Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2015.08.17
Bodor Máté

Kassák Lajos A Tett című lapjának 100. születésnapja alkalmából született tárlat a Kassák Múzeumban: a „Jelzés a világba” látványos infografikákon mutatja be a két kurátor, Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál kutatását, kritikai nézőpontját, az avantgárdot, és Kassák többi folyóiratát.

Az infografikák egyszerre tartalmaznak információt, üzenetet, és kápráztatják el a szemet: sokkal több tényanyag átadására képesek, mint egy egyszerű szöveg, vagy mint egy fotó. Ezért is választotta a két kurátor az alkalmazott grafika trendi válfaját.


„Másfél év kutatómunka eredménye látható a falakon” – mondta Dobó Gábor. Bár A Tett című folyóirat csupán egy évig, 1915 és 1916 között volt elérhető, fontos darabja volt a korabeli médiának, hiszen nyíltan ellenezte a háborút. "Fontos volt számukra a lap kritikus vizsgálata, és hogy rámutassanak a benne rejlő ellentmondásokra, önellentmondásokra"- fejtette ki a kurátor.


tett1


Letisztult vonalakkal és átlátható struktúrával alkotta meg Rudas Klára azokat az infografikákat, amelyek a Kassák Múzeumban a tárlatok teljesen új dimenzióját hozták létre. Az ábrák megértését egy füzet segíti, amely az információkat és adatokat tartalmazza. Ezeket, ha egy hétköznapi tárlaton lettünk volna, a kiállított tárgyak mellett találtuk volna meg. „A Jelzés a világba nem arról szól, hogy a látogató vitrinekben megcsodálja A Tett különböző számait, hanem arról, hogy a megadott információk alapján ő maga fedje fel az összefüggéseket” – magyarázta Dobó.


tett3


A Tett nem volt a korabeli kritikusok kedvence, ezt bizonyítja az a cikk is, amely a lap megszűnését élteti. Az elítélő szavakat egy másik grafikán is feltüntették a kurátorok, és egyben azt is szemléltették, hogy ezek milyen mintákba rendeződtek. Egy-egy panelben figyelhető meg az, ahogy a kortársak hol gyerekesnek, hol pornográfnak nevezik mind Kassákot, mind az avantgárdot. „A kritikusok visszatérő panelekkel dolgoztak, nagyon hasonlókkal, mint amiket Adyra alkalmaztak évekkel korábban” – mutatott rá Dobó Gábor. Ellenpólusként a művész a háború kezdetén tett kijelentéseit is mintákba rendezték, amelyekből egy háborút éltető Kassák-kép rajzolódott ki. Hatalmas kontrasztot mutat be az az infografika, amelyen 25 sajtóterméken keresztül elevenítették fel Dobóék az első világháború médiáját. Ezen egyszerre figyelhető meg a szerb és olasz frontokon elért sikerekről beszámoló „Az Est” című lap és a veszteségekről és halottakról szóló A Tett első oldala.


A legnagyobb installáció egy külön teremben kapott helyet. Az ember egész látóterét betöltő ábra A Tett internacionális különszámát mutatta be. A közölt francia, angol, német, olasz, szerb és belga művek eredetijét is kiállították, így a látogató találkozhat Apollinaire, G. B. Shaw és Walt Whitman kötetekkel is, de Ivan Meštrović Pietáját is eredetiben csodálhatja meg. Nem csak azért választották ezt a számot a részletes bemutatásra, mert rengeteg ponton kapcsolódik a nemzetközi trendekhez, hanem azért is, mert emiatt tiltották be 1916-ban, „hadviselés érdekeit veszélyeztető” tartalomra hivatkozva.



tett2


Dobó Gábor tervei szerint hasonló módon fogják bemutatni Kassák Lajos többi lapját is. Ő a „Dokumentumból” írja a doktoriját, míg Szeredi Merse Pál, a másik kurátor a „Ma” kutatásával foglalkozik, így ezekből is biztos születik tárlat. Mindez persze csak a „Jelzés a világba” szeptember 27-ei zárása után jöhet létre.


Fotók: Gál Csaba


Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma