2016.07.05
Végh Nóra

Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekesnő hat évvel ezelőtt talált rá egy videófelvételre, amelynek hallatán egyből rabul ejtette a Léon Theremin nyomán elnevezett, különleges elektromos hangszer. Azóta a theremin-közösség aktív tagjává vált, új albumon munkálkodik, Vietnámban pedig hangszerbemutatóra készül.

  • Illényi Katica első ihletadója Clara Rockmore Saint Saens: A hattyú című theremin-előadása volt.
  • Az interjúból kiderül, hogyan képezte magát és talált rá a világ különböző tájain élő thereminművészekre, köztük a feltaláló unokahúgára.
  • A hangszert felfedező Léon Theremin orosz fizikus-tudós volt, megjárta a Fehér Házat és a szibériai haláltábort is. Vérbeli muzsikus volt, mindenből zenét készített.
  • A művésznő első thereminalbumán dolgozik, amely az egész világon egyedülállónak számít.

Illenyi_Katica


Carolina Eyck német származású thereminművésznőtől vetted első óráidat. Hogyan találtál rá erre a hangszerre?

Magyarországon egyedül én játszom ezen a hangszeren, ezért tanulok nemzetközi környezetben. Minden Clara Rockmore thereminművésznő felvételével kezdődött, akinek véletlenül bukkantam Saint Saens: A hattyú című előadására. Ő volt az első ihletadóm. Eleinte autodidakta módon kezdtem tanulni, sok mindenre magamtól jöttem rá, majd annyira megszerettem, hogy úgy éreztem, érdemes komolyabban is beleásnom magamat ebbe. A theremin elektromos hangszer, a fizika törvényei alapján működik, játék közben elektromágneses tér keletkezik a hangszeren található két antenna között. Ebben, a szem számára üres térben helyezkednek el a hangok. A hangerőt és a hangmagasságot is úgy tudom megváltoztatni, ha ebben az elektromágneses térben mozgatom a kezemet. Azt vettem észre magamon, hogy egyre kíváncsibb lettem, és több dolgot szerettem volna megtudni erről a hangszerről. Bár az egész világon nem sokan művelik, elkezdtem kutatni videókat a YouTube-on, ekkor találtam rá Carolina Eyck német művésznőre, és bátorkodtam írni neki. Épp egy templomi koncertre készült akkoriban, és rákérdeztem, a kóruson játszik-e fent vagy az emberek előtt, azért, hogy lehet-e majd látni a kezét. Egyből nagyon készséges volt, és felajánlott két jegyet, hogy megnézhessem. Utána rögtön vettem is tőle egy theremin-magánórát Lipcsében, ez idő alatt nagyon sok minden helyre került bennem, főként a hangszertechnikai megoldásokat vettük át. Majd mondta, hogy két hónap múlva lesz egy kurzus Franciaországban, amelyre ajánlotta, hogy menjek el. Négy csodálatos napot töltöttünk el ott, reggeltől estig beosztottam magamat az órákra, minden lehetőséget szerettem volna megragadni a tanulásra. Csodálatos érzés volt, hogy ott személyesen találkozhattam mindenkivel, akit már korábban megismertem a YouTube-ról.


 


Hányan játszanak ezen a hangszeren?

Akik művészi szinten művelik, és rendszeresen koncerteznek, az egész világon körülbelül öten. Ez nagyon kicsi és zárt közösség, ám annál összetartóbb. A világ legkülönfélébb tájain elszórtan élünk, de interneten folyamatosan követjük egymást, a Skype-os thereminórák is gyakoriak. Nagyon nehéz pontosan eltalálni a hangokat, mivel azoknak a helyét nem látjuk, hiszen a levegőben játszunk. Ez az egyetlen olyan hangszer a világon, amelyet úgy szólaltatunk meg, hogy a hangszert sehol sem érintjük meg. Nem régen szerepeltem a Fábry Show-ban, és szerencsére nagyon jól sikerült a hangszer bemutatása, az adás után egyből leírtam a közös theremines oldalunkra, hogyan gyakoroltam ki az adott művet, és mire figyeltem az előadás során. Pár hónappal ezután pedig Lausanne-ban voltam, ahol odajött hozzám egy hölgy, és megköszönte a leírást, azt mondta, nagyon sokat segítettem neki ezzel. Örömmel látom, hogy egyre több lelkes fiatal is csatlakozni kíván a kurzusokhoz.


Mit érdemes tudni a theremin történetéről?

A hangszer nevét feltalálójáról, Léon Theremin, orosz fizikus-tudósról kapta, aki a pályáját eredetileg csellistaként kezdte. A theremin története minden túlzás nélkül hollywoodi filmbe illő sztori. A hangszert 1920-ban fedezte fel, egészen véletlenül, miközben egy riasztóberendezést próbált beszerelni a házába. A szerkezet azon az elven alapult, hogyha belépünk az elektromágneses térbe, akkor egyszer csak megszólal egy hang. És minél közelebb megyünk az épülethez, annál magasabb lesz. A muzsikus múltú feltalálót ez nagyon megragadta, és azon dolgozott, hogy olyan hangszert építsen, amely hasonló elven működik. A theremin leginkább egy dobozra hasonlít, melynek mindkét oldalán van egy-egy antenna, melyek között elektromágneses tér jön létre, a hangmagasságot pedig a kezemmel irányítom. Amikor Lenin 1920-ban meghallotta Léon Theremint a saját találmányán játszani, annyira megkedvelte ezt a hangszert, hogy felkérte, neki is készítsen egyet. Éjszakánként ezen gyakorolt. Abban az időben még nem nagyon lehetett csak úgy utazgatni, de a szovjet titkosszolgálat Theremint kiengedte, hogy bárhol koncertezzen vele a világon, cserébe viszont azt kérték, jelentsen. Léon Theremin és hangszere ezáltal hamar bekerült az amerikai felső tízezer köreibe. A művész a Fehér Házban is játszott, híres emberekkel hozta össze az élet, személyesen ismerte Einsteint és Charlie Chaplint. Mindenütt óriási sikere lett, mindeközben pedig profi kémmé is vált. Közben beleszeretett egy afro-amerikai balett-táncos hölgybe, és ez szemet szúrt a szovjeteknél, házasságra nem adtak neki engedélyt. Ő ennek ellenére feleségül vette a lányt, ezért a KGB azonnal elrabolta, és elvitte egy szibériai haláltáborba. Theremin megúszta élve, tehetségét ott is használták, miközben a bányában dolgoztatták, megbízták különböző lehallgató-berendezések fejlesztésével is. Különleges dolgokra volt képes, például az amerikai nagykövetség épületében lévő dísznövények génjeit úgy tudta manipulálni, hogy abból is lehallgató-készüléket gyártott, így sok hasznot hozott az akkori vezetőségnek. Sztálin megkegyelmezett neki, és három év után kiengedték a haláltáborból. Kapott lakást és feleséget is mellé, aki viszont jelentéseket írt róla mindennap. Két gyermekük is született. Zenével viszont tilos volt foglalkoznia, de ő nem adta fel, titokban például seprűnyélből készített elektromos csellót. Megszállott muzsikus volt, mindenből zenét akart csinálni. Szerencséjére azért a felesége nem jelentett be mindent. Az életéről filmet lehetne forgatni.


13082733_993653274059109_6271412615606337178_n


Ki vitte tovább a theremin művészetét?

A hangszer történelme hamar rabul ejtett, sok mindennek utánanéztem, és rátaláltam Najmányi László könyvére, aki megírta Theremin életét magyarul. Érdekesség, hogy ő még élőben hallhatta a feltalálót életének utolsó évében New Yorkban játszani. A koncert olyan hatással volt rá, hogy tíz évig kutatta a tudós életrajzát, sőt még Szibériába is ellátogatott, hogy megnézhesse, hol raboskodott. Miután először olvastam a kötetet, napokig a hatása alatt voltam. És ez még csak az egytizede annak a gazdag életútnak, amelyet végig járt. Például volt még egy nagy szerelme, Clara Rockmore, aki eredetileg hegedűs volt és maga a feltaláló tanította meg ezen a misztikus hangszeren játszani. Ő vitte tovább a hangszer hírét és ő volt a leghíresebb thereminművésznő, mindannyiunk legnagyobb példaképe.


A feltaláló ma élő unokahúga, Lydia Kavina gyakorló művész, Léon Theremin személyesen tanította őt, én pedig Lydiától tanulhattam tovább a hangszer fortélyait. Fantasztikus élmény volt, hogy személyesen fogadott. Lydia is orosz gyökerekkel rendelkezik, jelenleg Angliában él. Rengeteg sztorit mesélt tudós nagybátyjáról. Leírhatatlan, mennyire megható volt, amikor végiggondoltam, hogy egy véletlen YouTube-találat után most itt ülök, és olyan embertől tanulok, akit személyesen Theremin tanított. Az is nagyon jól eső érzés volt, amikor elmondta, ő is ismert már engem, mielőtt felkerestem, és látott videókat rólam.


Néhány éven belül a theremin-közösség elismert tagja lettél, valamint készülőben van első thereminalbumod is.

Hat éve bukkantam rá a thereminre, majd folyamatos gyakorlással elértem, hogy a legnagyobb művészek is jegyezzék a nevemet. A hangszert egyébként Amerikából tudtam beszerezni. Most a nyaram főként a lemez felvétele körül forog, mely egy karácsonyi album lesz és ősszel fog megjelenni. Eközben már egy másik thereminlemezen is munkálkodom, amelyen világslágerek és filmzenék feldolgozásai hallhatóak majd, ez jövőre fog megjelenni. A Volt egyszer egy vadnyugat Ária című száma például teljesen visszaadja, hogy ez egy igazi éneklő hangszer. Nagyon hasonlít az énekhangra és a vonós hangszerekre, ezért magától értetődő volt, hogy egyből beleszerettem a thereminbe.


 


Milyen hangszeres előképzettség szükséges, illetve mivel érdemes kombinálni?

Mindenképp jó, ha előtte próbáltunk már máson is játszani. Én három és fél éves korom óta zenélek, számomra teljesen természetes minden, ami ezzel kapcsolatos. De teljesen a nulláról szerintem nem lehetne megtanulni, biztos vagyok benne, hogy a theremin csak második hangszerként működik jól. Én is átültetem minden tapasztalatomat, amelyet korábban a hegedülés során elsajátítottam. Carolina Eycknak, aki eredetileg szintén hegedűs volt, rengeteg növendéke van, Thorwald Jorgensen holland művész alapvetően ütőhangszeres, a már említett Lydia Kavina zongorista volt, Pamela Kurstin pedig jazzbőgős. Mindenki a saját erősségeit hozza magával. Én például a kezdetekben nem tudtam, hogy milyen a helyes kéztartás, nekem a tiszta hangzás volt a legfontosabb. Most visszanézve, elmosolyodom néhány felvételen, például, hogy régebben még mennyire ökölbe volt szorítva a kezem játék közben. Most már az összes ujjamat használom, rájöttem, hogy így sokkal gyorsabb vagyok.


Milyen speciális dolgokra kell figyelni a színpadi előadásnál?

Az első és legeslegnagyobb technikai kihívás, hogy eltaláljuk a hangokat tisztán. Mivel ez elektromos hangszer és láthatatlan elektromágneses térben kell a hangokat megtalálni, a hangok helye függ a koncert helyszínének méreteitől. Így minden teremben másként és máshol képződnek a hangok a térben. Egy kicsit azért a fizikához is érteni kell, hogy az embert ne érjék váratlan meglepetések. Az sem mindegy, hol helyezkedik el a hangfal és az erősítő a hangszerhez képest.


KATICA_ROYAL_01_01_16


Tavaly Szegeden, idén Budapesten látod vendégül az izraeli Swing de Gitanes zenekart.

Az internet csodája, hogy ők is videóban láttak meg engem, majd felkértek egy közös fellépésre. Az egyik kedvenc műfajomban zenélnek, az úgynevezett gypsy swing stílusban mozognak. Természetesen boldogan mondtam rá igent, két éve nagyon sikeres turnén voltunk Izraelben. Amikor hazajöttem, elhatároztam, mindent megteszek, hogy meg tudjam őket hívni. Tavaly Szegeden, idén pedig a Zsidó Nyári Fesztivál keretében adunk koncertet. Tavaly itt volt a családjuk is, sokat mászkáltunk együtt, a magyar krémesre például nagyon kíváncsiak voltak.


Vietnámban pedig te képviseled Magyarországot.

A Vietnámi Nemzeti Szimfonikus Zenekarral fogok fellépni Hanoiban, illetve lesz egy olyan koncert is, amelyben egy szál zongora és hegedű szerepel Ho Si Minh városban. Oda Bundzik Istvánt viszem magammal, aki a Miskolc Dixieland Band zongoristája és a Miskolci Konzervatórium jazz-zongora tanszakának vezetője. Emellett kaptam olyan felkérést is, amelyet sosem csináltam még: az ottani zeneakadémistáknak workshop keretében angol nyelven mutatom be a theremint.


Illenyi_Katica_lepcso

Milyen koncertekre készülsz még a közeljövőben?

Dátum szerint talán messzinek tűnhet, de a felkészülés szempontjából annál közelebbinek érzem: január 14-én a Kongresszusi Központban lesz egy saját estem, ahová azokat a művészkollégákat hívtam meg, akiknek mindig elmegyek a koncertjeire, mert nagyon szeretem őket és inspirálnak. Nevezetesen Sárik Péter jazz-zongoraművész, Micheller Myrtill énekesnő, Orosz Zoltán harmonikaművész, és öcsém, Illényi Csaba hegedűművész lesznek a vendégek. Nagyon szereti őket a közönség, de nekem lesz a legnagyobb lubickolás, hiszen elfoglaltságaink miatt nehezen tudjuk összeegyeztetni a találkozást. Traccsparty helyett inkább összehozunk egy koncertet.


Mivel foglalkozol, amikor éppen nem zenélsz?

Szeretek mozogni, sokat járok jógázni, és nem régen fedeztem fel a bodyART nevű sportot, amely hasonlít a jógához, csak kicsit dinamikusabb. Nagyon jó kondíciót ad.



Végh Nóra

kassa-marai-sandor-szobra-2

2019.01.17

Január 22-én, a magyar kultúra napján Márai Sándor Emlékkiállítás nyílik Kassán. A tárlat a Grosschmid család egykori lakásában, a Mészáros utcai ház első emeletén kap helyet, ahol az író fiatalkorát töltötte.

Coraline_1

2019.01.17

Neil Gaiman angol fantasy író Coraline című, számos díjat elnyert könyve elevenedik meg január 17-én a Budapesti Bábszínház legújabb bemutatóján. Az előadás egy 12 éves lány kalandos utazását mutatja meg a valóságban és annak tülkörképében, Ascher Tamás rendezésében.

Szonyi_Istvan
2019.01.17

125 évvel ezelőtt, 1894. január 17-én született Szőnyi István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alkotója, a plein-air irányzat kiváló képviselője, a Dunakanyar varázsos szépségű tájainak festője. Alkotásainak változatossága, dinamikája, sablonoktól mentes természetessége tette művészetét újszerűvé, ugyanakkor klasszikussá.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

obudai-danubia-zenekar

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma