NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2013.12.25
Milojev Zsanett

Tóth Kinga költő-illusztrátor, tanár, zenész – ezek a megnevezések állnak nemrégiben megjelent kötete, a Zsúr hátlapján. A jelenleg Stuttgartban Solitude-ösztöndíjasként új kötetén dolgozó költővel most kiadott művének keletkezéstörténetéről, célközönségről és rájátszásról beszélgettünk, és azt is elárulta: a könyvhöz a rajzok mellett zenét is kiadnak.

A Roham Bárban a Zsúr kötet bemutatóján azt mondtad: „Meglepetés volt számomra is, hogy épp ebből a projektből állt végül össze az első kötet”.  Adódik a kérdés: miért ebből lett könyv, és milyen más koncepciót szorítottak ki a mondókák? 

2010-2011 felé kezdett el összeállni az addigi verseimből a Tollasbál címet viselő anyag, amelynek a cd-je meg is jelent az amerikai SP Recordsnál. A versekhez készült versposztereket pedig a Boulevard és Brezsnyev Galériában, valamint a Kalicka Bistróban (itt a kiállítás címe is Tollasbál volt) állítottam ki. Közben párhuzamosan írtam a mondókákat is, egy külön mappába mentegetve. Végül először mégis a Zsúrt adták ki, amely valójában a Tollasbál folytatásaként is értelmezhető. A Tollasbál egy három ciklusból álló verseskötet, mely épp pihen, hisz most fejeztem be egy „gépes” verses anyagot, és kezdtem el egy prózakötetet. A versek pedig 2010 és 2012 között jelentek meg irodalmi folyóiratokban.


Hány év munkáját tartalmazza a kötet? Mikorra datálod az első verset, amely szerepel a Zsúrban?

Ez egy viszonylag friss munka, 2011-ben kezdtem dolgozni rajta, akkor már láttam, hogy ez egy összefüggő dolog lesz. Persze tartalmaz korábbi ötleteket is (ezek tanítás, tanulás közben születtek, ahogyan említettem is), de maga a megírás körülbelül másfél-két év munkája.  


A fekete-fehér négyzet alakú könyv címe Zsúr, amelyet alcímként a más mondókák követ. A szerzői intenció szerint miért mások a mondókáid? Miért van kiemelve ez?

Nem szeretnék minden titkot elárulni, de bízom benne, hogy szembetűnik, legalábbis olvasás közben jön az a bizonyos érzés, hogy igen, mondóka, de valami valahogy nem stimmel. És a többszöri olvasás által felfejtődnek ezek a picit homályban tartott rétegek, szép lassan belekerül az olvasó a játékba, aztán hogy ez a játék milyen, kellemes vagy éppen nagyon súlyos…


IMG_1810-1
A könyvbemutató

A verseket számoztad, összesen 66 bájos mondóka szerepel a Zsúrban. Voltak mostohagyerekek, akik nem kerültek bele? Hogyan szelektáltál?

Mikor elküldtem a kéziratot a kiadónak és Pollágh Péter szerkesztőnek, gyakorlatilag azt a választ kaptam, hogy vétek lenne hozzányúlni, így van egyben. Egyetlenegy csere mégis volt: a 38-as helyére került egy tobozos, ez eredetileg egy műtrágyáról szóló írást tartalmazott.


A mondókáid javarészt gyermekiek: hol a krokodilos fogkefe, hol a kurta farkú malac, hol egy játékleírás olvasható benne – akárcsak egy Zsúr szerteágazó merítésében. Előbb voltak mondókák, és utána lett a címadás? Vagy a sok szösszenetből rajzolódott ki egy fiktív zsúr története?  

Ez a cím végig a fejemben volt, nem kellett gondolkodnom rajta. A mondókák pedig sok helyen – óvodákban, iskolákban, ahol tanítok, gyerekrajzok között, az egyetemi évek alatt – íródtak.


index

Kik vannak meghívva Tóth Kinga Zsúrjára? Kik az elbeszélők? Kiemelnél egy-két példát?

Ez is egy szándékosan nyitva tartott kérdés. Ez egy olyan zsúr, ahol bárki lehet elbeszélő, főhős, áldozat, kirekesztett vagy megmentő. Élesek a szabályok, mégis mindig változnak: új világok, új mesék, új játéktér. Mindenki játszik, nincs meghívó, aki kinyitja, már benne is van.


Sokszor töredékes és kihagyásos struktúrájúak a szövegek, többször reflektálnak más mondókákra is. Emiatt is mondható el a kötetről, hogy a felnőtt olvasókat is gondolkodtatásra késztetik. Hogy vélekedsz erről?

Ez volt a célom. A Zsúr nem gyerekkönyv, illetve nem csak az. Sokszor furcsának is gondolom ezt a kategorizálást, hol húzzuk meg a határt, mi jó, mi való a gyerekeknek, mi a felnőtteknek? Ritmika, refrén fel-feltűnik, ahogy a töredékesség és a hiány is. Ezt automatikusan kiegészítve mindenki a saját maga által megkreált történetbe kerülhet, nem csak az enyémbe. Azt pedig, amiről ezek a mondókák valójában szólnak, kimondottan a felnőtt társadalomnak szántam: szociális-társadalmi kérdéseket járnak végig elindulva a tág tértől, az utcától vagy a homokozótól, ahol éppen a rasszizmus kerül szóba egészen a családig, ahol láthatóvá válnak a szerepek, a dominancia.


Sok vers mellett szerepel illusztráció, amelyek hol leíró (lerajzoló), hol kiegészítő funkcióval bírnak. Miért szerepel illusztráció a könyvben? Előbb volt mondóka és utána lett rajz, vagy éppen fordítva?

Számomra egyértelmű volt, hogy illusztráció is kerüljön a szövegek mellé – nem pontos megfogalmazás, hogy egyszerre születtek, mégis, talán ez áll legközelebb az igazsághoz. Automatikusan jöttek a rajzok, ahogy a korábbi verseimnél is, itt is egyértelmű volt, hogy lesznek, sőt zene is, nekem így kerek.

A zene szintén elkészült, ezt is a francia Sirona Records adta ki. Ez is ugyanígy jött magától, ahogy a rajzok is. Szeretem és fontosnak tartom, hogy egy üzenet több formában is megjelenhessen, nekem valahogy így válik mindez élővé, dinamikussá.


ererere

A kötetbemutatón elhangzott: szeretnéd, ha mindenki szabadon használná a kötetet, akár rajzolhat is bele. Ez miért fontos számodra?

Örülök neki, ha sikerül elgondolkodtatnom másokat. Tanítás közben is hangsúlyozom, hogy ami látható, hallható, nem szentírás, akkor van ereje, létjogosultsága, ha párbeszédbe lép, ha elindít valamit: ha ez egy újabb vers vagy a rajzok kiszínezése, már ezért megérte. Fontosnak tartom, hogy merjünk véleményt alkotni, újragondolni, forgatni, használni valamit. Ez a kis könyv is egy afféle zsebkönyv, munkakönyv is lehet, azt szeretném, ha használnák.


Jelenleg mi tölti ki a mindennapjaidat? Készül-e a következő kötet, vagy a Tóth Kína Hegyfalura koncentrálsz?

December végéig Solitude-ösztöndíjasként Stuttgartban vagyok, ahová a következő verseskönyvvel, az ALL MACHINE-nel pályáztam, nemrég kaptam a jó hírt, hogy ki is adják a kötetet Németországban. Remélem, otthon is sikerül kiadót találni. Az ALL MACHINE-hez is elkészült a grafikai és a hangköltészeti anyag (utóbbit egyedül készítem most), ebből egy kis videót már láthattak december 7-én a JAK-Solitude irodalmi fesztiválon a Roham Bárban. Elkezdtem egy prózakötetet is és a kulturális programszervezést sem hagytam abba: a Roham Bárban és a Kalicka Bistroban is segítek-szervezek, és januártól újra tanítok is. A Tóth Kína Hegyfaluval is nemrég koncerteztem Münchenben, februárban pedig Budapesten, a Fekete Zaj fesztiválon hallhat minket a közönség. Egy kanadai lektorral pedig a Zsúr angol fordításán dolgozunk, mely lassan el is készül. Bízom benne, hogy az angol nyelvű olvasók is szeretni fogják, érdekesnek találják majd a könyvet.

Kulcsszavak:

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma