2017.07.17

Hiába tartanak nyári szünetet a legnagyobb hangversenytermek, a klasszikus zenei élet ezekben a hónapokban sem áll meg: fesztiválokon, mesterkurzusokon, szabadtéri koncerteken élvezheti a közönség a zenét. Győri Noémi fuvolaművész sem pihen, vele például a Művészetek Völgyében találkozhatunk. A fiatal tehetséggel Belinszky Anna beszélgetett.

Győri Noémi fuvolaművész szólistaként és kamarazenészként világszerte 28 országban koncertezett. Jelenleg a londoni Royal Academy of Music előadó-művészi doktori képzésében vesz részt, a program történetének első fuvolistájaként a Philipp Loubser Alapítvány támogatásával. A fiatal fuvolaművész 2008 óta a müncheni Orchester Jakobsplatz szólófuvolása, emellett rendszeres vendégművészként olyan kiemelkedő zenekarokban játszott, mint a BBC Filharmonikusok vagy a Bécsi Filharmonikus Zenekar (a bécsi Operaházban).


GYN1


Örök kérdés, vajon megéri-e művészként egy adott korszak zenéjének előadására specializálódni, vagy inkább arra érdemes törekedni, hogy minél változatosabb műfajokban közvetíthesse az ember a zenét. Te miként látod ezt a dilemmát? Fuvolistaként mennyire kötelezed el magad egy műfaj vagy repertoár mellett?

Nagyon fontos, hogy művészként lehetősége legyen az embernek elmélyülni egy-egy zenei korszakban, műfajban. Ezért szeretek projektszerűen dolgozni, időszakokra osztani az időmet, és akár több évig is párhuzamosan elmerülni valamilyen speciális zenei stílusban vagy formációban. A kortárs zenével nagyon szoros a kapcsolatom évtizedek óta, férjemmel, Madaras Gergellyel hat évig vezettük az Ifjúsági Kortárs Zenei Estek Fesztivált, ahol számtalan művet adtam elő én is. A mostani időszakban nemrég megjelent, Glowing Sonorities című lemezem kapcsán 19. századi romantikus szonátákkal, doktori munkám, a The Classical Flute and Guitar Project kapcsán a 18., illetve a kora 19. század zenéivel foglalkozom elsősorban Haydn-, Mozart- és Beethoven-művekre fókuszálva. Az elmúlt évben korhű hangszereken is elkezdtem játszani a Royal Academy of Musicon Lisa Beznosiuknál, illetve Budapesten Csalog Benedeknél tanulok, akivel hamarosan közös koncertet adunk Szentbékkállán.

FUVOLA_GYN

 

Ma Magyarországon alig van példa arra, hogy valaki barokk és modern fuvolán egyaránt profi előadóként koncertezzen. Milyen művészi és technikai kihívásai vannak ennek a kettős létnek?

Ez valóban nagyon ritka! Szeretem az ilyen jellegű kihívásokat, mert azt tapasztalom, hogy minden ismeret és tapasztalat különböző fuvolákon tovább gazdagítja a játékomat. A barokk, illetve a klasszikus fuvolán egymástól és a modern hangszertől is sok esetben teljesen eltérő fogásokat kell alkalmazni, ami gyorsabb futamoknál igen komoly koncentrációt igényel, hiszen huszonöt évig egyféle, modern fogással szoktam meg mindent. Maga a fa is más fúvástechnikát, artikulációt és legfőképpen sokkal érzékenyebb intonációt követel meg a játékostól. Magyarországon július végén lesz az első teljes kamarakoncertem barokk fuvolán, ősszel Londonban pedig klasszikus hangszeren is játszom majd. Terveim szerint egyre többet szeretnék korhű hangszeren koncertezni, akár kísérleti, kortárs zenei műsorokat is kipróbálnék, de egyelőre az eredeti művekre koncentrálok.


GYN_1

 

Ha már a kihívásoknál tartunk: májusban egészen új műfajban debütáltál, a TEDxDanubia rendezvényén beszéltél a pályád kihívásairól a közönségnek. Milyen céljaid voltak az előadással, és mi az, amiért nemcsak a zenei, de a zenén túli kommunikáció is fontos számodra?

Hat éve egy szájsebészeti műtét miatt gyakorlatilag újra kellett tanulnom fuvolázni. A TED-es felkérést azért vállaltam, mert nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak a sportolók vagy a táncosok, hanem a hangszeres művészek is nyíltabban beszéljenek az esetleges fizikai nehézségeikről. Egyrészt ezzel erőt, motivációt adhatunk egymásnak, másrészt a szélesebb közönség is jobban beleláthat abba, milyen komoly fizikai kihívásokkal jár a komolyzenei pálya. Emellett érdekelt a felkészülési folyamat is, amelynek során profi „szónoki” tréningben volt részem. Mindig foglalkoztattak azok a művészek, akik saját szakterületükön túl is képesek voltak megfogalmazni fontos, akár korszakformáló gondolatokat. Daniel Barenboim beszédei például mindig inspiráltak engem, így külön örültem ennek a kihívásnak. Az előadás kapcsán, sőt mostanában a legtöbb dologban a „letisztulás” kérdése foglalkoztat a legjobban: hogyan lehet komplex gondolatok, érzelmek, történetek, művek leglényegibb momentumait megragadni és azokat egybesűrítve, intenzíven kommunikálni? Mivel a TED-beszéd ideje erősen limitált volt, ez jó gyakorlat volt erre is.


FUVOLA_1_GYN

 

Ha zenéről van szó, a nyár a fesztiválok, a szabadtéri koncertek ideje. Előadóként mi vonz téged az olyan nyári programokban, mint a Bozsoki Zenei Fesztivál vagy a Művészetek Völgye?

Ugyan év közben inkább nagyobb termekben lépek fel, a karrierem során a sorsfordító találkozások vagy fellépések nagyon sokszor szokatlan helyszíneken, többször hasonló nyári fesztiválok keretében történtek. Ezeken az alkalmakon úgy érzem, nagyon közel kerülök a közönséghez, és a rövid időre sűrűsödő, intenzív próbák is azt erősítik, hogy különleges atmoszféra szülessen a színpadon. Mivel Bozsokra és a Művészetek Völgyébe is sokadszorra térek vissza, már nagyon várom ezeket a fellépéseimet.

 

Bozsokon a koncertek mellett mesterkurzust is tartasz, ahol fiatal fuvolistákkal dolgozol majd együtt. Mit vársz a leginkább a velük való közös munkában?

Nagyon szeretem a tanításban azt a fajta laboratóriumi munkát, melynek során különböző kifejező eszközökkel, technikai megoldásokkal lehet kísérletezni. Ez különösen izgalmas, ha erre tehetséges, motivált fiatal művészekkel van lehetőségem. Ilyenkor bennem is megfogalmazódnak új gondolatok, illetve új megközelítéseket tudunk együtt kialakítani. Kihívás számomra megtalálni minden növendékben azt a számára legfontosabb szakmai kérdést, amelyet koncentráltan, bő egy hétig közösen tudunk fejleszteni. Szeretem a kurzus jellegű munkában az intenzitást, talán azért is, mert általánosságban is szeretek teljes energiával élni!


GYN_barokk1


Győri Noémivel július 18-án 20 órakor találkozhatunk Bozsokon, ahol a fuvolás kamaraest egyik fellépője lesz.

Ezt követően, július 25-én 17 órakor hallhatjuk őt a Művészetek Völgyében, ahol Koltai Katalin gitárművésszel ad koncertet Dialogues címmel. Program: ITT.


----------------------------------------

Győri Noémi 2007-ben kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd posztgraduális diplomákat szerzett a bécsi és a müncheni zeneművészeti egyetemen. A fiatal fuvolaművész 2011-ben debütált a Carnegie Hallban az Alexader & Buono Nemzetközi Fuvolaverseny győzteseként. Tehetségének és kiemelkedő művészi teljesítményének méltatásaképp 2011-ben a Pro Europa Alapítvány Európai Ifjúsági Művészeti Díját, 2012-ben a New York-i székhelyű Salon de Virtuosi Alapítvány Karrier-díját, 2006-ban és 2009-ben az Artisjus Zenei Alapítvány előadó-művészi díját nyerte el. A Budapesti Filharmóniai Társaság háromszor választotta Fischer Annie-ösztöndíjas előadóművésznek.

Győri Noémi a manchesteri Royal Northern College of Music tanársegédje, ahol a fiatal tehetségekkel foglalkozó részlegben 2011 óta önálló osztályát is vezeti. Mesterkurzusokat tartott Tajvanon, Amerikában, Svájcban, Németországban, Grúziában, Norvégiában, Magyarországon, Írországban, Dél-Koreában és Angliában. Első önálló CD-je Antonio Nava fuvola-gitár duóival a Hungaroton gondozásában jelent meg 2011-ben.


Belinszky Anna
Fotó: Emmer László

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma