Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.07.05
Végh Nóra

Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekesnő hat évvel ezelőtt talált rá egy videófelvételre, amelynek hallatán egyből rabul ejtette a Léon Theremin nyomán elnevezett, különleges elektromos hangszer. Azóta a theremin-közösség aktív tagjává vált, új albumon munkálkodik, Vietnámban pedig hangszerbemutatóra készül.

  • Illényi Katica első ihletadója Clara Rockmore Saint Saens: A hattyú című theremin-előadása volt.
  • Az interjúból kiderül, hogyan képezte magát és talált rá a világ különböző tájain élő thereminművészekre, köztük a feltaláló unokahúgára.
  • A hangszert felfedező Léon Theremin orosz fizikus-tudós volt, megjárta a Fehér Házat és a szibériai haláltábort is. Vérbeli muzsikus volt, mindenből zenét készített.
  • A művésznő első thereminalbumán dolgozik, amely az egész világon egyedülállónak számít.

Illenyi_Katica


Carolina Eyck német származású thereminművésznőtől vetted első óráidat. Hogyan találtál rá erre a hangszerre?

Magyarországon egyedül én játszom ezen a hangszeren, ezért tanulok nemzetközi környezetben. Minden Clara Rockmore thereminművésznő felvételével kezdődött, akinek véletlenül bukkantam Saint Saens: A hattyú című előadására. Ő volt az első ihletadóm. Eleinte autodidakta módon kezdtem tanulni, sok mindenre magamtól jöttem rá, majd annyira megszerettem, hogy úgy éreztem, érdemes komolyabban is beleásnom magamat ebbe. A theremin elektromos hangszer, a fizika törvényei alapján működik, játék közben elektromágneses tér keletkezik a hangszeren található két antenna között. Ebben, a szem számára üres térben helyezkednek el a hangok. A hangerőt és a hangmagasságot is úgy tudom megváltoztatni, ha ebben az elektromágneses térben mozgatom a kezemet. Azt vettem észre magamon, hogy egyre kíváncsibb lettem, és több dolgot szerettem volna megtudni erről a hangszerről. Bár az egész világon nem sokan művelik, elkezdtem kutatni videókat a YouTube-on, ekkor találtam rá Carolina Eyck német művésznőre, és bátorkodtam írni neki. Épp egy templomi koncertre készült akkoriban, és rákérdeztem, a kóruson játszik-e fent vagy az emberek előtt, azért, hogy lehet-e majd látni a kezét. Egyből nagyon készséges volt, és felajánlott két jegyet, hogy megnézhessem. Utána rögtön vettem is tőle egy theremin-magánórát Lipcsében, ez idő alatt nagyon sok minden helyre került bennem, főként a hangszertechnikai megoldásokat vettük át. Majd mondta, hogy két hónap múlva lesz egy kurzus Franciaországban, amelyre ajánlotta, hogy menjek el. Négy csodálatos napot töltöttünk el ott, reggeltől estig beosztottam magamat az órákra, minden lehetőséget szerettem volna megragadni a tanulásra. Csodálatos érzés volt, hogy ott személyesen találkozhattam mindenkivel, akit már korábban megismertem a YouTube-ról.


 


Hányan játszanak ezen a hangszeren?

Akik művészi szinten művelik, és rendszeresen koncerteznek, az egész világon körülbelül öten. Ez nagyon kicsi és zárt közösség, ám annál összetartóbb. A világ legkülönfélébb tájain elszórtan élünk, de interneten folyamatosan követjük egymást, a Skype-os thereminórák is gyakoriak. Nagyon nehéz pontosan eltalálni a hangokat, mivel azoknak a helyét nem látjuk, hiszen a levegőben játszunk. Ez az egyetlen olyan hangszer a világon, amelyet úgy szólaltatunk meg, hogy a hangszert sehol sem érintjük meg. Nem régen szerepeltem a Fábry Show-ban, és szerencsére nagyon jól sikerült a hangszer bemutatása, az adás után egyből leírtam a közös theremines oldalunkra, hogyan gyakoroltam ki az adott művet, és mire figyeltem az előadás során. Pár hónappal ezután pedig Lausanne-ban voltam, ahol odajött hozzám egy hölgy, és megköszönte a leírást, azt mondta, nagyon sokat segítettem neki ezzel. Örömmel látom, hogy egyre több lelkes fiatal is csatlakozni kíván a kurzusokhoz.


Mit érdemes tudni a theremin történetéről?

A hangszer nevét feltalálójáról, Léon Theremin, orosz fizikus-tudósról kapta, aki a pályáját eredetileg csellistaként kezdte. A theremin története minden túlzás nélkül hollywoodi filmbe illő sztori. A hangszert 1920-ban fedezte fel, egészen véletlenül, miközben egy riasztóberendezést próbált beszerelni a házába. A szerkezet azon az elven alapult, hogyha belépünk az elektromágneses térbe, akkor egyszer csak megszólal egy hang. És minél közelebb megyünk az épülethez, annál magasabb lesz. A muzsikus múltú feltalálót ez nagyon megragadta, és azon dolgozott, hogy olyan hangszert építsen, amely hasonló elven működik. A theremin leginkább egy dobozra hasonlít, melynek mindkét oldalán van egy-egy antenna, melyek között elektromágneses tér jön létre, a hangmagasságot pedig a kezemmel irányítom. Amikor Lenin 1920-ban meghallotta Léon Theremint a saját találmányán játszani, annyira megkedvelte ezt a hangszert, hogy felkérte, neki is készítsen egyet. Éjszakánként ezen gyakorolt. Abban az időben még nem nagyon lehetett csak úgy utazgatni, de a szovjet titkosszolgálat Theremint kiengedte, hogy bárhol koncertezzen vele a világon, cserébe viszont azt kérték, jelentsen. Léon Theremin és hangszere ezáltal hamar bekerült az amerikai felső tízezer köreibe. A művész a Fehér Házban is játszott, híres emberekkel hozta össze az élet, személyesen ismerte Einsteint és Charlie Chaplint. Mindenütt óriási sikere lett, mindeközben pedig profi kémmé is vált. Közben beleszeretett egy afro-amerikai balett-táncos hölgybe, és ez szemet szúrt a szovjeteknél, házasságra nem adtak neki engedélyt. Ő ennek ellenére feleségül vette a lányt, ezért a KGB azonnal elrabolta, és elvitte egy szibériai haláltáborba. Theremin megúszta élve, tehetségét ott is használták, miközben a bányában dolgoztatták, megbízták különböző lehallgató-berendezések fejlesztésével is. Különleges dolgokra volt képes, például az amerikai nagykövetség épületében lévő dísznövények génjeit úgy tudta manipulálni, hogy abból is lehallgató-készüléket gyártott, így sok hasznot hozott az akkori vezetőségnek. Sztálin megkegyelmezett neki, és három év után kiengedték a haláltáborból. Kapott lakást és feleséget is mellé, aki viszont jelentéseket írt róla mindennap. Két gyermekük is született. Zenével viszont tilos volt foglalkoznia, de ő nem adta fel, titokban például seprűnyélből készített elektromos csellót. Megszállott muzsikus volt, mindenből zenét akart csinálni. Szerencséjére azért a felesége nem jelentett be mindent. Az életéről filmet lehetne forgatni.


13082733_993653274059109_6271412615606337178_n


Ki vitte tovább a theremin művészetét?

A hangszer történelme hamar rabul ejtett, sok mindennek utánanéztem, és rátaláltam Najmányi László könyvére, aki megírta Theremin életét magyarul. Érdekesség, hogy ő még élőben hallhatta a feltalálót életének utolsó évében New Yorkban játszani. A koncert olyan hatással volt rá, hogy tíz évig kutatta a tudós életrajzát, sőt még Szibériába is ellátogatott, hogy megnézhesse, hol raboskodott. Miután először olvastam a kötetet, napokig a hatása alatt voltam. És ez még csak az egytizede annak a gazdag életútnak, amelyet végig járt. Például volt még egy nagy szerelme, Clara Rockmore, aki eredetileg hegedűs volt és maga a feltaláló tanította meg ezen a misztikus hangszeren játszani. Ő vitte tovább a hangszer hírét és ő volt a leghíresebb thereminművésznő, mindannyiunk legnagyobb példaképe.


A feltaláló ma élő unokahúga, Lydia Kavina gyakorló művész, Léon Theremin személyesen tanította őt, én pedig Lydiától tanulhattam tovább a hangszer fortélyait. Fantasztikus élmény volt, hogy személyesen fogadott. Lydia is orosz gyökerekkel rendelkezik, jelenleg Angliában él. Rengeteg sztorit mesélt tudós nagybátyjáról. Leírhatatlan, mennyire megható volt, amikor végiggondoltam, hogy egy véletlen YouTube-találat után most itt ülök, és olyan embertől tanulok, akit személyesen Theremin tanított. Az is nagyon jól eső érzés volt, amikor elmondta, ő is ismert már engem, mielőtt felkerestem, és látott videókat rólam.


Néhány éven belül a theremin-közösség elismert tagja lettél, valamint készülőben van első thereminalbumod is.

Hat éve bukkantam rá a thereminre, majd folyamatos gyakorlással elértem, hogy a legnagyobb művészek is jegyezzék a nevemet. A hangszert egyébként Amerikából tudtam beszerezni. Most a nyaram főként a lemez felvétele körül forog, mely egy karácsonyi album lesz és ősszel fog megjelenni. Eközben már egy másik thereminlemezen is munkálkodom, amelyen világslágerek és filmzenék feldolgozásai hallhatóak majd, ez jövőre fog megjelenni. A Volt egyszer egy vadnyugat Ária című száma például teljesen visszaadja, hogy ez egy igazi éneklő hangszer. Nagyon hasonlít az énekhangra és a vonós hangszerekre, ezért magától értetődő volt, hogy egyből beleszerettem a thereminbe.


 


Milyen hangszeres előképzettség szükséges, illetve mivel érdemes kombinálni?

Mindenképp jó, ha előtte próbáltunk már máson is játszani. Én három és fél éves korom óta zenélek, számomra teljesen természetes minden, ami ezzel kapcsolatos. De teljesen a nulláról szerintem nem lehetne megtanulni, biztos vagyok benne, hogy a theremin csak második hangszerként működik jól. Én is átültetem minden tapasztalatomat, amelyet korábban a hegedülés során elsajátítottam. Carolina Eycknak, aki eredetileg szintén hegedűs volt, rengeteg növendéke van, Thorwald Jorgensen holland művész alapvetően ütőhangszeres, a már említett Lydia Kavina zongorista volt, Pamela Kurstin pedig jazzbőgős. Mindenki a saját erősségeit hozza magával. Én például a kezdetekben nem tudtam, hogy milyen a helyes kéztartás, nekem a tiszta hangzás volt a legfontosabb. Most visszanézve, elmosolyodom néhány felvételen, például, hogy régebben még mennyire ökölbe volt szorítva a kezem játék közben. Most már az összes ujjamat használom, rájöttem, hogy így sokkal gyorsabb vagyok.


Milyen speciális dolgokra kell figyelni a színpadi előadásnál?

Az első és legeslegnagyobb technikai kihívás, hogy eltaláljuk a hangokat tisztán. Mivel ez elektromos hangszer és láthatatlan elektromágneses térben kell a hangokat megtalálni, a hangok helye függ a koncert helyszínének méreteitől. Így minden teremben másként és máshol képződnek a hangok a térben. Egy kicsit azért a fizikához is érteni kell, hogy az embert ne érjék váratlan meglepetések. Az sem mindegy, hol helyezkedik el a hangfal és az erősítő a hangszerhez képest.


KATICA_ROYAL_01_01_16


Tavaly Szegeden, idén Budapesten látod vendégül az izraeli Swing de Gitanes zenekart.

Az internet csodája, hogy ők is videóban láttak meg engem, majd felkértek egy közös fellépésre. Az egyik kedvenc műfajomban zenélnek, az úgynevezett gypsy swing stílusban mozognak. Természetesen boldogan mondtam rá igent, két éve nagyon sikeres turnén voltunk Izraelben. Amikor hazajöttem, elhatároztam, mindent megteszek, hogy meg tudjam őket hívni. Tavaly Szegeden, idén pedig a Zsidó Nyári Fesztivál keretében adunk koncertet. Tavaly itt volt a családjuk is, sokat mászkáltunk együtt, a magyar krémesre például nagyon kíváncsiak voltak.


Vietnámban pedig te képviseled Magyarországot.

A Vietnámi Nemzeti Szimfonikus Zenekarral fogok fellépni Hanoiban, illetve lesz egy olyan koncert is, amelyben egy szál zongora és hegedű szerepel Ho Si Minh városban. Oda Bundzik Istvánt viszem magammal, aki a Miskolc Dixieland Band zongoristája és a Miskolci Konzervatórium jazz-zongora tanszakának vezetője. Emellett kaptam olyan felkérést is, amelyet sosem csináltam még: az ottani zeneakadémistáknak workshop keretében angol nyelven mutatom be a theremint.


Illenyi_Katica_lepcso

Milyen koncertekre készülsz még a közeljövőben?

Dátum szerint talán messzinek tűnhet, de a felkészülés szempontjából annál közelebbinek érzem: január 14-én a Kongresszusi Központban lesz egy saját estem, ahová azokat a művészkollégákat hívtam meg, akiknek mindig elmegyek a koncertjeire, mert nagyon szeretem őket és inspirálnak. Nevezetesen Sárik Péter jazz-zongoraművész, Micheller Myrtill énekesnő, Orosz Zoltán harmonikaművész, és öcsém, Illényi Csaba hegedűművész lesznek a vendégek. Nagyon szereti őket a közönség, de nekem lesz a legnagyobb lubickolás, hiszen elfoglaltságaink miatt nehezen tudjuk összeegyeztetni a találkozást. Traccsparty helyett inkább összehozunk egy koncertet.


Mivel foglalkozol, amikor éppen nem zenélsz?

Szeretek mozogni, sokat járok jógázni, és nem régen fedeztem fel a bodyART nevű sportot, amely hasonlít a jógához, csak kicsit dinamikusabb. Nagyon jó kondíciót ad.



Végh Nóra

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma