hangf_spotify_banner_728x90

2019.01.04

115 ország 1700 pályaműve közül a világ legjobb középülete címmel az új Néprajzi Múzeum épületét tüntették ki a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén. Ferencz Marcell Pro Architectura és Ybl-díjas építészt, a műremeket létrehozó NapurArchitect építésziroda egyik vezetőjét Fogarasi Attila kérdezte.

Neprajzi_Muzeum
A Néprajzi Múzeum terve
Vezető tervezők: Ferencz Marcell és Détári György

Mondana pár szót magáról?

Építész.

Mi az építész, építészet elsődleges feladata?
Az építészet mindig nagy indikátora a társadalmi mozgásoknak, struktúráknak. Ha van minőség az építkezésben, az jó. Ha nincs, akkor az jelzi, valami nincs rendben. Egy építésznek, építőművésznek ilyenkor fel kell vállalnia a létrehozás, teremtés feladatát. Ez bizony sokszor alapvető társadalmi struktúrák, gondolkodási mintázatok meghatározásával, megváltoztatásával is jár, ami olykor veszélyes lehet.

 

A múzeum eredendően a múzsa szóból jön, és azt jelenti: „a múzsák háza". Mit gondol, a múzsákból álló „kilenctagú zsűri" is a legjobbnak ítélné a Néprajzi Múzeum leendő épületét?
Épületem ritmus és poézis számtani arányokhoz igazított formanyelve. A művész dolga a konkrétumba helyezni mindent, ami üdvös és helyes. A Néprajzi Múzeum szemléletek felett álló eredeti alkotás, mely méltó földi vetülete lehet az öröknek. A múzeumot eleve a múzsáknak ajánlottam, így remélem elnyerte tetszésüket!


Neprajzi_Muzeum2


A látványos megvalósításon kívül milyen más innovatív megoldásokkal, eddig nem szokványos technikai repertoárral álltak elő a tervezésnél?
Már eleve a dimenzió nem szokványos. Minden épületnek van egy léptéke, ami a helyszínből fakad. A mesterséges völgy gondolata egy a hidakra jellemző kialakítást hozott létre a múzeum vonalvezetésében. De amíg például az Erzsébet híd fesztávja 297 méter és két végpontot jelöl, itt a felfelé ívelés miatt a végpont nem zár, hanem nyit.

 

Az ötvenhatos emlékmű tökéletesen belesimul a kompozícióba, mégis szembetűnőbbé válik jelenléte.
Központi szerepe nem véletlen. A szabadság, küzdelem – a párbeszéd ígéretét megjelenítő emlékmű. A kialakítás lehetőséget teremt egy olyan tér megvalósulásához, ahol a két oldalon elhelyezkedő emberek egymásra tekinthetnek. Ebből következik, hogy nemcsak technológiai irányelvek, hanem politika fölötti eszméket, társadalmi elvárásokat, vágyakat leképező térmetaforikus kialakítás volt az elsődleges cél.

Mi ragadja meg az odalátogatót?
A fölfelé hajló homlokzat rétegessége évszázados kultúrakarakterek rétegeire utal. Pontosan 11 réteg van,ami az elmúlt 1100 évre emlékezik, Szent István királytól napjainkig. Kialakításában a szelíd láttatásra törekedtem.


jegypenztar


Mire lehet majd belül számítani?
Térfüzérek rendszerére. Kivájt barlanghoz hasonló a belső kialakítás. A tér szolgálja a műkincseket, de a műkincs is szolgálja a teret. Valóság és képzett tér párbeszédét keresi a perspektíva. Egypercestől a háromórás nézelődésre is alkalmas lesz a helyszín.

„Okos épület" lesz-e a Néprajzi Múzeum?
Manapság ez megkerülhetetlen. Az ifjúság virtuális térben történő megragadása segít, hogy a múzeumba is be tudjuk őket hívni, ezért virtuálisan is látogatható lesz az épület. A fizikai térteremtés ilyen módját rengeteg mobiltelefonos applikáció, GPS-es koordinátarendszer fogja támogatni. A világhálóval, okos rendszerekkel lesz összekötve a múzeum.


Neprajzi3


Mi segítette hozzá a sikerhez?
Olyan családból származom, ahol a műkincsek az élet szerves részei. Életem eleve a tárgyi kultúrában is megőrződött hagyomány tiszteletére épült. Ebbéli jártasságomat könnyen össze tudtam kapcsolni a Néprajzi Múzeum kihívásaival. Őseim molnárok voltak, mai napig megvannak a szerszámaik. A vizuális környezet részletgazdag apparátusával rendelkeztem gyerekkoromtól fogva, ezért a személyes kapcsolat tárgy és köztem hamar kialakult. Tervezésnél mély levegőt veszek, gondolatban elhelyezkedem a kulturális térben és alkotok. Ha jó irányba indul el a terv, akkor a tárgy „megszólítottá válik", és az elmémben kirajzolódó forma testet ölt a fizikai világban is. Ily módon „önmagát tervezi meg az épület", és én csak a bába vagyok, aki segít a világrahozatalban.

 

Építészeti szempontból milyen stílust képvisel? Kategorizálható-e, besorolható-e bármilyen „izmusba"?
A hagyományhoz kötődöm, de az építész dolga az, hogy építsen, nem az, hogy valamilyen kötött struktúrához, adott formához kösse az épületet. Emberöltő felett gondolkodni, ez fontos. A teremtő pillanatnak túl kell jutni a fizikai megjelenésen, a költészettől, térpoétikától pedig nem szabad elszakadni az alkotás során.
 

A teljes interjú az MMA honlapján olvasható.

Fotók: napur.hu

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma