Ferenczy-banner

2017. március 27.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2016.02.16
Végh Nóra

„Ha társaságban járt, akkor egy idő után mindenki elhallgatott és csak rá figyelt, olyan ereje volt a személyiségének. Szeretett meghallgatni és megfigyelni is” – meséli Hulej Emese újságíró Teleki Géza antropológusról, a híres arisztokrata család sarjáról, akinek kalandos, ám fájdalmakkal teli életéről Egy Teleki gróf Afrikában címmel jelentetett meg könyvet.

Hogyan kerültél kapcsolatba Teleki Gézával?

Jött egy levél a szerkesztőségünkbe, hogy él egy fiatal Teleki-leszármazott Magyarországon. Engem mindig is nagyon érdekelt az erdélyi arisztokrácia történelme, sok ismerettel rendelkeztem a témában, számtalan memoárt, monográfiát és történeti könyvet olvastam, a kastélyok, a kúriák különösen érdekelnek. Magamhoz ragadtam a témát, és így ismertem meg Teleki Géza fiát, Aidant. Ő akkor még nem beszélt magyarul, de a cikket el kellett valakinek küldeni a családból, hogy jóváhagyják a szöveget. Így kerültem kapcsolatba Teleki Gézával, akinek nagyon tetszett az interjú és egy csodálatosan jó beszélgetés kerekedett ki a találkozónkból. Magától adódott a dolog, hogy ha sikerül letelepedniük, akkor készítek vele is egy interjút. Az első pillanattól fogva óriási hatással volt rám. Fegyelmezett újságírónak tartom magamat, tudom kezelni a kért karakterszámot és a terjedelmet, ennél az anyagnál viszont azt mondtam a főszerkesztőnek, hogy ez a történet olyan, amit nem tudok négy oldalba, de még ötbe sem besűríteni. Kaptam engedélyt, hogy két részben közöljem, de még akkor sem éreztem úgy, hogy végeztem, nem tudtam szabadulni a történettől és ettől az embertől. A kedvenc könyvespolcomon egymás mellett vannak az Erdélyről és az Afrikáról szóló kötetek. Teleki Géza személye mindezt egyesítette bennem, az életében minden megvan, ami engem igazán érdekel.


emese9218
Hulej Emese, a könyv írója
Fotó: Falus Kriszta


Ezek szerint úgy érezted, ez nem olyan történet, amelyet egy interjúba össze lehet sűríteni.

Úgy éreztem, muszáj még jobban beleásnom magamat ebbe a témába, hiszen érdekes a történet és a személyiség is. És az is bennem volt végig, hogy nekem ehhez közöm van. Minden szál, ami számomra fontos, ebben összeért. Ezért adtam ennyit az életemből, az időmből, az energiámból, a tudásomból, magamból.


Mit szólt hozzá Teleki Géza, amikor felvetetted, hogy szeretnél egy nagyobb lélegzetvételű anyagot is vele?

Utólag azt mondta nekem: a szüleitől az érzést és a tudást különböző módon örökölte, ő sok esetben az érzést előbbre teszi, és megérezte bennem, hogy nekem ezzel dolgom van. Később azt is hozzátette, hogy úgy gondolta, ha van valaki, aki az ő életét meg tudja írni, akkor az én leszek. Fontos volt számára, hogy azok a gondolatok közvetítése, amelyekre a természetvédelem területén jutott, ne merüljenek feledésbe. Neki ez volt a legfontosabb, az, hogy még az érzelmi problémákat is sikerült feldolgozni, már csak bónusz volt. Azt hiszem, ösztönből mondott erre igent.


Milyen gyakran találkoztatok?

Nagyon sok időt töltöttem vele, előfordult, hogy heti két napot is nála voltam. Ez egészen kivételes emberi kapcsolat volt köztünk. Amikor észrevettem, hogy nincs körülöttük túl sok segítő, az ügyintézésbe is besegítettem. Sorban álltam a tartózkodási engedélyért, az egészségbiztosításért, mindenért. Ugyan tudott magyarul, azért a hivatalos magyarral meggyűlt a baja, a betegsége miatt pedig túl sok időt nem tölthetett zárt térben. Nem várakozhatott órákig, ezért mindenhol, ahol tudtam, igyekeztem előtte kijárni ezeket az utakat. Levelet küldött a miniszterelnöknek, elintéztem, hogy a kezébe jusson. Szeretett volna járni a Sándor-palotában, azért is minden követ megmozgattam, és a legnagyobb tisztelettel és szeretettel fogadták. Élményekhez akartam juttatni. Megkönnyíteni, szebbé tenni az életét. Ami miatt még sokat kellett találkoznunk, az a feldolgozatlan lelki problémáiból eredt. Én sem számítottam erre az elején, de a családtagok, a rokonok sem. Már pedig meg kellett nyitnom. Nem vájkálni szerettem volna az életében, de azt fontosnak tartottam, hogy tudjam, igazat írok le. Emberileg és etikailag sem volt könnyű feladat kérdéseket feltenni számára. Ő azonban mindig csak biztatott, hogy megpróbálja nekem kinyitni a kapukat.


31_-_Gombe9_Goliattal_1
Teleki Géza Góliáttal


Egy idős emberrel interjút készíteni, főleg, aki ilyen gazdag életúttal rendelkezik, már önmagában véve is kihívás. Milyen etikai szempontokat mérlegeltél a kényesebb témáknál?

Magánemberként és újságíróként sem szeretek az emberek magánéletében vájkálni. Amikor azonban úgy éreztem, hogy valamit elhallgat, muszáj volt tovább kérdeznem. Egyszer mondtam neki egy komolyabb téma kapcsán, hogy félek kérdezni, mert nem szeretném, ha megneheztelne, vagy olyan fájdalom érné, amely veszélyezteti a kapcsolatunkat és a munkánkat. És ekkor mondta, hogy ilyen kapcsolat vagy van, vagy nincs, és ha van, akkor semmi sem veszélyezteti. Az is nagy bölcsesség volt a részéről, hogy majd megszületnek a válaszok idővel, és pontosan így történt. Úgy érzem, emberileg és szakmailag is a javamra vált a könyv megírása.


Zárkózott, visszafogott emberként lehet őt elképzelni?

Igen, az volt, de azért nem az a magába fordulós típus, nagyon szeretett beszélni, és jól is csinálta. Ha társaságban járt, akkor egy idő után mindenki elhallgatott és csak rá figyelt, olyan ereje volt a személyiségének. Szeretett meghallgatni és megfigyelni is. Sajnos azonban olyan feldolgozatlan sebei voltak, amelyek meggátolták a kapcsolatait. Persze, azért voltak neki, a „természet szövetségesei”, akikkel egy másik, mélyebb szinten tudott beszélni.


28_-_Gombe6_Gezaval
Teleki Géza Gombe-ban


Kutatóként milyen reményei voltak? Milyen várakozással ment ki Afrikába?

Eleinte nem voltak túl nagy céljai, egyszerűen csak szeretett volna elmenni, mint a ’60-as években egy csomó más fiatal is. Erre az antropológia nyújtott leginkább lehetőséget. Váratlanul érte, hogy megtalálta ott a hivatását, elég rövid időn belül talált valamit, ami kitöltötte az életét. Megértett valamit, amit korábban nem. Teljesen a szabadban volt, főként csimpánzokkal és sok más élőlénnyel. Többször használta azt a hasonlatot, hogy ez olyan érzés lehet, mint amikor valaki hívővé válik. Az az első év Gombe-ben élete végéig megadta neki a feladatot és a hivatást. Van, aki véletlennek, én inkább gondviselésnek hívnám, amikor az ember valahova elmegy valamiért, és közben más várja. Kapott valamit, ami őt boldogította, amivel törődhetett, aminek odaadhatta a tudását, az erejét, az egészségét. A csimpánzokat egyébként nemcsak tanulmányozták, gyógyították is. Az a fajta őszinteség és nyitottság, amit kapott tőlük, nagyon sokat jelentett neki. Persze, olyan is volt, hogy kővel dobálták, de nem ez volt a jellemző. Már nem írtam bele a könyvbe, de Teleki Géza elmondta, hogy az ágya fölött két portré volt, az egyik a nagyapjáé, Teleki Pálé, a másik pedig a Leakey nevű csimpánzé. Ettől a két lénytől sokat kapott, a teleki sors, a teleki határozottság nagyban befolyásolta az életét, a csimpánz pedig megnyitotta, közel engedte magához. Szerintem nagyon sok zárkózott ember egyébként a természetben találja meg a boldogságot, mert a természet mindig önmagát adja. Soha nem csap be, ha esik, esik, ha fúj, fúj. Teleki Géza ott megtanulta, hogy nem kell félni semmitől. Mindig akkor volt a legboldogabb, ha a természetben lehetett. Nem évtizedeket, csupán néhány évet töltött Afrikában, mégis ez határozta meg az egész életét.


35_-_Gombe13_Geza_Leakey
Teleki Géza és Leakey


Említetted, hogy korábban is olvastál könyveket a témában. Amiket mesélt, az mennyiben változtatta meg a korábbi elképzeléseidet?

Nem szerette Erdélyt, tele volt rossz élményekkel. Édesanyja gyakran vitte oda, nagyszerű asszony volt, de az átadáshoz nem volt tehetsége. A ’60-as évek Amerikája után a kis Gézának nem volt túl derűs látvány a Ceaucescu-féle Románia. Az összefirkált, kitört ablakú kúriák nem vonzották. Később persze rájött, milyen kár, hogy akkor nem figyelt jobban. Magyarországra jövet már felértékelődött benne a Teleki múlt, a családja nagysága. Sokszor csináltunk olyat, hogy a saját könyveimből kerestem a családjára vonatkozó részleteket, amiket mindig nagy figyelemmel hallgatott. Meséltem neki a magyar történelemről is, az Aranycsapattól kezdve a vízilabdás sikereinkig. Hatalmas dicséret volt számomra, amikor azt mondta, velem szívesen elmenne Erdélybe, mert tudja, hogy ahogy mesélnék, akkor biztosan megszeretné.


Teleki Géza elvágyódásával talán a fiatalok tudnának a legjobban azonosulni.

Igen, és ezzel kapcsolatban is nagyon érdekes dolgokat mondott. Amerika legjobb időszakában tölthette fiatalságát. Arról is mesélt, hogy ha akkor valaki akart valamit, sokkal könnyebben megtehette, nem kellett ennyit egyeztetni, dokumentálni. Nagyon szerencsésnek érezte magát emiatt, mert az a teremtő akarat világa volt, ahol nem fojtották meg az álmokat.


32_-_Gombe10_Fabennek_ad_banant
Faben etetése


Mikor költözött haza Magyarországra?

A letelepedés 2012-ben sikerült, de ezt sok előzetes intézkedés, kérvény előzte meg. Amerikában kényelmesebb volt az élete, nem kellett mindenért kimozdulnia. Egyszer azt mondta, úgy érzi itthon magát, mint Afrikában. Valami miatt mégis úgy látta, itt a helye, úgy érezte, vár még rá valami fontos.


Ez az első könyved. Kedvet kaptál-e, hogy újból belevágd a fejszédet egy nagyobb témába?

Sokan kérdezték, miért nem írtam már korábban könyvet, de eddig még nem volt olyan téma, aminek ennyire át tudtam volna adni magamat. Hálás vagyok a kiadónak, mert mindenben támogattak, és már jelezték is, hogy újabb kötetet szeretnének tőlem. Ez megtisztelő, de egyben nehéz feladat is, hiszen ebbe a könyvbe mindent beleadtam, amit most emberileg és szakmailag tudok.


19.
Teleki Géza


Hogyan tudtad összeegyeztetni a szerkesztőségi kötelességeid a könyv írásával és a rengeteg segítséggel, amelyet a családnak nyújtottál?

A Teleki Gézával töltött idő, az ügyintézés és a kutatómunka nagyon sok időmet elvette, mégis akkortájt a Nők Lapja egyik legtöbbet publikált újságírója voltam. A munka örömet és energiát adott. Nem voltam kimerült vagy fáradt, akinek nem meséltem róla, nem is tudta, hogy ezzel foglalkozom szabadidőmben. Vannak dolgok, amelyeket a munka során kevésbé kedvelek, például a diktafonról való visszahallgatást, Gézát viszont mindig szívesen hallgattam vissza, pedig olykor 40-50 ezer karakteres beszélgetéseket rögzítettem. Mindent betűről betűre begépeltem, és utólag formáltam, biztosra kellett mennem, hogy jól értem-e. Amikor Géza már nagyon beteg volt, én akkor is írtam. Valami megmagyarázhatatlan lelki nyugalmat éreztem, hogy teszem, amit tennem kell. Az ő ajándékai életem végéig elkísérnek, mindig lesz mit kibontanom. Azok a dolgok, amelyeket a természet óvásáról mesélt, formáltak engem, és a munkámmal is próbálok ezért többet tenni.


Végh Nóra

szepsegesaszorny
2017.03.27

Rukkolérók, rukkolinák, rukkadétok, happnagyok, happitányok és persze rukkolás, stoppolás és happolás minden mennyiségben Magyarország első könyvcserélő oldalán. A Rukkola.hu 2012-ben alakult és mára csaknem 40 ezer könyvet tesz elérhetővé az olvasók számára. Kipróbáltuk!

fk2_masolata

2017.03.27

Mintegy 5,5 milliárd forintos beruházással az eredeti tervek szerint állítják helyre a keszthelyi Festetics-kastély egykori parkját az azt átszelő közút kiváltásával, de új funkciókkal és látványosságokkal is bővül a múzeumegyüttes. A programhoz kapcsolódóan a város területén lesznek közlekedési beruházások is, egyebek közt egy új parkolót alakítanak ki a kastély közelségében.

Bekes_Rozi1
2017.03.27

Egy könyv szerves része a megalkotott képi világ, így az illusztráció is. Ez egy gyermekkönyv esetében különösen fontos, hiszen hogyan máshogyan lehetne a legéletszerűbben elmesélni egy történetet, ha nem a képek segítségével. Ezért is olyan értékesek Békés Rozi illusztrátor alkotásai, amelyeknek egy része szeptember 3-ig megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

Mihailescu Dinu második, Boros Tekla és Tanaka Kendzsi megosztott harmadik díjat kapott a Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyen, amelynek döntőjét március 25-én este rendezték Szegeden. A nemzetközi zsűri úgy döntött, az első díjat idén nem osztják ki. Az indulók változatos programból, olyan technikás művek közül választhattak, melyeket egykor maga Bartók Béla is szívesen játszott. A döntőben Liszt, Bartók és Mozart versenyművek hangzottak el a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Gyüdi Sándor vezényletével.

Palotás Gábor ütőhangszeres művész ad tíz zeneműből álló ingyenes koncertet március 29-én a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben található E22 Liszt Ferenc Hangversenyteremben. A szólistaként, kamara- és zenekari zenészként Európa számos országában, illetve Japánban, Izraelben és az Egyesült Államokban is szerepelt művész estjén ugyancsak ütőhangszereken közreműködik Takács Nóra, Buzási Kristóf és Göncz Máté.

Átadták a IV. Bábos Drámaíró Verseny díjait március 26-án délután Békéscsabán. A legjobb dráma díját Tóth Réka Ágnes író nyerte Oázis című darabjával. A legjobb rendező díját Szilágyi Bálint kapta, aki Sebők Bori Csatornajárás című művét vitte színre. A legjobb színész díját Kalocsányi Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház tagja, a legjobb színésznő díját pedig Fekete Gréta, a debreceni Vojtina Bábszínház tagja nyerte.

Till Attila Tiszta szívvel című alkotása kapta a legjobb játékfilm díját a Bécsben megrendezett Let's CEE Filmfesztiválon. A legjobb játékfilmnek járó Uránia Csillaga-díjat Till Attila alkotásának ítélte oda a szakmai zsűri. Az elismerést a film főszereplője, Fenyvesi Zoltán vette át az ünnepségen a bécsi Uránia moziban.

Az évad utolsó bemutatójára készül a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata: a Tíz kicsi néger című Agatha Christie-regény színpadi változatát ...És már senki sem! címmel március 31-én mutatják be Sztarenki Pál rendezésében. A krimi színpadi változatát Agatha Christie maga készítette, az előadást – melyhez Máriás Zsolt komponált zenét – Galambos Attila fordításában láthatják a nézők Zalaegerszegen.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma