2015.08.17
Bodor Máté

Kassák Lajos A Tett című lapjának 100. születésnapja alkalmából született tárlat a Kassák Múzeumban: a „Jelzés a világba” látványos infografikákon mutatja be a két kurátor, Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál kutatását, kritikai nézőpontját, az avantgárdot, és Kassák többi folyóiratát.

Az infografikák egyszerre tartalmaznak információt, üzenetet, és kápráztatják el a szemet: sokkal több tényanyag átadására képesek, mint egy egyszerű szöveg, vagy mint egy fotó. Ezért is választotta a két kurátor az alkalmazott grafika trendi válfaját.


„Másfél év kutatómunka eredménye látható a falakon” – mondta Dobó Gábor. Bár A Tett című folyóirat csupán egy évig, 1915 és 1916 között volt elérhető, fontos darabja volt a korabeli médiának, hiszen nyíltan ellenezte a háborút. "Fontos volt számukra a lap kritikus vizsgálata, és hogy rámutassanak a benne rejlő ellentmondásokra, önellentmondásokra"- fejtette ki a kurátor.


tett1


Letisztult vonalakkal és átlátható struktúrával alkotta meg Rudas Klára azokat az infografikákat, amelyek a Kassák Múzeumban a tárlatok teljesen új dimenzióját hozták létre. Az ábrák megértését egy füzet segíti, amely az információkat és adatokat tartalmazza. Ezeket, ha egy hétköznapi tárlaton lettünk volna, a kiállított tárgyak mellett találtuk volna meg. „A Jelzés a világba nem arról szól, hogy a látogató vitrinekben megcsodálja A Tett különböző számait, hanem arról, hogy a megadott információk alapján ő maga fedje fel az összefüggéseket” – magyarázta Dobó.


tett3


A Tett nem volt a korabeli kritikusok kedvence, ezt bizonyítja az a cikk is, amely a lap megszűnését élteti. Az elítélő szavakat egy másik grafikán is feltüntették a kurátorok, és egyben azt is szemléltették, hogy ezek milyen mintákba rendeződtek. Egy-egy panelben figyelhető meg az, ahogy a kortársak hol gyerekesnek, hol pornográfnak nevezik mind Kassákot, mind az avantgárdot. „A kritikusok visszatérő panelekkel dolgoztak, nagyon hasonlókkal, mint amiket Adyra alkalmaztak évekkel korábban” – mutatott rá Dobó Gábor. Ellenpólusként a művész a háború kezdetén tett kijelentéseit is mintákba rendezték, amelyekből egy háborút éltető Kassák-kép rajzolódott ki. Hatalmas kontrasztot mutat be az az infografika, amelyen 25 sajtóterméken keresztül elevenítették fel Dobóék az első világháború médiáját. Ezen egyszerre figyelhető meg a szerb és olasz frontokon elért sikerekről beszámoló „Az Est” című lap és a veszteségekről és halottakról szóló A Tett első oldala.


A legnagyobb installáció egy külön teremben kapott helyet. Az ember egész látóterét betöltő ábra A Tett internacionális különszámát mutatta be. A közölt francia, angol, német, olasz, szerb és belga művek eredetijét is kiállították, így a látogató találkozhat Apollinaire, G. B. Shaw és Walt Whitman kötetekkel is, de Ivan Meštrović Pietáját is eredetiben csodálhatja meg. Nem csak azért választották ezt a számot a részletes bemutatásra, mert rengeteg ponton kapcsolódik a nemzetközi trendekhez, hanem azért is, mert emiatt tiltották be 1916-ban, „hadviselés érdekeit veszélyeztető” tartalomra hivatkozva.



tett2


Dobó Gábor tervei szerint hasonló módon fogják bemutatni Kassák Lajos többi lapját is. Ő a „Dokumentumból” írja a doktoriját, míg Szeredi Merse Pál, a másik kurátor a „Ma” kutatásával foglalkozik, így ezekből is biztos születik tárlat. Mindez persze csak a „Jelzés a világba” szeptember 27-ei zárása után jöhet létre.


Fotók: Gál Csaba


jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma