NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2015.08.17
Bodor Máté

Kassák Lajos A Tett című lapjának 100. születésnapja alkalmából született tárlat a Kassák Múzeumban: a „Jelzés a világba” látványos infografikákon mutatja be a két kurátor, Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál kutatását, kritikai nézőpontját, az avantgárdot, és Kassák többi folyóiratát.

Az infografikák egyszerre tartalmaznak információt, üzenetet, és kápráztatják el a szemet: sokkal több tényanyag átadására képesek, mint egy egyszerű szöveg, vagy mint egy fotó. Ezért is választotta a két kurátor az alkalmazott grafika trendi válfaját.


„Másfél év kutatómunka eredménye látható a falakon” – mondta Dobó Gábor. Bár A Tett című folyóirat csupán egy évig, 1915 és 1916 között volt elérhető, fontos darabja volt a korabeli médiának, hiszen nyíltan ellenezte a háborút. "Fontos volt számukra a lap kritikus vizsgálata, és hogy rámutassanak a benne rejlő ellentmondásokra, önellentmondásokra"- fejtette ki a kurátor.


tett1


Letisztult vonalakkal és átlátható struktúrával alkotta meg Rudas Klára azokat az infografikákat, amelyek a Kassák Múzeumban a tárlatok teljesen új dimenzióját hozták létre. Az ábrák megértését egy füzet segíti, amely az információkat és adatokat tartalmazza. Ezeket, ha egy hétköznapi tárlaton lettünk volna, a kiállított tárgyak mellett találtuk volna meg. „A Jelzés a világba nem arról szól, hogy a látogató vitrinekben megcsodálja A Tett különböző számait, hanem arról, hogy a megadott információk alapján ő maga fedje fel az összefüggéseket” – magyarázta Dobó.


tett3


A Tett nem volt a korabeli kritikusok kedvence, ezt bizonyítja az a cikk is, amely a lap megszűnését élteti. Az elítélő szavakat egy másik grafikán is feltüntették a kurátorok, és egyben azt is szemléltették, hogy ezek milyen mintákba rendeződtek. Egy-egy panelben figyelhető meg az, ahogy a kortársak hol gyerekesnek, hol pornográfnak nevezik mind Kassákot, mind az avantgárdot. „A kritikusok visszatérő panelekkel dolgoztak, nagyon hasonlókkal, mint amiket Adyra alkalmaztak évekkel korábban” – mutatott rá Dobó Gábor. Ellenpólusként a művész a háború kezdetén tett kijelentéseit is mintákba rendezték, amelyekből egy háborút éltető Kassák-kép rajzolódott ki. Hatalmas kontrasztot mutat be az az infografika, amelyen 25 sajtóterméken keresztül elevenítették fel Dobóék az első világháború médiáját. Ezen egyszerre figyelhető meg a szerb és olasz frontokon elért sikerekről beszámoló „Az Est” című lap és a veszteségekről és halottakról szóló A Tett első oldala.


A legnagyobb installáció egy külön teremben kapott helyet. Az ember egész látóterét betöltő ábra A Tett internacionális különszámát mutatta be. A közölt francia, angol, német, olasz, szerb és belga művek eredetijét is kiállították, így a látogató találkozhat Apollinaire, G. B. Shaw és Walt Whitman kötetekkel is, de Ivan Meštrović Pietáját is eredetiben csodálhatja meg. Nem csak azért választották ezt a számot a részletes bemutatásra, mert rengeteg ponton kapcsolódik a nemzetközi trendekhez, hanem azért is, mert emiatt tiltották be 1916-ban, „hadviselés érdekeit veszélyeztető” tartalomra hivatkozva.



tett2


Dobó Gábor tervei szerint hasonló módon fogják bemutatni Kassák Lajos többi lapját is. Ő a „Dokumentumból” írja a doktoriját, míg Szeredi Merse Pál, a másik kurátor a „Ma” kutatásával foglalkozik, így ezekből is biztos születik tárlat. Mindez persze csak a „Jelzés a világba” szeptember 27-ei zárása után jöhet létre.


Fotók: Gál Csaba


szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma