728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2015.08.17
Bodor Máté

Kassák Lajos A Tett című lapjának 100. születésnapja alkalmából született tárlat a Kassák Múzeumban: a „Jelzés a világba” látványos infografikákon mutatja be a két kurátor, Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál kutatását, kritikai nézőpontját, az avantgárdot, és Kassák többi folyóiratát.

Az infografikák egyszerre tartalmaznak információt, üzenetet, és kápráztatják el a szemet: sokkal több tényanyag átadására képesek, mint egy egyszerű szöveg, vagy mint egy fotó. Ezért is választotta a két kurátor az alkalmazott grafika trendi válfaját.


„Másfél év kutatómunka eredménye látható a falakon” – mondta Dobó Gábor. Bár A Tett című folyóirat csupán egy évig, 1915 és 1916 között volt elérhető, fontos darabja volt a korabeli médiának, hiszen nyíltan ellenezte a háborút. "Fontos volt számukra a lap kritikus vizsgálata, és hogy rámutassanak a benne rejlő ellentmondásokra, önellentmondásokra"- fejtette ki a kurátor.


tett1


Letisztult vonalakkal és átlátható struktúrával alkotta meg Rudas Klára azokat az infografikákat, amelyek a Kassák Múzeumban a tárlatok teljesen új dimenzióját hozták létre. Az ábrák megértését egy füzet segíti, amely az információkat és adatokat tartalmazza. Ezeket, ha egy hétköznapi tárlaton lettünk volna, a kiállított tárgyak mellett találtuk volna meg. „A Jelzés a világba nem arról szól, hogy a látogató vitrinekben megcsodálja A Tett különböző számait, hanem arról, hogy a megadott információk alapján ő maga fedje fel az összefüggéseket” – magyarázta Dobó.


tett3


A Tett nem volt a korabeli kritikusok kedvence, ezt bizonyítja az a cikk is, amely a lap megszűnését élteti. Az elítélő szavakat egy másik grafikán is feltüntették a kurátorok, és egyben azt is szemléltették, hogy ezek milyen mintákba rendeződtek. Egy-egy panelben figyelhető meg az, ahogy a kortársak hol gyerekesnek, hol pornográfnak nevezik mind Kassákot, mind az avantgárdot. „A kritikusok visszatérő panelekkel dolgoztak, nagyon hasonlókkal, mint amiket Adyra alkalmaztak évekkel korábban” – mutatott rá Dobó Gábor. Ellenpólusként a művész a háború kezdetén tett kijelentéseit is mintákba rendezték, amelyekből egy háborút éltető Kassák-kép rajzolódott ki. Hatalmas kontrasztot mutat be az az infografika, amelyen 25 sajtóterméken keresztül elevenítették fel Dobóék az első világháború médiáját. Ezen egyszerre figyelhető meg a szerb és olasz frontokon elért sikerekről beszámoló „Az Est” című lap és a veszteségekről és halottakról szóló A Tett első oldala.


A legnagyobb installáció egy külön teremben kapott helyet. Az ember egész látóterét betöltő ábra A Tett internacionális különszámát mutatta be. A közölt francia, angol, német, olasz, szerb és belga művek eredetijét is kiállították, így a látogató találkozhat Apollinaire, G. B. Shaw és Walt Whitman kötetekkel is, de Ivan Meštrović Pietáját is eredetiben csodálhatja meg. Nem csak azért választották ezt a számot a részletes bemutatásra, mert rengeteg ponton kapcsolódik a nemzetközi trendekhez, hanem azért is, mert emiatt tiltották be 1916-ban, „hadviselés érdekeit veszélyeztető” tartalomra hivatkozva.



tett2


Dobó Gábor tervei szerint hasonló módon fogják bemutatni Kassák Lajos többi lapját is. Ő a „Dokumentumból” írja a doktoriját, míg Szeredi Merse Pál, a másik kurátor a „Ma” kutatásával foglalkozik, így ezekből is biztos születik tárlat. Mindez persze csak a „Jelzés a világba” szeptember 27-ei zárása után jöhet létre.


Fotók: Gál Csaba


596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma