvözölve az államtitkár úgy fogalmazott: akkor tudjuk elvárni, hogy Európa odafigyeljen ránk és elfogadja a mi kultúránkat, ha mi is odafigyelünk szomszédaink kultúrájára, megismerjük és elfogadjuk azt.


Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere felidézte: az öt éve indult Magyar Népdal Napjával azt szeretnék bemutatni, hogy a népzene és a népi kultúra, valamint a hagyományaink hogyan épülnek be a mindennapjainkba.


Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetője korábban számtalan részletet elárult nekünk a rendezvényről. Mint elmondta: „olyan fesztivált képzeltem el, amely szabadtéri és így akár több ezer embert is be tud fogadni. Az alapötletet Presser Gábortól kaptam. Évekkel ezelőtt egy éjszakai buszúton, a Csík Zenekar koncertje után megjegyezte: Tamáskám, te kívülről-belülről ismered a szervezés csínját-bínját! Arra kért, hogy a Magyar Dal Napja mellett legyen egy tematikus, önálló rendezvény, ahol a népdal kapja a főszerepet. A Magyar Dal Napja is Presser Gábor ötlete nyomán született, és országos fesztiválként szeptember második hétvégéjén rendezték meg. Sajnálatos módon azóta megszűnt, holott szükség volna egy hétvégére, amikor a magyar zeneszerzők műveit ünnepelhetjük. A Magyar Népdal Napját azonban minden évben megrendezzük 2014 óta.

 

A magyar népdal egyetemes és örök, a fesztivál keretei között pedig átadhatjuk az utánunk következő generációknak a népdal és a népzene szeretetét.

 

Martonvásáron szeptember harmadik hétvégéje a népdalé. Presser Gábor kérése az volt, hogy ne fővárosi programot szervezzek. Ezzel egyetértettem. Elég régóta járom az országot a Csík Zenekarral, melynek alapító tagja vagyok, és tudom, ma már nem igaz az a mondás, hogy mindennek Budapest a központja. Martonvásáron 16 évet éltem, és ez alatt az idő alatt megismertem a várost, a helyi környezetet, az angolparkot. A kastély szomszédságában pedig épp akkoriban építettek egy fantasztikus művelődési központot, a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központot. A név nem véletlen: a klasszikus zenének már az 1800-as évektől óriási jelentősége van Martonvásáron, hiszen Beethoven két alkalommal is a Brunszvik családnál vendégeskedett. A klasszikus zenei hagyományok a nyáresti koncertek keretében tovább élnek, ráadásul a ’80-as évek végén itt indult el elsőként a művészeti oktatás. Kézenfekvő volt, hogy a Magyar Népdal Napjának is ez a település legyen az otthona, és az önkormányzat első szóra teljes mellszélességgel az ügyünk mellé állt.”

 

MagyarNepdalNapja
Fotó: Magyar Népdal Napja Facebook-oldala


Igazi „Kolompos Mulattsággal”, mesejátékkal, tánccal, zenével nyitják a fesztivált szeptember 15-én, 10 órakor. Aznap lép fel a Tükrös Zenekar Papp László énekes közreműködésével, a Szászcsávási zenekar Erdélyből táncosokkal és énekesekkel, a Pendely Énekegyüttes, amely a Fölszállott a Páva 2017-es évadának győztes produkcióját hozza el, és érkezik a Góbé zenekar is. Emellett hallhatjuk az 500 gyerek kórusát, lesz utcazene fesztivál, Népzenés divatbemutató a Dűvő zenekarral, rendhagyó Prímástalálkozó Berecz Andrással és Harcsa Veronikával, tűzijáték és hajnalig tartó táncház. „Igyekeztünk odafigyelni arra, hogy ne csak a koncertek és a gasztronómiai élmények miatt jöjjenek el az érdeklődők – fogalmazta meg Kunos Tamás. – A családosokat a Hungarikum udvarban várjuk, ahol idén is megkóstolhatják a karcagi birkapörköltet, az akácmézet, a szürke marhából készült szalámit.

 

Sőt: a hungarikummá vált magyar népi hangszereket is kipróbálhatják. Beszélgethetnek a tárógatókészítővel és játszhatnak cimbalmon.

 

Szerettük volna közelebb hozni a közönséghez ezeket a hangszereket, hogy ne csak színpadról lássák őket. Az udvarban egyébként jó barátságok is kialakultak. A karcagiak úgy járnak hozzánk birkapörköltet főzni, mintha hazajönnének. A gyerekeknek tervezünk népi játszóteret, állatsimogatót, és egy igen nívós kézműves kirakódóvásár is része a fesztiválnak. Idén ráadásul nemcsak magyar készítőket látunk vendégül, hanem határon túlról is várjuk a kézműveseket és a kirakodókat. Egyedülálló műsort láthatunk szeptember 15-én. Az 500 gyerekből álló kórus 12 település fiataljaiból sereglik össze erre az eseményre, ezért csak ekkor és itt hallhatja őket a közönség. Lesz népi divatbemutató is a Dűvő zenekarral. Ez szintén egyedi produkció az országban, és tavaly már óriási sikert aratott. A kifutón a népi iparművészek termékei: viseletek és ma is hordható ruhák mutatkoznak be az érdeklődőknek.”

 

_D0A5593_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


A Magyar Népdal Napja kiegészül a Vasárnapi VendégVáró Vigassággal. „A V4-országok nemzeteit: a cseheket, a lengyeleket és a szlovákokat hívtuk meg a fesztiválra, hiszen a V4 soros elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be, így arra gondoltunk, szomszédoljunk egy kicsit. Olyan címet kerestünk ennek a programnak, melyben megtalálható a négy V – így lett Vasárnapi VendégVáró Vígasság. A kezdeményezésnek hagyományteremtő szándéka van, reméljük, hogy szoros együttműködést indíthat el. A zene gyönyörű, határokon átívelő közös nyelv, amellyel megtalálhatjuk az összhangot” – jegyezte meg a népzenész.

 

Hozzátette: „Lengyelországból idén nem is zenészeket hívtunk, hanem egy bábművészcsoportot. A Teatr Klinika Lalek művészeivel szeptember 16-án délelőtt találkozhatunk. Kilenc ember fog egy óriási elefántbábot mozgatni. Délután a helyi művészeti csoport is bemutatkozik: a Martonvásári Művészeti Iskola és a Százszorszép Táncegyüttes műsora várja a látgatókat. A szlovák Michal Noga és kiváló zenekara már a sajtótájékoztatón is bemutatta, hogy lenyűgözően muzsikálnak. Ráadásul magyarul is tudnak játszani, így magyar népzenét is hallhatunk majd tőlük. Emellett a Fölszállott a páva szlovák változatának, az Énekel a Föld (Zem spieva) című műsornak a tavalyi győztes produkciója is eljön hozzánk. Őket követi Iva Bittová, világhírű cseh-morva hegedűművész-énekesnő, akinek zenéjét a cseh népdalok ihlették. Pál István Szalonna barátomat pedig, aki a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, felkértem, hogy hozzák el Megidézett Kárpátok című táncelőadásukat.

 

A teljes interjút ITT lehet elolvasni!

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma