GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.08

Fejlett társadalom élt a térségben a tatárjárás előtt, amely szinte nyomtalanul eltűnt a 13. században. Bár a kor legnagyobb hadseregét aligha volt esélyük megállítani, az itt élők mindent elkövettek ennek érdekében. Erre utalnak a szanki ásatások is: a régészek a Kiskun Emlékhelynél folytatott feltárás után nemrég egy másik Árpád-kori templomot és erődítményt is feltártak.

Az országos jelentőségű felfedezésről Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója beszélt Sebestyén Istvánnak.


Honnan tudták, hogy Szankon érdemes egy másik Árpád-kori templom után is kutatni?

Amikor 2007-ben a jelenleg épülő Kiskun Emlékhely területén, a Kisasszony dűlőben végeztünk szondázó feltárást, egy 90 éves bácsika azzal jött oda, hogy nem jó helyen ásunk, a templom nem itt volt, hanem körülbelül két kilométerre onnan. Jól tettük, hogy hittünk neki, hiszen valóban azonosítottunk egy másik, szintén ebben a korban épült templomot, vagy inkább kápolnát. A légifotókról az is látszott, hogy ott is van egy kettős árokrendszer az egykori épület körül. Az ásatások során kiderült, hogy ezek a koncentrikus körök a templom körül nem temetkezési, hanem védelmi célt szolgáltak a tatárjárás idején: mongol nyílhegyeket, magyar katona holttestét, páncéllemezeket, rengeteg fegyvert és éremkincseket találtunk bennük.


regeszet1


Vagyis az itt élő magyarok igyekeztek védekezni a mongolokkal szemben?

A szanki eredmények alapján új irányt vett a korszak kutatása. Azt eddig is tudtuk, hogy a település gazdag tatárjáráskori régészeti emlékanyagokban – korábban tömeggyilkosságok nyomaira és éremkincsekre is bukkantunk itt –, ám az itteni tapasztalatok után légi felvételek segítségével elkezdtük keresni hasonló erődítmények nyomait. A szanki erődökön kívül (a már korábban feltárt Tázlár és Csengele mellett) a Kiskunságban az elmúlt évben közel 20 ilyet találtunk, többek között a közelben Bócsán, Pákán, Kunfehértó-Várhegyen. Mindez arra utal, hogy a magyarok a kőtemplomok körül kialakított erődítmények sorával igyekeztek felvenni a harcot a világ akkori legnagyobb hadseregével szemben. Sikerrel nemigen jártak, de lassították az előre nyomulásukat. Ez a hazai történészek számára is újdonság. A keleti és nyugati források egyaránt azt írják, hogy a magyar háború volt a legkeményebb a mongolok számára, itt hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az újabb és újabb egykori erődítmények erre világos magyarázattal szolgálnak. Ezekre utalhattak a magyar krónikák, amikor arról írtak, hogy az emberek sok helyen sáncokat emeltek, árkokat ástak, volt, hogy 70 falu népe gyűlt össze, hogy felvegye a harcot a hódítókkal. A kemény ellenállást a mongolok megtorolták: olyan hatalmas pusztítást okoztak, hogy később a kunokkal tudták csak újra benépesíteni ezt a szinte lakatlanná vált, gazdag vidéket.


A két templom arra utal, hogy ez egy sűrűn lakott vidék volt a tatárjárás előtt?

Igen, ráadásul a két templom mindössze 2 kilométerre volt egymástól. Sajnos az akkori településeknek még a nevét sem tudjuk (a Szank kun eredetű), de az bizonyosnak tűnik, hogy fejlett társadalom élt itt. Erre nem csak a két kőtemplomból lehet következtetni, hanem abból is, hogy viszonylag gyorsan meg tudták szervezni az ellenállást, és megépítették a két erődítményt. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a Magyar Királyság erős és jól szervezett állam, korának nagyhatalma volt.


Sírhelyet is találtak a kisebbik templomon belül. Ez mire utal?

Nem tudni, hogy itt eleve temetőre épült-e a templom, vagy valaki a falakon belülre váltott sírhelyet, de találtunk két szarmata sírt is. Bár ki voltak fosztva, találtunk olyan féldrágaköveket (karneol gyöngyöket), amelyekkel a szarmaták díszítették a ruháikat.


3sir-szank


A kisebbik templom maradványait visszatemették. Mit gondol, érdemes lenne ezt a helyet később látogathatóvá tenni?

Ez az adott település döntése. A megyében minimum ötszáz, Árpád-kori templomhelyről tudunk. E helyszíneket a lehető legnagyobb mértékben meg kell óvni az utókor számára, ám emlékhelyek kiépítésének akkor van létjogosultsága, ha az adott közösség a magáénak érzi múltját, vállalja az emlékhely gondozását, őrzését, védelmét, fenntartását. Ugyanakkor Szankon a Kiskun Emlékhellyel akár egybe is lehetne kapcsolni ezt a helyszínt – a tatárjárás szempontjából a községnek egyébként is országos jelentősége van. Akárhogy is lesz, a legfontosabb, hogy a művelésből kivonják ezt a területet, hogy ne erodálódjon tovább a halom.

 

A eredeti interjú a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóiratában jelent meg.

plakat003

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma