2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.07.14

Idén Szikszai Rémusz és Gazsó György mellett Krisztik Csabát is jelölték a Kaszás Attila-díjra. Pályája nem mindig volt zökkenőmentes, kezdetben a debreceni színház tagja volt, mielőtt azonban a székesfehérvári Vörösmarty Színház állandó tagja lett, Angliába költözött, mert elveszítette szakmája iránti lelkesedését. Krisztik Csabával beszélgettünk.

unnamed2


Jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja vagy, ahova 2013-ban szerződtél. Hogy kerültél a társulathoz?

A főiskola után, kisebb debreceni kitérőt követően a munkásságom a „fizikai színház” felé fordult, ahol nagy jelentősége van a testnek mint előadói eszköznek. Azért fordultam ebbe az irányba és csatlakoztam a Forte társulathoz, mert így jóval mélyebben megismerhettem az előadó-művészetet. Később Horváth Csaba, a Forte alapító-vezetője kapott felkérést Szikora Jánostól, a Vörösmarty Színház igazgatójától egy tánctagozat megszervezésére. Csaba pedig úgy vállalta a felkérést, ha hozhatja a társulata nagyrészét, így kerültem én is oda. Akkor még táncos státuszban voltam, bár színészi feladatokat kaptam és végeztem.


Korábban Angliában is éltél. Miért mentél ki és hagytad magad mögött a színházi életet?

Azért mentem el, mert nem akartam színházzal, művészettel foglalkozni. Ám furcsa mód ez is hozzátartozik a színházi élményeimhez. Egész egyszerűen ki akartam mászni ebből a közegből. Nem akartam azt érezni, hogy penészesedni kezd a művészethez való hozzáállásom és nem akartam ideje korán megkeseredni sem. Valahogy egy kicsit ki akartam mozdulni és persze, nyelvet is szerettem volna tanulni.


Úgy beszélsz, mintha megkeseredtél volna…

Egyáltalán nem erről volt szó, túlzás lenne azt mondani, hogy megkeseredtem. A főiskola után egy rövid időre Debrecenbe mentem, majd utána a független szférában helyezkedtem el, ez pedig igen rögös út. Az első években, amikor csatlakoztam a Forte Társulathoz, mind lelki, mind fizikai megpróbáltatások értek, melyek megviseltek. Emellett az a típusú színházi környezet, amely akkoriban is jellemezte Magyarországot, igen alacsony szinten kezelte a független társulatokat – pénzügyi téren is. A befektetett munka és annak eredménye egyáltalán nem volt arányos egymással, így pedig nem kellettek évek ahhoz, hogy az embernek keserű szájíze legyen. Azt éreztem, hogy megfeszülök, és ennek ellenére hárman nézik az előadást. Ezt nehezen tudtam feldolgozni és pontosan ezért éreztem úgy: ki kell szakadnom ebből, hogy ne tűnjön el ideje korán az a frissesség, amely az elejétől kezdve megvolt bennem. Arra vágytam, hogy új impulzusok érjenek. Bár kint nagyon sok negatív élmény ért, pont ez kellett ahhoz, hogy ismét megbecsüljem a munkámat és a szakmámat.


unnamed


Nagyon sokat emlegeted Horváth Csabát, akivel már régóta dolgozol együtt. Hogyan kezdődött a közös munka?

Ehhez a munkához összhang kell, amely kettőnk között már az első pillanattól kezdve megvolt. Csaba végigkísérte a főiskolás éveinket a háttérből, amikor pedig Debrecenbe szerződtünk, több egykori csoporttársammal együtt elkészítettük a Tavasz ébredése című előadásunkat, amely elég meghatározó volt az életemben. Ez alatt az előadás alatt lett igazán szoros a kapcsolatunk. Horváth Csaba a Forte Dance nevű független társulatot már 2005-ben létrehozta, mert érdekelte a próza és a tánc ötvözete. Felvetette: mi lenne, ha eljönnénk a debreceni színházból és függetlenként próbálkoznánk tovább itt, Budapesten.


A mozgás legalább olyan aktívan jelen van az életedben, mint a színjáték. Táncos vagy színész vagy elsősorban?

Elsősorban színész vagyok, de pontosan ezt a furcsa kategorizálást szerettem volna eltörölni. Szerettem volna, ha van párbeszéd a művészetek között. Színész vagyok, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a testével is tudjon közölni. Hiszen egy testtartással szinte bármit el lehet mondani. Amikor egy színész a színpadon van, akkor minden egyes sejtjének azt kell szolgálnia, amit közölni akar, hogy a mondanivalója száz százalékosan elérjen a nézőhöz. Ebben pedig nem elég csak a próza és az érzéseink kifejezési formáját megteremteni, a test különböző részeinek is tudatosan az adott helyzetet kell szolgálniuk.


Itthon mennyire befogadó erre a közönség? Érzel változást a kezdeti időkhöz képest?

Természetesen van változás mind a két fél részéről, a mi előadói minőségünkben is és a közönség részéről is. Ezt a fejlődést azért évről évre lehetett érzékelni, bár igazán nagy és kiugró sikert A nagy füzet című előadással értünk el, amelyet még ma is játszunk a Szkéné Színházban. Ezzel az előadással elég komoly nézői bázist sikerült kiépíteni, amely azóta is csak bővül. Most már van neve a társulatnak, ami nagyon jó érzés.


unnamed3


Ha jól láttam, voltak már kisebb filmes szerepeid is. Mennyire vagy nyitott erre a területre?

Eddig valóban kisebb szerepeket kaptam, amelyeknek nagyon örültem, de kíváncsi lennék, milyen egy igazi forgatási hangulat, amikor nap mint nap ugyanabban a közegben van az ember. Ebben még sajnos nincs igazán gyakorlatom, de természetesen nagy vágyam, hogy legyenek komolyabb filmes szerepeim is. Keresem is a lehetőségeket, és remélhetőleg előbb-utóbb meg is találom ezeket.


Miben lehet látni jövőre?

Játszom a Jó embert keresünk című darabban a Vörösmarty Színházban, emellett lesz egy kortárs japán dráma Kaffka a tengerparton címmel, amelyben részt veszek. Erről még nem sok mindent tudok, mert most fordítják. A Forte Társulattal Thomas Bernhardtól Az olasz férfi című darabot adjuk elő a Trafóban. Nyáron pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon játszom egy kortárs operában, amelyet Háy János ír és Horváth Csaba rendez majd. Ezt nagyon várom, mert már régen nem énekeltem, így kíváncsi leszek a végeredményre. Egyszer szerepeltem már operában: még a főiskola alatt készítettünk az osztállyal egy előadást, melynek Fischer Iván volt a zenei rendezője. Akkor egy dajkát játszottam és fejhangon kellett énekelnem. Az nagyon izgalmas darab volt, remélem, a mostani is az lesz.

 


Fischer Viktória

Fotó: Csákvári Zsigmond

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

baranyai_reformacio_kis

2017.09.20

A baranyai reformáció története nagyban hozzájárult a magyar kultúra fejlődéséhez és a mai értelemben vett magyar identitás kialakulásához – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szeptember 20-án a reformáció Baranya megyei történetét bemutató kiállítás megnyitóján Pécsett. Szintén mától látható a protestantizmus jelentőségéről szóló, Soli Deo Gloria – A magyar reformáció öt évszázada című tárlat.

angyalok

2017.09.20

Kivételesen gazdag programkínálattal készült az idei évadra az Uránia Nemzeti Filmszínház. Londontól Moszkváig a világ legrangosabb művészeti intézményeiből kerülnek színdarabok, balettelőadások, operaközvetítések, valamint tárlatok mozgóképfeldolgozásai a mozivászonra. A színvonalas társművészeti tartalmakról szóló információk – kiegészülve az őszi filmfesztiválokkal és az Uránia karácsonyi ajánlataival – mind megtalálhatóak a Fidelio különkiadásában.

_D0A8477_Copy
2017.09.20

„Az egyik legjelentősebb kultúrház a pesterzsébeti Csili Művelődési Központ, amely több emberöltő óta, éppen száz esztendeje képviseli Pesterzsébet kulturális közösségét” – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Csili Művelődési Központ szeptember 19-ei sajtótájékoztatóján, ahol többek között kiderült az is, ki Pesti Erzsi, és milyen előadásokkal készülnek a központ százéves születésnapjára.

Napjaink egyik aktuális témáját dolgozza fel fotókon, tárgyakon, táblázatokon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a Közel-Keleten címmel szeptember 19-én megnyílt kiállítása. Ez a rendhagyó kiállítás kilép a történelem és a művészettörténet keretei közül, és egy napjainkban zajló eseménysorral foglalkozik – hangsúlyozta a megnyitón Varga Benedek, az MNM főigazgatója.

A budapesti Kempinski Hotel Corvinus szálloda képzőművészeti gyűjteményéből mutat be válogatást a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) tihanyi galériája november 12-éig. A Corvinus Gyűjtemény gyöngyszemei címmel a kollekció legszebb darabjait, csaknem negyven magyar festményt, grafikát és szobrot állítottak ki, ezeknek mintegy fele kortárs alkotás.

A Zeneakadémián Az ősök ritmusa című bérlet koncertjeivel, a Budapest Music Centerben Kodály-sorozattal várja a közönséget az Óbudai Danubia Zenekar ősszel. Az ősök ritmusa című, négy koncertből álló bérlet Haydn A Teremtés című oratóriumával kezdődik október 1-jén a Nemzeti Énekkar, Rab Gyula tenor, Kolonits Klára szoprán és Bakonyi Marcell basszus közreműködésével, Vásáry Tamás vezényletével.

Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjával ünnepli a magyar dráma napját a Vígszínház szeptember 24-én a Pesti Színházban. A Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékával Esterházy Péter emléke és a magyar dráma előtt tiszteleg a Vígszínház társulata. A történelmi revüt a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írta 2015-ben Esterházy Péter.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma