NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.09.06

Alfons Mucha nem tartotta magát az art nouveau képviselőjének, de a 21. századból visszatekintve a szecesszió lobogására, érezzük, hogy a morva képzőművész életműve mégiscsak ezt a korszakot képviseli. Titokzatos női alakjai, akik a képein burjánzó indákhoz hasonlatosan hajladoznak, a kecses báj, az egyedi betűtípus mind ennek a párizsi időszaknak a legjobb alkotásait idézik fel. Életművének legsikeresebb húsz évéről szól a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Alfons Mucha – a szecesszió vonzásában című kiállítása. Lóránd Klárával, a gyűjtemény igazgatójával beszélgettünk.

Four_Seasons_by_Alfons_Mucha_circa_1897
Évszakok (1897 körül)


„A sors furcsa fintora, hogy mi a szecesszió jelképének tekintjük őt, aki magát szimbolista alkotónak tartotta” – mondta Lóránd Klára. A Bozsó Gyűjtemény igazgatónője nem győzte sorolni, hogy az iparművészet és képzőművészet mennyi terültén hagyta ott Mucha jellegzetes kézjegyét a 19. és a 20. század fordulóján: a párizsi világkiállítás pavilonjától kezdve Sarah Bernhardt ismert plakátjainak, színdarabok jelmezeinek és díszleteinek megtervezéséig, különböző élvezeti cikkek reklámjáig bezárólag alkotott, és ezekben a művekben nem tudta kivonni magát a kor művészi hatása alól. „Kétségtelen, hogy szemléletét meghatározta a misztikum felé hajlás, a szabadkőművesség eszméjével való rokonszenv is, de ez inkább életművének második felében jelenik meg erősen, miután hazatért Csehországba.”

300
Robert de Flers: Ilsée, Princesse de Tripoli, könyvillusztráció, 1897
 

A 19. század végének időszaka a fellendülő fogyasztói kapitalizmus világa. De ekkor nem csak a monumentális városi építkezések indulnak meg. A párizsiak számára kinyílt a világ: kávéházakban, irodalmi szalonokban, színházakban nagy társasági élet zajlik, kiállításokra járnak az emberek. „Ebbe a városba áramlott az új művészet minden olyan figurája, aki érvényesülni akart, irodalmárok, képzőművészek. A morva születésű Mucha is ide jött, és végül ő lett az, aki litográfiáiban megtestesítette ennek a korszaknak a stílusát és életérzését.” – mutatott rá Lóránd.


Párizs azonban nem hullt egyből a művész lábai elé. A mérsékelt sikerek után az áttörés hirtelen következett be. Ezt a hihetetlen változást a kecskeméti kiállításon látható művek is jól szemléltetik, mondta el a gyűjtemény igazgatója. „Van itt két olyan pannó, melyek az 1894/95-ös évben születtek, egy 4 részből álló dekorációs sorozat részei. Érdekes módon ezeken egy historikus, múltba tekintő, romanticizáló szemléletet látunk. Amikor azonban a népszerű párizsi művésznő, Sara Bernhardt ’95 telén felkéri őt, hogy tervezze meg a Gismonda színdarab plakátját, azt mintha nem is ugyanaz a művész készítette volna. Hatalmas a különbség a plakát és a pannók között. Fantasztikus változás következett be: tisztán látható, hogy Mucha egy viszonylag konzervatív művészből kortárs grafikussá vált.”


320px-Alfons_Mucha_-_MedeaMucha-Maud_Adams_as_Joan_of_Arc-1909320px-Alfons_Mucha_-_1894_-_Gismonda


A kortársak úgy érezték, hogy ez a művészet képviseli őket igazán. Muchában rengeteg szorgalom, kitartás és elhivatottság munkált egész életében. Ő az egyik, aki a sokszorosított művészetet felemelte. „Mucha mellett Toulouse-Lautrec az, aki ezen az úton is formálta az emberek vizuális kultúráját. Az emberek nap mint nap szembetalálkoztak a plakátjaikkal és a reklámgrafikáikkal még az újságokban is. Ezek a termékek beépültek a mindennapi életbe: a Moet pezsgő, különböző csokoládék, Job cigaretta papír…” – sorolta Lóránd Klára.


Alfons_mucha_mot_et_chandon_1899


Bozsó János és Nátyi Róbert kurátorok kétéves előkészítő munka után tudták elkezdeni a kiállítás rendezését, 62 munkát kölcsönöztek Prágából. Lóránd elmondta: nemcsak a közismert és szeretett plakátokat vagy pannókat, hanem könyvillusztrációkat is sikerült kiállítaniuk.

„Van Muchának egy 1902-es kiadványa, amelyben összefoglalja a díszítőművészeti munkásságát. 72 lapon keresztül teszi közkincsé a motívumait, olyan aktokat és portrékat, melyeket gyakran szerepeltetett műveiben. Mucha úgy gondolta, hogy az alkotásaival jószolgálatot teljesít, az emberek hétköznapjainak része lehet és számára ezért fontos volt, hogy megossza művészetét más művészekkel is. Nagyon érdekes, hogy valóban beköltözött a mindennapokba. Művei ma is megrezdítik az emberek lelkét, éreznek benne valami megfoghatatlanul különlegeset: akár a nők szépségének ilyen módon történő kiemelése vagy a természethez való közelisége miatt. Ezeket mind szimbólumokká kívánta avatni.”


30000
Napszakok: Fényes nap, 1899,
Esti merengés, 1899

Ezen kívül különleges fényképek is érkeztek Prágából. Mucha a 19. századi képzőművészekhez hasonlóan gyakran készített modell és fázis fotókat, melyet a nagyobb művekhez felhasznált. Egy-egy művésznek egész archívum állt a rendelkezésére. Mucha emellett szerette fotózni magát és a családját is – ezek a képek is láthatóak Kecskeméten.

Pál Amanda

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

20191019_felediproject_szentpaliroland_szecsodibalazs

2019.09.21

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Szentpáli Roland zeneszerzőt kérdezték, aki október 19-én ad koncertet a Müpa Fesztivál Színházában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

beatles-weekend-festival-2019-20190707151410-crop

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma