NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2018.07.21

Kálmán Imre nevéről elsőként mindenkinek a Csárdáskirálynő jut eszébe. Az operett királyának azonban még számtalan kiemelkedő művet köszönhetünk. Egyik közülük a Cirkuszhercegnő, melyet július 20-án mutattak be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadásra ellátogatott a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne is, aki azt vallja: édesapja műveit képtelenség megunni.

Kálmán Imre szerette volna, ha alkotását a cirkuszban adják elő, hiszen az ottani atmoszférától kel életre az operett. Nos, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott premierből nem hiányzott a cirkusz atmoszférája, hangulata, hiszen a Fővárosi Nagycirkusz világszínvonalú számokat hozott az előadásba. A darabot Szabó Máté rendezésében, a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatta a közönség. Aki nem vett jegyet a július 20-ai és 21-ei premierre, az se bánkódjon, hiszen a Cirkuszhercegnő szeptembertől a miskolci teátrum repertoárjára kerül.

 

5d86ca7df72084d7a770d805058ab00d_L
Fotó: szabadter.hu


A július 20-ai előadást megtisztelte jelenlétével Kálmán Yvonne is, aki a szinhaz.org-nak elárulta: „elterjedt, hogy az operett giccs, amit nem érdemes megnézni. Volt pár csodálatos előadás, de a kritikusok nem érdeklődtek, a komoly rendezők inkább az operával foglalkoztak. Szerencsére kiderült, mekkorát tévedtek: az utóbbi évek néhány fantasztikus előadást hozott a műfaj történetében.”

 

Kálmán Imre lánya megjegyezte: „az apám műveit képtelenség megunni, imádom mindegyiket”, majd hozzátette: „számomra mindegyik darabja főmű: romantikus, vicces, szépséges történetek, gazdag hangszereléssel, ami látványos színpadi megvalósítást kíván. Az új bemutatóknak köszönhetően az apám tovább él, és erre nagyon büszke vagyok. A magyar zenészek különösen értik az elképzelését: Pesten nagyobb tempóval játsszák a műveit, a hangok életre kelnek, felzeng a romantika” – olvashatjuk a szinhaz.org-on. Kálmán Imre lányát a július 20-ai bemutatón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója fogadta.

 

_D0A0014_Copy
Kálmán Yvonne


Az ünnepi évadban az operett magyar nagymesterének egyik legjelentősebb, világszerte páratlan sikerrel játszott műve első alkalommal csendült fel a cirkuszi forgataggal benépesített szigeti színpadon. Bán Teodóra a produkció április 20-ai, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a két színház bemutatója a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével készült. A három felvonásos operett főbb szerepeit Dobó Enikő, Eperjesi Erika, Szőcs Artur és Miller Zoltán játssza.

 

_D0A0165_Copy


Bán Teodóra elmondta: az eredetileg német nyelven írt nagyoperettet először 1926-ban Bécsben láthatta a közönség, Kálmán Imre műve azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Mint kiemelte: a produkció zenei vezetője, karmestere Cser Ádám, koreográfusa Katona Gábor. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte. A darabban a cirkusz világa mögött felsejlik az arisztokrácia vonzó, de rejtett hazugságoktól sem mentes titokzatos élete, a tét pedig a mindent elsöprő és felülíró szenvedély, a tiltott, vágyott, de az életben meglehetősen ritka boldogság megtalálása – áll a darab ismertetőjében.

 

_D0A0066_Copy
Bán Teodóra, Kálmán Yvonne, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár (balról jobbra)


Szabó Máté a sajtóeseményen kiemelte: olyan műről van szó, amelynek színpadra állításával sokat mondhatnak a színházi szakmáról, a cirkusz világán keresztül. „Az emberi érzelemvilág legmélyebb és legkarakteresebb módján tudunk beszélni, egy izgalmas jelképrendszeren, az álarcon keresztül” – mondta, majd hozzátette: a darab arra mutat rá, hogy az igazi szerelem, amelyre az ember vágyik, az az, amikor a maszk lekerül. Az artisták műsorszámai megemelik az előadás tétjét, metaforikus világát – mondta rendező. A díszletről és a jelmezekről szólva elmondta: meg akarják mutatni a kulisszák mögötti világot is. A díszlet erős fémszerkezetből áll, amely egy cirkuszépületre utal. Ezek az elemek a második felvonásbeli palotában és a harmadik felvonásbeli hotelben is visszatérnek. Az előadás bármely pillanatában előbukkanhat egy bohóc – jegyezte meg a rendező.

 

_D0A0123_Copy
Részlet az előadásból


Az 1915-ben játszódó darabban korhű jelmezek jelennek meg, szélsőséges, költői túlzásokkal. A korból indultak ki, de a cirkusz világa lehetőséget ad arra, hogy a tervező szabadjára engedje fantáziáját – tette hozzá. A darabban többször is láthatók a cirkuszi számok, amelyek az eredeti darabban nem jelennek meg, de ezúttal lehetőség van arra, hogy a színpad beforduljon és a közönség lássa őket – mondta a rendező az MTI-nek, hozzátéve: a Fővárosi Nagycirkusz világszínvonalú számokat hozott az előadásba, magasra téve a mércét a színházi megvalósítás szempontjából is.



Forrás: Kultúra.hu/ szinhaz.org/ MTI/ szabadter.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma