IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.11.13

Idén tízéves A Magyar Nyelv Múzeuma, ahol az anyanyelvi mozgalom sok ezer kézirata mellett Kazinczy dohányos dobozkáját és a tizenötödik aradi vértanú huszárcsákóját is őrzik. A Petőfi Irodalmi Múzeum Széphalmon lévő tagintézményét abból az alkalomból mutatjuk be, hogy ma, november 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját; 1844-ben e napon szentesítette V. Ferdinánd király a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.

MUZ_0209
A Magyar Nyelv Múzeuma


A Magyar Nyelv Múzeuma, anyanyelvünk közgyűjteményi és közművelődési otthona 2008. április 23-án nyílt meg Széphalmon, Kazinczy Ferenc sírjától és egykori lakóháza helyén álló emlékcsarnokától nem messze. Az intézmény egy 5,4 hektáros kertben, csodálatos természeti környezetben, Petőfi szavaival „hasonlíthatlan szépségű Sátor-hegyek” ölelésében áll. Az Európában egyedülálló múzeum modern, mégis a tájba illő, impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte.

A közgyűjtemény, kiállítóhely, nemzeti emlékhely, közösségi tér és közművelődési, nyelvművelődési központ szerepét betöltő intézmény létesítésének gondolata dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt.

 

P1130051


A múzeum gyűjteménye maga a magyar nyelv, annak tárgyai és dokumentumai. A Kazinczy Emlékcsarnok Kazinczy-relikviákat őriz: festményeket, személyes tárgyakat (a fogságban használt tányér vagy a dohányos dobozka), könyveket (például a Kazinczyné Török Zsófia családjához tartozó, 1600-as gyógynövényes könyvet), szobrokat és a tizenötödik aradi vértanú, Kazinczy Lajos kadétkori képét és huszárcsákóját. Az intézmény nyelvész- és irodalmárhagyatékok: Lőrincze Lajos, Deme László, Zsirai Miklós, Czigány Lóránt és mások kéziratainak, valamint tárgyainak otthona is. Az intézményben található a Busa Margit Könyvtár: dr. Busa Margit irodalomtörténész, Kazinczy-kutató könyvtárának teljes állományát a Kazinczy Ferenc Társaságnak ajánlotta fel. Az ő hagyatéka az alapja a nyelvmúzeumi szakkönyvtárnak, mely folyamatosan bővül, emellett gyarapszik a régi (1851 előtti) könyvek állománya is. A nyelvmúzeum kézirat- és dokumentumgyűjteményébe az anyanyelvi művelődés, az anyanyelvi mozgalom sok ezer kézirata (pályázati anyagok, szakmai háttérdokumentumok, adminisztrációs tételek), több tízezer levele (a Beszélni nehéz és a Szóról szóval rádióműsor megfejtései), számos hanganyaga tartozik.

 

P1100464


A magyar nyelv napját az Anyanyelvápolók Szövetsége is megünnepli 2018. november 13-án, kedden, 16 órakor m a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban. Az ünnepi köszöntőt dr. Grétsy László nyelvész, az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnöke mondja.

A hagyományoknak megfelelően a gálaműsor keretében adják át a Lőrincze-díjat, az Arany Kazinczy-díjat, a Maróti István-emlékérmet, a Deme László-ösztöndíjat, valamint az Anyanyelvápolók Szövetsége 2018. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma „Írj levelet Kazinczy Ferencnek!” című pályázatának elismeréseit.

 

P1020227

A Kazinczy Ferenc Társaság november 22-én és 23-án Kazinczy-konferenciát szervez, melyen többek között szó lesz Kazinczy Ferenc nyelvi és irodalmai nézeteiről, pályájáról, életművéről az oktatásban és a közművelődésben, valamint levetítik A botcsinálta doktor című, 2011-es magyar tévéfilmet (rendező: Zsigmond Dezső). Molière művét Kazinczy Ferenc fordította, magyarította és ültette át a zempléni környezetbe. A második napon pedig Kassára látogatnak a konferencia résztvevői, ahol megkoszorúzzák Kazinczy főutcai tábláját.

A Kultúra.hu 2012-ben a magyar nyelv napja alkalmából ismert személyeket kérdezett arról, mi a kedvenc szavuk. A videó alább látható:

 

Forrás: Kultúra.hu, A Magyar Nyelv Múzeuma
Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

mamor_zelleiboglarka1

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma