15_eves

2019.01.02

„Arra tanítjuk a pályát most kezdő fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, ismerkedjenek, pályázzanak, barterbe fordítsa egymást egy spanyol és egy magyar költő, ruházzanak be a saját tehetségükbe" – mondja Pál Dániel Levente, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának oktatója. Az akadémia nemzetközi szerepléseinek megszervezésével megbízott költő-író-szerkesztő-műfordítóval, cirkuszi dramaturggal tehetséggondozásról és a magyar szépirodalom nemzetközi lehetőségeiről az Origo beszélgetett.

Pal_Daniel_Levente2R


Miközben szépíróként, irodalomszervezőként beutazod az egész világot, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) által működtetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatójaként is mélyíted a kortárs magyar nyelvű irodalom nemzetközi jelenlétét. Idén ősszel Frankfurtba és Madridba is eljutott az Íróakadémia.

Hosszú előkészítő munka eredménye az Íróakadémia színre lépése az idei Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron és a Madridi Magyar Napokon. Ez az irodalmi tehetséggondozás negyedik fázisa. Az első lépcső a felvételi, a tehetségek kiválasztása. A második a tanulás, a világ felfedezése, a preferenciák megtalálása, a kiteljesedés, és rengeteg írás, írás és írás. Ehhez mi, oktatók egyetlen dolgot tudnunk hozzátenni: a folyamatos figyelmet. A harmadik fázis a tehetségmenedzsment. Megvannak az anyagi lehetőségeink ahhoz, hogy ne csak felfedezzünk vagy mentoráljunk egy fiatal, pályakezdő tehetséget, hanem a hozzánk aktívabban vagy lazábban kapcsolódó lapokban megjelenhessenek az első művei, nálunk publikálja az első kötetét, erről recenziók és kritikák jelenjenek meg, fellépéseket és turnékat tudjunk nekik szervezni. A negyedik fázis pedig: ha mindez működik az anyanyelveden, ha számos helyen felléptél magyarul, könyved jelent meg, díjakat is kaptál, épp itt az ideje, hogy kimerészkedj külföldre, kipróbáld magad – vagy a műveid – egy olyan nyelven, amit jobban-rosszabbul megtanultál. Szerintem roppant fontos, hogy a tehetséggondozás a magyar nyelvű területeken túl is mutasson: hogy azok, akiket elkezdtünk felépíteni íróként-költőként, külföldön is meg tudják mutatni magukat. A KMTG vezetősége tehát azzal bízott meg, hogy térképezzem fel a lehetőségeket a külföldi fellépésekhez, majd szervezzem meg az egyes turnékat úgy, hogy a friss kötetes pályakezdők bemutatkozásán legyen a hangsúly.


Pal_Daniel_Levente_3


Miért épp téged bízott meg ezzel az Íróakadémia?

Magabiztosan tájékozódom több külföldi országban, észreveszem a kínálkozó lehetőségeket, nem hoz zavarba, ha idegen nyelven kell megszólalnom – akár egyetemi közegben, akár egy tárgyalóasztalnál, akár egy kikötői kocsmában – talán ezért. Talán azért, mert olyan szemléletet képviselek, ami nem hajlandó befrusztrálódni a magyar nyelvhasználók kishitűségébe. Egy cirkuszi artista, egy filmes vagy egy zenész, ha már bizonyított, pillanatok alatt rengeteg ajánlatot kap a világ minden szegletéből. Mi írók-költők a nyelvben és a nyelvvel dolgozunk, az az elsődleges tapasztalatunk, hogy az anyanyelvünkön kívül nem vagyunk képesek olyan mélységekig eljutni, amilyenekig szeretnénk. Ez egy idő után egyfajta kishitűséggel vagy ne adj' isten irigységgel párosul. Én ebben nem hiszek. Ha húszévesen, egy középfokú nyelvvizsgával a zsebedben ki mersz menni Erasmus-ösztöndíjjal bárhová Európába, be mersz ülni a legrangosabb egyetemek sztárelőadóinak előadásaira, akkor íróként mitől kellene félned? Rakj össze egy köteg verset és nyaralás helyett arra spórolj, hogy saját zsebből ki tudd fizetni az első fordítódat, vagy csak menj ki egy nemzetközi fesztiválra, szagolj bele a levegőbe, és találj valakit, akivel plátói – vagy másmilyen szerelembe estek – és a kettőtök között, mindkettőtök közepes angolságából ácsolt hídon átviszitek egymáshoz a verseitek sorait, a metaforáitokat, a nyelveteket, hogy aztán így megszülethessenek az első idegen nyelvű műveid. Véleményem szerint az elmúlt három évtized magyar irodalmi intézményrendszerének – és az ebben lecsapódó gondolkodásmódnak – az a legnagyobb mulasztása, hogy elhitette a magyar irodalom alkotóival, hogy be vannak zárva a magyar nyelvbe: alig beszélik, alig lézengenek fordítók, és valami különös kiváltság kell ahhoz, hogy valakit idegen nyelvre lefordítsanak. Az erre fordított szűkös állami pénzkeret és az ebből gazdálkodó ilyen profilú intézmények pedig csak fokozták ezt a fajta betokozódást. Ha ilyen az intézményrendszer, pár szűkre nyitott ajtónál tolong az egész magyar irodalmi élet. Ez egy visszás állapot. Inkább arra tanítsuk a pályakezdő fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, ismerkedjenek, pályázzanak, barterbe fordítsa egymást egy spanyol és egy magyar költő, ruházzanak be a saját tehetségükbe.


Pal_Daniel_Levente_dedikal
Pál Dániel Levente Az Úr Nyolcadik Kerülete című novelláskötetét dedikálja
a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon 2017 áprilisában


Mit csináltatok a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron?

Mintegy hatvan pályakezdő akadémistáról csináltunk egy portrét és hozzá különböző nyelveken egy pár soros műfordítást, amit a magyar pavilon falán helyeztünk el. Az volt a célunk, hogy fiatal arcokat vigyünk a nemzetközi könyvvásárra, azt üzenve, hogy a magyar irodalom nemcsak hetven körüli világsztárokból áll, hanem rengeteg fiatal tehetségből is, érdemes megismerni őket.


Onnan Madridba mentél, szintén a KMTG képviseletében.

Madridban egy hetedik alkalommal megrendezett, az Universidad Complutense, a Madridi Nagykövetség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által közösen szervezett konferenciasorozathoz kapcsolódtunk az Íróakadémiával.


Kik képviselték Madridban a KMTG-t?

Az első kötetéért már több díjjal is elismert Dezső Kata, a nem kevésbé tehetséges vajdasági Pejin Lea ifjú költők, valamit Dorcsák Réka és Smid Róbert irodalmárok. Réka Weöres Sándor Psyché-jéről tartott előadást, Róbert a fiatal magyar irodalom erős női vonaláról és alkotóiról, én pedig a költészet és performativitás kapcsolatáról, Ladik Katalin, Tóth Kinga és a Hegymegi Máté által rendezett Egyenes labirintus című újcirkuszi előadás példájával illusztrálva az állításaimat. Az est után pillanatok alatt elkapkodták a magunkkal vitt KMTG-s könyveket – ilyen lendületes bemutatkozás után talán bátran kijelenthetem, hogy nagy siker volt a madridi szereplésünk, és jövőre is felfokozott érdeklődéssel várnak majd minket. Ha pedig addig sikerül összeraknunk és megjelentetnünk egy-két kötetet vagy antológiát spanyolul, akkor elindult valami, amiért érdemes volt dolgoznunk.


A teljes interjú az origo.hu-n olvasható.

Fotók: Bánkövi Dorottya

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma