kultura.hu_banner_fesztival

2019.04.06

„Nemcsak az zavarta a hatalmat, hogy nem tudták kontrollálni a táncházat, hanem az is, hogy a táncház a nemzettudatot erősítette, ami előbb-utóbb elvezetett a bolsevikok számára rettegett nemzeti függetlenség tudathoz” – mondja Hamar Dániel, a Muzsikás együttes vezetője, bőgőse, aki többek között a 60-as, 70-es évek ellenkultúra-környezetében megszülető táncházmozgalomról is mesélt a nullahategynek.

Hamar-Daniel-5-HPGy
Hamar Dániel
Fotó: Horváth Péter Gyula

Nemrég rendezte meg a Müpa A népzene ünnepét, amelyen a Muzsikás is fellépett. A már hagyománnyá vált folkünnep apropóját a Népzenei Tanszék 2007-es megalakulása adta. Jót tett a műfajnak az intézményesülés?

Igen, úgy látom, hogy a fiataloknak sokkal könnyebb dolguk van, mint nekünk volt, hiszen nem amatőr módon, hanem intézményesített keretek között, oktatási struktúrában, gyűjteményekből tanulhatnak. Egyben nincs: míg nekünk megvolt az eredeti élmény, nekik már nem lehet meg.


Mi még ott lehettünk egy igazi táncházban, egy lakodalomban, egy bálban, ahol a mesterek – akik ma már nem élnek – muzsikáltak, és ez olyan élményt adott, hogy elmesélni sem lehet. Amikor elkezdtünk népzenét játszani, akkor ez volt az egyik álmunk: hogy professzionális módon oktatva fennmaradjon ez a zene.


tanchaz_1972
Liszt Ferenc téri Könyvklub, az első budapesti táncház 1972. május 6-án.
Fotó: Szalay Zoltán

Ugyanis ahogyan a falu szerkezete megváltozik, az a fajta kultúra, életmód is elvész. Ugyanúgy, ahogy lecserélik a szőtteseket egy mai modern bútorra, úgy a fiatalok is inkább a világban élők zenéjét akarják magukénak érezni, arra akarnak szórakozni, azzal akarnak azonosulni, nem pedig azzal, amire az öregapjuk táncolt. Ez természetes. De reméljük, hogy ez megváltozik majd, mert ha valaki túl van ezen, akkor tudatosan vissza tud nyúlni a gyökerekhez. Nagyon érdekes, hogy a második-harmadik generációs emigráns magyarok magyarságtudatukhoz a népzenén keresztül jutnak el.


Hogy a faluban született mai nemzedék értékelje a saját hagyományát, kell a város példája. Szerencsére találkozunk ilyennel, például a Kalotaszegi Méra faluban. Korábbi példa még a hetvenes évek végéről: a budapesti táncházakban széki lassút is táncoltunk, ekkor Széken már fölhagytak ezzel a tánccal. A budapesti táncházak hatására újra megjelent a lassú a széki táncházakban. Hihetetlen volt. Innen tudjuk, létezhet az, hogy a falu visszatanulja saját, régi kultúráját.


Szek
Tánc az erdélyi Széken 1989-ben
Fotó: Urbán Tamás

Egy alulról szerveződő amatőr mozgalom kezdett felülről professzionalizálódni. Nem ad ez a táncházmozgalomnak egy más jelleget?

De. Amikor valaki alternatív, és úgy érzi, szemben áll a fennálló hatalommal, az mindig izgalmas és érdekes. Annak idején pontosan tudtuk, hogy titkosrendőrök vannak a táncházakban, és jelentéseket írnak rólunk.


De ez minket egyáltalán nem zavart, tudomást sem vettünk róla. Az alternatív mozgalomnak mindig van valamiféle különös izgalma. Elég, ha a hatvanas évek beat zenéjét nézzük, ami szintén egy alternatív mozgalom volt, csak később intézményesült.


Tanchaz_Sebestyen_Marta
1976, Kassák Klub, a Sebő-együttes táncháza, könyvvel a kezében Sebestyén Márta
Fotó: Urbán Tamás

A hatvanas-hetvenes években minden olyan jelenséget, ami a hivatalos értékrenddel szemben állt, ellenkultúrának neveztek. Ebben az ellenkultúra-környezetben született meg a népi kultúra iránt elkötelezettek mozgalma, a táncházmozgalom. Meg is kapta az „ellenzéki”, „nacionalista” jelzőket. Mit éreztek ebből?

Az elején nem éreztük, mert kevés embert mozgatott meg. Ugyanakkor a hatalom mindenben veszélyt érzett, ami kicsúszott az ellenőrzése alól. Nem szerették, hogy a táncházmozgalom magától szerveződik, annak is megvolt a lehetősége, hogy betiltják. Vitányi Iván, a Népművelési Intézet akkori igazgatója viszont kiállt a táncházmozgalom mellett.


Ezért kerülhetett a táncház a tiltottból a tűrtbe. Akkoriban rockegyütteseket lehetett tönkretenni azzal, hogy letiltotta őket az akkori egyetlen lemezkiadó. Nálunk ez nem nagyon fordult elő, hiszen egy népdalt nem lehetett betiltani.


Miben látta a hatalom az igazi veszélyt?

Nemcsak az zavarta a hatalmat, hogy nem tudták kontrollálni a táncházat, hanem az is, hogy a hazai kommunistáink legfőbb irányvonala a „nemzetköziség” volt, ellentétben a többi bolsevik ország nacionalizmusával. A táncház ezzel szemben a nemzettudatot erősítette, ami előbb-utóbb elvezetett a bolsevikok számára rettegett nemzeti függetlenség tudathoz.


muzsikas_mupa
A Muzsikás együttes
Forrás: Müpa

Negyvenhét évvel vagyunk később. Milyen helyet foglal el ma a táncházmozgalom a kulturális életben?

Az mindenképp egy jelzés, hogy december 28-án olyan teltházas koncertünk volt a Müpában, amire már egy hónappal az esemény előtt az összes jegy elkelt. És a népzene ünnepén is teltház volt. Alig másfél hónap telt el, és a magyar népzene hívószavára újra megtelt a Müpa. A népzene már nem alternatív műfaj, amire bejön mondjuk egy-kétszáz ember, ez már ténylegesen azt jelenti, hogy vannak olyanok, akik igénylik ezt a kultúrát.

 

Nemrég elindult egy honlap I Dance Hungary néven a magyar néptánc külföldi népszerűsítése érdekében.

Sajnos, amikor ezt az országot megcsonkították, az önbizalmát is elvették. A kishitűség mélyen bennünk van. Érzékenyek vagyunk arra, hogy a világ hogyan lát minket, folyton bizonyságot akarunk a világtól, mert az önbizalmunkat a török kor óta rombolják. Ezt kellene visszaszerezni és tudatosítani, nem vagyunk senkinél rosszabbak, sőt, egy különleges ajándékkal megáldott nép vagyunk.


tanchaz
Táncház módszer a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje
Fotó forrása: hungarikum.hu

És ez az anyanyelvünk. A magyar nyelv az egyik legnagyobb kincsünk. Rendszerszerűen tanít meg minket gondolkodni, szerintem ezért vagyunk olyan sikeresek matematikában, sakkban, tudományokban, zenében. Tény, hogy ezekben eredményesebbek vagyunk, mint más népek. Teller Ede, a részecskefizika egyik legnagyobb tudósa, ő azt mondta, hogy ha nem magyar lett volna az anyanyelve, megrekedt volna egy középiskolai fizikatanár szintjén. Azt is mondta: „minden nap Adyt olvasok”. A magyar nyelv logikája benne van a magyar zenében is. De amíg a magyar nyelv kizárólagosan a mi tulajdonunk, a zene mindenkié.


Fontos, hogy a gyerekeket is nyitottá tegyük a népzenére. Ezt célozza meg a Muzsikás együttes a rendhagyó énekórákkal. Nehéz dolguk van?

Több mint tíz éve járjuk az országot, eddig közel hatszáz iskolába jutottunk el a MOL támogatásával. A gyerekeknek elemi igényük van a zenére, különösen az élő zenére. A zeneipar ma elsősorban üzlet. Ezért tudják eladni azt a sok vacakot zene címén. Az oktatásnak pont az a célja, hogy megtanítsa elválasztani az értéket a silánytól. A népzene értékes zene, hiszen az értéktelen idővel kihullik belőle. A gyerekek ma már mindent hallanak, épp ezért kell őket megtanítani arra, mi a jó, és mi a nem jó.


Hamar-Daniel-0-HPGy
Fotó: Horváth Péter Gyula

Van még ilyen valahol?

Egy érdekes példát mondok. Kodály álma, hogy a zene ott legyen a mindennapjainkban, nemigen valósult meg. Viszont van egy csapat Nyíregyházán Szabó Dénes szellemi vezetésével, ami erre rácáfol. Egyik nagyszerű kórusa, a Pro Musica fiatal, gimnazista lányokból áll. Minden évben minden díjat megnyernek, világszintű, amit csinálnak. De honnan van az utánpótlás? – kérdeztem egyszer Dénestől. Azt mondta, nagyon egyszerű: a gyerek óvodás korában imád énekelni, mi nem engedjük, hogy abbahagyja.


Mit tervez a Muzsikás együttes erre az évre?

Lesz közös lemez az Amadinda Ütőegyüttessel, koncertek idehaza és külföldön, meghívást kaptunk több országból (Svájc, Németország, Lengyelország, Hollandia, Portugália, USA, India), és persze folytatódnak az iskolai énekórák. Keddenként pedig a kicsiknek gyerektáncház az FMH-ban.


A teljes interjú a nullahategyen olvasható.

10

2019.09.14

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatja be legújabb önálló estjét a kortárs könnyűzenei szcéna egyik legeredetibb művésze, Kamondy Ágnes. Október 5-én az A38 Hajón láthatjuk a Pest fölött az ég szcenírozott koncert-előadását Vörös Róbert rendezésében. A zenéjét Kamondy Ágnes jegyzi, a dalszövegeken olyan neves szerzőkkel osztozik, mint Karafiáth Orsolya, Kiss László, Müller Péter Sziámi és Simon Márton.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6739w_600

2019.09.14

Underground kultúra, művészeti határterületek, látványtervezés: többek között ezekről beszélt É. Kiss Piroska látványtervező a Király Tamás életművét bemutató rertrospektív kiállítása kapcsán, amely szeptember 15-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Boszorkanyok_a_Barmi_utcabol_2_

2019.09.13

Paravános bábszínház, klasszikus és modern mesék, tantermi előadások is szerepelnek a bábszínházak őszi kínálatában, ezekből válogattunk.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma