hangf_spotify_banner_728x90

2018.11.08

Fejlett társadalom élt a térségben a tatárjárás előtt, amely szinte nyomtalanul eltűnt a 13. században. Bár a kor legnagyobb hadseregét aligha volt esélyük megállítani, az itt élők mindent elkövettek ennek érdekében. Erre utalnak a szanki ásatások is: a régészek a Kiskun Emlékhelynél folytatott feltárás után nemrég egy másik Árpád-kori templomot és erődítményt is feltártak.

Az országos jelentőségű felfedezésről Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója beszélt Sebestyén Istvánnak.


Honnan tudták, hogy Szankon érdemes egy másik Árpád-kori templom után is kutatni?

Amikor 2007-ben a jelenleg épülő Kiskun Emlékhely területén, a Kisasszony dűlőben végeztünk szondázó feltárást, egy 90 éves bácsika azzal jött oda, hogy nem jó helyen ásunk, a templom nem itt volt, hanem körülbelül két kilométerre onnan. Jól tettük, hogy hittünk neki, hiszen valóban azonosítottunk egy másik, szintén ebben a korban épült templomot, vagy inkább kápolnát. A légifotókról az is látszott, hogy ott is van egy kettős árokrendszer az egykori épület körül. Az ásatások során kiderült, hogy ezek a koncentrikus körök a templom körül nem temetkezési, hanem védelmi célt szolgáltak a tatárjárás idején: mongol nyílhegyeket, magyar katona holttestét, páncéllemezeket, rengeteg fegyvert és éremkincseket találtunk bennük.


regeszet1


Vagyis az itt élő magyarok igyekeztek védekezni a mongolokkal szemben?

A szanki eredmények alapján új irányt vett a korszak kutatása. Azt eddig is tudtuk, hogy a település gazdag tatárjáráskori régészeti emlékanyagokban – korábban tömeggyilkosságok nyomaira és éremkincsekre is bukkantunk itt –, ám az itteni tapasztalatok után légi felvételek segítségével elkezdtük keresni hasonló erődítmények nyomait. A szanki erődökön kívül (a már korábban feltárt Tázlár és Csengele mellett) a Kiskunságban az elmúlt évben közel 20 ilyet találtunk, többek között a közelben Bócsán, Pákán, Kunfehértó-Várhegyen. Mindez arra utal, hogy a magyarok a kőtemplomok körül kialakított erődítmények sorával igyekeztek felvenni a harcot a világ akkori legnagyobb hadseregével szemben. Sikerrel nemigen jártak, de lassították az előre nyomulásukat. Ez a hazai történészek számára is újdonság. A keleti és nyugati források egyaránt azt írják, hogy a magyar háború volt a legkeményebb a mongolok számára, itt hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az újabb és újabb egykori erődítmények erre világos magyarázattal szolgálnak. Ezekre utalhattak a magyar krónikák, amikor arról írtak, hogy az emberek sok helyen sáncokat emeltek, árkokat ástak, volt, hogy 70 falu népe gyűlt össze, hogy felvegye a harcot a hódítókkal. A kemény ellenállást a mongolok megtorolták: olyan hatalmas pusztítást okoztak, hogy később a kunokkal tudták csak újra benépesíteni ezt a szinte lakatlanná vált, gazdag vidéket.


A két templom arra utal, hogy ez egy sűrűn lakott vidék volt a tatárjárás előtt?

Igen, ráadásul a két templom mindössze 2 kilométerre volt egymástól. Sajnos az akkori településeknek még a nevét sem tudjuk (a Szank kun eredetű), de az bizonyosnak tűnik, hogy fejlett társadalom élt itt. Erre nem csak a két kőtemplomból lehet következtetni, hanem abból is, hogy viszonylag gyorsan meg tudták szervezni az ellenállást, és megépítették a két erődítményt. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a Magyar Királyság erős és jól szervezett állam, korának nagyhatalma volt.


Sírhelyet is találtak a kisebbik templomon belül. Ez mire utal?

Nem tudni, hogy itt eleve temetőre épült-e a templom, vagy valaki a falakon belülre váltott sírhelyet, de találtunk két szarmata sírt is. Bár ki voltak fosztva, találtunk olyan féldrágaköveket (karneol gyöngyöket), amelyekkel a szarmaták díszítették a ruháikat.


3sir-szank


A kisebbik templom maradványait visszatemették. Mit gondol, érdemes lenne ezt a helyet később látogathatóvá tenni?

Ez az adott település döntése. A megyében minimum ötszáz, Árpád-kori templomhelyről tudunk. E helyszíneket a lehető legnagyobb mértékben meg kell óvni az utókor számára, ám emlékhelyek kiépítésének akkor van létjogosultsága, ha az adott közösség a magáénak érzi múltját, vállalja az emlékhely gondozását, őrzését, védelmét, fenntartását. Ugyanakkor Szankon a Kiskun Emlékhellyel akár egybe is lehetne kapcsolni ezt a helyszínt – a tatárjárás szempontjából a községnek egyébként is országos jelentősége van. Akárhogy is lesz, a legfontosabb, hogy a művelésből kivonják ezt a területet, hogy ne erodálódjon tovább a halom.

 

A eredeti interjú a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóiratában jelent meg.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma