IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.09.15

A Jameson CineFest a világ legjobb fesztiváljainak díjnyertes alkotásaiból válogat, idén különösen erős a mezőny. Mind a jelenlévő szakmai közönséget, mind Miskolc polgárait megmozgatja a fesztivál, szinte minden vetítést hatalmas érdeklődés övez. A filmeken kívül pedig Miskolcra érkezett a Magyar Hollywood Túra 2016 is, megemlékezve Pressburger Imréről.

Juliette Binoche díszvendégségével nyílt meg szeptember 9-én a fesztivál, a művésznő átvette a frissen alapított Európa-díjat, és beszédet mondott Krystof Kieślowski Három szín: Kék című filmje előtt. Míg szeptember 10-én a fesztivál vendége volt Damjan Kozole szlovén rendező, aki Nightlife (Éjszakai élet) című művét kísérte el, amely a fesztivál elsőként levetített versenyfilmje volt.


Damjan Kozole ezzel a munkájával idén Karlovy Varyban a legjobb rendezőnek járó elismerést nyerte el. A Nightlife (Éjszaki élet) valós eseményeken alapszik, egy egész országot foglalkoztató, nagy médiavisszhangot kapott gyilkosság sajátos interpretációja. A rendezőt – elmondása szerint – a kutyaharapásokkal kivitelezett kegyetlen támadás és a média brutalitása foglalkoztatta a főszereplő személyes önfeladásán keresztül.

 

14265011_10202077912626463_4490670333941964492_n
Miskolcra érkezett a Magyar Hollywood Túra
 

Roger Deutsch, amerikai független filmes szeptember 12-én volt a Jameson CineFest vendége, aki a Magyarországon forgatott Fiú a vonaton című filmjét kísérte el. A Kitekintő szekcióban bemutatott alkotásnak ez volt az európai premierje, amelyen jelen volt a film magyar főszereplője, Tóth Barnabás is.  

A Fiú a vonaton egy 1991-ben rögzített videóval indít, melyet Roger Deutsch a budapesti Úttörővasúton készített, és amelyet eddig már négy filmjében is felhasznált. Deutsch különleges stílusára jellemző, hogy valós felvételek alapján rendez fiktív történeteket, új személyiséget ad a szereplőknek. A Fiú a vonaton önkritikus alkotás, éppen a dokumentumfilm készítés etikáját állítja központba.

 

14316986_10202077916066549_8053617942769012036_n_2
Megkoszorúzták Pressburger Imre emléktábláját


Megérkezett Miskolcra a Magyar Hollywood Túra 2016 is szeptember 13-án, hogy megemlékezzen a miskolci születésű Pressburger Imre Oscar-díjas forgatókönyvíró, filmrendező, producer munkásságáról. A Pressburger Imre, Miskolc Oscar-díjas szülöttjének Szentpéteri kapu 3. szám alatti szülőháza falán található emléktáblát Kriza Ákos polgármester, Bíró Tibor, a CineFest igazgatója, valamint a Magyar Hollywood Túra nevében Bokor Balázs nagykövet, volt Los Angeles-i főkonzul, Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Márton András színművész és Varga Gábor, a Raleigh Budapest Stúdió volt tulajdonos-vezérigazgatója koszorúzta meg. Ezt követően a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár dísztermében tartottak filmes kerekasztal-beszélgetést.

 

A Pressburger-emlékrendezvényt Csöbör Katalin országgyűlési képviselő nyitotta meg. Ismertette Pressburger jelentőségét a filmgyártásban és hangsúlyozta, hogy büszkéknek kell lennünk a miskolci születésű világhírű forgatókönyvíró életére, eredményeire.

 

Pressburger Imre az 1940-es-1950-es évek brit filmgyártásának egyik kiemelkedő forgatókönyvírója. Leghíresebb filmjei a Fekete nárcisz, a Piros cipellők, a Blimp ezredes élete és halála és A 49-ik hosszúsági fok, amellyel Pressburger a legjobb forgatókönyvírónak járó Oscar-díjat kapta meg.

 

Bokor Balázs nagykövet, a Magyar Hollywood Túra ötletgazdája és megvalósítója hangsúlyozta, hogy a számtalan hollywoodi kapcsolódású, de magyar származású filmikon emlékét erősíteni kell Magyarországon, mivel továbbra is kevesen ismerik őket, kevesen vannak annak tudatában, hogy Hollywoodnak milyen sok magyar gyökere van. Rövid, vetített képes előadásban mutatta be Pressburger Imre életének és munkásságának főbb szakaszait, eredményeit. A nagykövet filmes szakmai vendégeivel beszélgetést folytatott Pressburger örökségéről, a hollywoodi magyar vonatkozásokról, az Oscar-díj átadásának szokásairól. A közönség Rófusz Ferenctől meghallhatta, hogy miért nem vehette át személyesen 1981-ben A Légy című filmjéért az Oscar-díjat. Márton András beavatta az érdeklődőket a színészmesterség kulisszatitkaiba és élvezetes történeteket mesélt 1992 és 1994 közötti Los Angeles-i külszolgálatáról. Varga Gábor pedig bemutatta a Raleigh Budapest Filmstúdió megalapításának érdekességeit, kulisszatitkait.

 

p-classcaptionkepunkon-balrol-bokor-bala-500x334
A Magyar Hollywood Túra kerekasztal-beszélgetése

 

Szintén 13-án a fesztivál Kitekintő szekciójában tartották meg a magyar premierjét Pierre Filmon Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal című portréfilmjének. A 2016 januárjában elhunyt, világhírű magyar származású operatőr művészete előtt tisztelgő alkotás címe Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjére utal, melynek fényképezéséért Zsigmond Vilmos elnyerte az Oscar-díjat. Pierre Filmon portréfilmje a legendás operatőr több földrészen átívelő pályájával ismertet meg. A film a hazai mozikban 2016. november 3-ától látható.

 

Másnap, szeptember 14-én este két vendége is volt a fesztiválnak: első játékfilmjét (Native) kísérte el Daniel Fitzsimmons angol rendező és Jim Fitzsimmons producer. A film nemzetközi bemutatója 2016 februárjában a Bostoni Sci-fi Filmfesztiválon volt, ahol Daniel Fitzsimmons elnyerte a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjat.

 

cinefest_sajto8
Fotó: Jameson CineFest/Déri Miklós


Ugyancsak 14-én este tartották Bereczki Csaba dokumentumfilmjének, a Soul Exodusnak a bemutatóját. Bereczki Csaba rendező így mutatta be alkotását: „ez a film az identitáskeresésről szól, méghozzá a zenén keresztül, és arról – amint az a filmben is elhangzik –, hogy igazából mindenkiben él egy belső zsidó”. A rendező a klezmerzenén keresztül talált rá a film témájára és szereplőire. „A klezmer Kelet-Európában, de főleg Oroszországban terjedt el. A pogromok és a holokauszt után innen eltűnt ez a műfaj, de az 1970-es években New York-ban újjáéledt és visszaszivárgott Európába. Innen jött az ötletem egy fordított exodus elmesélésére. A filmben öt zenésszel Amerikából jövünk vissza az eredetekhez, Franciaországon, Németországon, Magyarországon, Románián keresztül jutunk el egészen Oroszországba, Moldáviába. Ez road movie” – foglalta össze a rendező. A Soul Exodus idén december közepétől látható a hazai mozikban.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma