15_eves

2018.11.08

Fejlett társadalom élt a térségben a tatárjárás előtt, amely szinte nyomtalanul eltűnt a 13. században. Bár a kor legnagyobb hadseregét aligha volt esélyük megállítani, az itt élők mindent elkövettek ennek érdekében. Erre utalnak a szanki ásatások is: a régészek a Kiskun Emlékhelynél folytatott feltárás után nemrég egy másik Árpád-kori templomot és erődítményt is feltártak.

Az országos jelentőségű felfedezésről Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója beszélt Sebestyén Istvánnak.


Honnan tudták, hogy Szankon érdemes egy másik Árpád-kori templom után is kutatni?

Amikor 2007-ben a jelenleg épülő Kiskun Emlékhely területén, a Kisasszony dűlőben végeztünk szondázó feltárást, egy 90 éves bácsika azzal jött oda, hogy nem jó helyen ásunk, a templom nem itt volt, hanem körülbelül két kilométerre onnan. Jól tettük, hogy hittünk neki, hiszen valóban azonosítottunk egy másik, szintén ebben a korban épült templomot, vagy inkább kápolnát. A légifotókról az is látszott, hogy ott is van egy kettős árokrendszer az egykori épület körül. Az ásatások során kiderült, hogy ezek a koncentrikus körök a templom körül nem temetkezési, hanem védelmi célt szolgáltak a tatárjárás idején: mongol nyílhegyeket, magyar katona holttestét, páncéllemezeket, rengeteg fegyvert és éremkincseket találtunk bennük.


regeszet1


Vagyis az itt élő magyarok igyekeztek védekezni a mongolokkal szemben?

A szanki eredmények alapján új irányt vett a korszak kutatása. Azt eddig is tudtuk, hogy a település gazdag tatárjáráskori régészeti emlékanyagokban – korábban tömeggyilkosságok nyomaira és éremkincsekre is bukkantunk itt –, ám az itteni tapasztalatok után légi felvételek segítségével elkezdtük keresni hasonló erődítmények nyomait. A szanki erődökön kívül (a már korábban feltárt Tázlár és Csengele mellett) a Kiskunságban az elmúlt évben közel 20 ilyet találtunk, többek között a közelben Bócsán, Pákán, Kunfehértó-Várhegyen. Mindez arra utal, hogy a magyarok a kőtemplomok körül kialakított erődítmények sorával igyekeztek felvenni a harcot a világ akkori legnagyobb hadseregével szemben. Sikerrel nemigen jártak, de lassították az előre nyomulásukat. Ez a hazai történészek számára is újdonság. A keleti és nyugati források egyaránt azt írják, hogy a magyar háború volt a legkeményebb a mongolok számára, itt hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az újabb és újabb egykori erődítmények erre világos magyarázattal szolgálnak. Ezekre utalhattak a magyar krónikák, amikor arról írtak, hogy az emberek sok helyen sáncokat emeltek, árkokat ástak, volt, hogy 70 falu népe gyűlt össze, hogy felvegye a harcot a hódítókkal. A kemény ellenállást a mongolok megtorolták: olyan hatalmas pusztítást okoztak, hogy később a kunokkal tudták csak újra benépesíteni ezt a szinte lakatlanná vált, gazdag vidéket.


A két templom arra utal, hogy ez egy sűrűn lakott vidék volt a tatárjárás előtt?

Igen, ráadásul a két templom mindössze 2 kilométerre volt egymástól. Sajnos az akkori településeknek még a nevét sem tudjuk (a Szank kun eredetű), de az bizonyosnak tűnik, hogy fejlett társadalom élt itt. Erre nem csak a két kőtemplomból lehet következtetni, hanem abból is, hogy viszonylag gyorsan meg tudták szervezni az ellenállást, és megépítették a két erődítményt. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a Magyar Királyság erős és jól szervezett állam, korának nagyhatalma volt.


Sírhelyet is találtak a kisebbik templomon belül. Ez mire utal?

Nem tudni, hogy itt eleve temetőre épült-e a templom, vagy valaki a falakon belülre váltott sírhelyet, de találtunk két szarmata sírt is. Bár ki voltak fosztva, találtunk olyan féldrágaköveket (karneol gyöngyöket), amelyekkel a szarmaták díszítették a ruháikat.


3sir-szank


A kisebbik templom maradványait visszatemették. Mit gondol, érdemes lenne ezt a helyet később látogathatóvá tenni?

Ez az adott település döntése. A megyében minimum ötszáz, Árpád-kori templomhelyről tudunk. E helyszíneket a lehető legnagyobb mértékben meg kell óvni az utókor számára, ám emlékhelyek kiépítésének akkor van létjogosultsága, ha az adott közösség a magáénak érzi múltját, vállalja az emlékhely gondozását, őrzését, védelmét, fenntartását. Ugyanakkor Szankon a Kiskun Emlékhellyel akár egybe is lehetne kapcsolni ezt a helyszínt – a tatárjárás szempontjából a községnek egyébként is országos jelentősége van. Akárhogy is lesz, a legfontosabb, hogy a művelésből kivonják ezt a területet, hogy ne erodálódjon tovább a halom.

 

A eredeti interjú a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóiratában jelent meg.

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma