IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.07.17

Hiába tartanak nyári szünetet a legnagyobb hangversenytermek, a klasszikus zenei élet ezekben a hónapokban sem áll meg: fesztiválokon, mesterkurzusokon, szabadtéri koncerteken élvezheti a közönség a zenét. Győri Noémi fuvolaművész sem pihen, vele például a Művészetek Völgyében találkozhatunk. A fiatal tehetséggel Belinszky Anna beszélgetett.

Győri Noémi fuvolaművész szólistaként és kamarazenészként világszerte 28 országban koncertezett. Jelenleg a londoni Royal Academy of Music előadó-művészi doktori képzésében vesz részt, a program történetének első fuvolistájaként a Philipp Loubser Alapítvány támogatásával. A fiatal fuvolaművész 2008 óta a müncheni Orchester Jakobsplatz szólófuvolása, emellett rendszeres vendégművészként olyan kiemelkedő zenekarokban játszott, mint a BBC Filharmonikusok vagy a Bécsi Filharmonikus Zenekar (a bécsi Operaházban).


GYN1


Örök kérdés, vajon megéri-e művészként egy adott korszak zenéjének előadására specializálódni, vagy inkább arra érdemes törekedni, hogy minél változatosabb műfajokban közvetíthesse az ember a zenét. Te miként látod ezt a dilemmát? Fuvolistaként mennyire kötelezed el magad egy műfaj vagy repertoár mellett?

Nagyon fontos, hogy művészként lehetősége legyen az embernek elmélyülni egy-egy zenei korszakban, műfajban. Ezért szeretek projektszerűen dolgozni, időszakokra osztani az időmet, és akár több évig is párhuzamosan elmerülni valamilyen speciális zenei stílusban vagy formációban. A kortárs zenével nagyon szoros a kapcsolatom évtizedek óta, férjemmel, Madaras Gergellyel hat évig vezettük az Ifjúsági Kortárs Zenei Estek Fesztivált, ahol számtalan művet adtam elő én is. A mostani időszakban nemrég megjelent, Glowing Sonorities című lemezem kapcsán 19. századi romantikus szonátákkal, doktori munkám, a The Classical Flute and Guitar Project kapcsán a 18., illetve a kora 19. század zenéivel foglalkozom elsősorban Haydn-, Mozart- és Beethoven-művekre fókuszálva. Az elmúlt évben korhű hangszereken is elkezdtem játszani a Royal Academy of Musicon Lisa Beznosiuknál, illetve Budapesten Csalog Benedeknél tanulok, akivel hamarosan közös koncertet adunk Szentbékkállán.

FUVOLA_GYN

 

Ma Magyarországon alig van példa arra, hogy valaki barokk és modern fuvolán egyaránt profi előadóként koncertezzen. Milyen művészi és technikai kihívásai vannak ennek a kettős létnek?

Ez valóban nagyon ritka! Szeretem az ilyen jellegű kihívásokat, mert azt tapasztalom, hogy minden ismeret és tapasztalat különböző fuvolákon tovább gazdagítja a játékomat. A barokk, illetve a klasszikus fuvolán egymástól és a modern hangszertől is sok esetben teljesen eltérő fogásokat kell alkalmazni, ami gyorsabb futamoknál igen komoly koncentrációt igényel, hiszen huszonöt évig egyféle, modern fogással szoktam meg mindent. Maga a fa is más fúvástechnikát, artikulációt és legfőképpen sokkal érzékenyebb intonációt követel meg a játékostól. Magyarországon július végén lesz az első teljes kamarakoncertem barokk fuvolán, ősszel Londonban pedig klasszikus hangszeren is játszom majd. Terveim szerint egyre többet szeretnék korhű hangszeren koncertezni, akár kísérleti, kortárs zenei műsorokat is kipróbálnék, de egyelőre az eredeti művekre koncentrálok.


GYN_1

 

Ha már a kihívásoknál tartunk: májusban egészen új műfajban debütáltál, a TEDxDanubia rendezvényén beszéltél a pályád kihívásairól a közönségnek. Milyen céljaid voltak az előadással, és mi az, amiért nemcsak a zenei, de a zenén túli kommunikáció is fontos számodra?

Hat éve egy szájsebészeti műtét miatt gyakorlatilag újra kellett tanulnom fuvolázni. A TED-es felkérést azért vállaltam, mert nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak a sportolók vagy a táncosok, hanem a hangszeres művészek is nyíltabban beszéljenek az esetleges fizikai nehézségeikről. Egyrészt ezzel erőt, motivációt adhatunk egymásnak, másrészt a szélesebb közönség is jobban beleláthat abba, milyen komoly fizikai kihívásokkal jár a komolyzenei pálya. Emellett érdekelt a felkészülési folyamat is, amelynek során profi „szónoki” tréningben volt részem. Mindig foglalkoztattak azok a művészek, akik saját szakterületükön túl is képesek voltak megfogalmazni fontos, akár korszakformáló gondolatokat. Daniel Barenboim beszédei például mindig inspiráltak engem, így külön örültem ennek a kihívásnak. Az előadás kapcsán, sőt mostanában a legtöbb dologban a „letisztulás” kérdése foglalkoztat a legjobban: hogyan lehet komplex gondolatok, érzelmek, történetek, művek leglényegibb momentumait megragadni és azokat egybesűrítve, intenzíven kommunikálni? Mivel a TED-beszéd ideje erősen limitált volt, ez jó gyakorlat volt erre is.


FUVOLA_1_GYN

 

Ha zenéről van szó, a nyár a fesztiválok, a szabadtéri koncertek ideje. Előadóként mi vonz téged az olyan nyári programokban, mint a Bozsoki Zenei Fesztivál vagy a Művészetek Völgye?

Ugyan év közben inkább nagyobb termekben lépek fel, a karrierem során a sorsfordító találkozások vagy fellépések nagyon sokszor szokatlan helyszíneken, többször hasonló nyári fesztiválok keretében történtek. Ezeken az alkalmakon úgy érzem, nagyon közel kerülök a közönséghez, és a rövid időre sűrűsödő, intenzív próbák is azt erősítik, hogy különleges atmoszféra szülessen a színpadon. Mivel Bozsokra és a Művészetek Völgyébe is sokadszorra térek vissza, már nagyon várom ezeket a fellépéseimet.

 

Bozsokon a koncertek mellett mesterkurzust is tartasz, ahol fiatal fuvolistákkal dolgozol majd együtt. Mit vársz a leginkább a velük való közös munkában?

Nagyon szeretem a tanításban azt a fajta laboratóriumi munkát, melynek során különböző kifejező eszközökkel, technikai megoldásokkal lehet kísérletezni. Ez különösen izgalmas, ha erre tehetséges, motivált fiatal művészekkel van lehetőségem. Ilyenkor bennem is megfogalmazódnak új gondolatok, illetve új megközelítéseket tudunk együtt kialakítani. Kihívás számomra megtalálni minden növendékben azt a számára legfontosabb szakmai kérdést, amelyet koncentráltan, bő egy hétig közösen tudunk fejleszteni. Szeretem a kurzus jellegű munkában az intenzitást, talán azért is, mert általánosságban is szeretek teljes energiával élni!


GYN_barokk1


Győri Noémivel július 18-án 20 órakor találkozhatunk Bozsokon, ahol a fuvolás kamaraest egyik fellépője lesz.

Ezt követően, július 25-én 17 órakor hallhatjuk őt a Művészetek Völgyében, ahol Koltai Katalin gitárművésszel ad koncertet Dialogues címmel. Program: ITT.


----------------------------------------

Győri Noémi 2007-ben kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd posztgraduális diplomákat szerzett a bécsi és a müncheni zeneművészeti egyetemen. A fiatal fuvolaművész 2011-ben debütált a Carnegie Hallban az Alexader & Buono Nemzetközi Fuvolaverseny győzteseként. Tehetségének és kiemelkedő művészi teljesítményének méltatásaképp 2011-ben a Pro Europa Alapítvány Európai Ifjúsági Művészeti Díját, 2012-ben a New York-i székhelyű Salon de Virtuosi Alapítvány Karrier-díját, 2006-ban és 2009-ben az Artisjus Zenei Alapítvány előadó-művészi díját nyerte el. A Budapesti Filharmóniai Társaság háromszor választotta Fischer Annie-ösztöndíjas előadóművésznek.

Győri Noémi a manchesteri Royal Northern College of Music tanársegédje, ahol a fiatal tehetségekkel foglalkozó részlegben 2011 óta önálló osztályát is vezeti. Mesterkurzusokat tartott Tajvanon, Amerikában, Svájcban, Németországban, Grúziában, Norvégiában, Magyarországon, Írországban, Dél-Koreában és Angliában. Első önálló CD-je Antonio Nava fuvola-gitár duóival a Hungaroton gondozásában jelent meg 2011-ben.


Belinszky Anna
Fotó: Emmer László

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma