GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.02.09

Weöres Sándor és Károlyi Amy több mint negyven évig voltak házasok. Bár kapcsolatuk életük kései szakaszában kezdődött, mégis mind emberileg, mind szakmailag sokat adtak egymásnak. Károlyi Amynak azonban nem lehetett könnyű egy olyan férfi mellett, aki az íráson kívül semmit nem vett komolyan. A Várkert Bazár Irodalmi szerelmek című sorozatában ezúttal Weöres Sándorra és feleségére, a szintén költő Károlyi Amyra emlékeznek.

A Várkert Bazár programsorozata minden hónapban egy író/költő szerelmét mutatja be. A januári esten Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, Szabó Magda és Szobotka Tibor, Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolatáról beszélgettek a résztvevők. A mostani, februári – ráadásul Valentin-napi – eseményen Weöres Sándor és Károlyi Amy házasságáról lesz szó: az est állandó háziasszonya, Juhász Anna Steiner Ágota és Harmath Artemisz irodalomtörténészekkel beszélget. A társ – Weöres Sándor és Károlyi Amy szerelme című esten napló- és levélrészletekből olvas fel Haumann Petra és Kaszás Gergő.


weores_karolyi_mma
Fotó: mma.hu


Weöres Sándor és Károlyi Amy házassága több szempontból is különleges volt: a két író amellett, hogy munkájában segítette egymást, a negyven év alatt számos megpróbáltatáson ment keresztül, ám mindvégig kitartottak egymás mellett. Talán a sors keze, hogy sem Weöres Sándor, sem Károlyi Amy nem volt szerencsés a szerelemben, így házasságukat megelőzően egyiküknek sem volt komolyabb kapcsolata – bár Weöres szerelmes volt Polcz Alainbe, neki írta a Galagonya című versét is, ez a szerelem viszonzatlan maradt és később szoros barátsággá alakult. Sándor és Amy 1946-ban ismerkedett meg, a férfi ekkor 33, míg a nő 37 éves volt – Nyári Krisztián könyvében azt írja: egy temetőben volt az első randevújuk, ahol olyan hosszan beszélgettek, hogy rájuk esteledett, a kaput pedig bezárták, és csak másnap reggel engedték ki őket. A két szerelmes akkor már tudta, hogy össze fognak házasodni. A történet valóságalapja természetesen megkérdőjelezhető, az mindenesetre biztos: valóban sorsfordító lehet egy temetőbe szervezett randevú. Sokkal hihetőbb verzió azonban, hogy Weöres már korábban versei kapcsán figyelt fel Amyre, aki azonnal megtetszett neki.


[...] Árpi (Illés Árpád grafikusművész, a szerk.) barátom olyan szíves volt, és a Maga verseit megmutatta nekem. Nagyon tetszenek, mert nemcsak szépek, hanem talajra épülők. Igen tetszik, ahogyan a bútorokból felidézi az erdőt és annak kényes, boldog madarait, és ahogy megmutatja a tárgyak honvágyát. Ma csak néhány költőnő tud ennyire a lét mélységeihez, az igazi valósághoz férkőzni, a férfi költők elkárhoznak az artisztikumok útvesztőiben, vagy még rosszabb esetben a napi politika büdösségében. Vigyázzon a tehetségére, el ne nyeljék a napi gondok, a polgáriasság, a polgárias könnyedség, a cukorból készült álerkölcstelenség. Legyen masszív, mint egy aranyból készült papnő.


Weöres Sándor levele Károlyi Amyhoz

 

karolyi-amy-weores-sandor
Fotó: oszk.hu


Házasságuk irodalmi szempontból rendkívül termékeny volt, számos közös művet írtak együtt – mint például a Macskaszerenád, amelyből a Várkert Bazár estjén is hallhatunk majd részleteket –, kapcsolatuk pedig szinte tökéletesnek tűnt kívülről. Bár gyermekük nem született, talán nem is volt szükség rá, hiszen Károlyi Amynak sokszor anyai szigorral kellett vigyáznia Weöresre, és arra, hogy ne igyon a kelleténél többet.


1948 januárjában (ha jól emlékszem) az Akadémia tagjai az olasz állam segítségével Szicíliába utaztak. Közismert, hogy a risorgimento fészke ott volt, s az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc is jórészt ebbe a mozgalomba gyökerezett. Főhadiszállásunk Catania volt. Az egyik reggel Amy kétségbeesetten közölte, hogy Sándor éjszaka nem ment haza, fogalma sincs, merre lehet. Tanácstalanul néztünk egymásra, s már különféle hivatalos akciókon elmélkedtünk, amikor egyszer csak váratlanul, széles mosollyal megjelent Sándor. Kiderült, hogy még este belekeveredett egy jókedvű olasz társaságba, s noha olaszul csak keveset tudott, elszórakozott velük, s ők vitték el valahova aludni is. Hogy hova, arról Sándornak fogalma sem volt. Bűnbánatában adta azt a nyilatkozatot, mely a „Weöres Sándor élete képekben” című kiadványban is megjelent a következő szöveggel: Feleségemnek ezennel megígérem és megfogadom, önszántamból és saját tervemből, hogy egy nap félliter bornál többet nem iszom, kivéve havonta egyszer, de akkor sem berúgásig. Berúgni maximum félévenkint egyszer.


Csorba Győző visszaemlékezéseiből


Weores_es_Karolyi_Amy_otthonaban
Fotó: Kozák Albert


Az evilági dolgok Amyra vártak, hiszen Weöres szinte semmit nem vett komolyan az alkotáson kívül. Az ivást is gyermeki hévvel művelte, ahogyan szinte mindent. Kapcsolatuk azonban ezt is túlélte, bár Amyban élete végén felmerült a kérdés: talán jobban kiteljesedhetett volna Weöres, ha ő nem fogja olyan szigorral. Erre a szigorra, a biztos pontra azonban szüksége volt az írónak, éppen azért, hogy alkothasson. Sokan gondolták úgy a barátaik közül, hogy ha Amy nincs, Weöres talán meg sem éli az idős kort. Barátjuk, Lator László is így gondolta: „ha nem jön Amy, Sanyika az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában”.


Az 1950-es évek diktatúrája Weöres Sándort is tiltólistára tette, szinte csak fordításai jelenhettek meg, és amikor enyhült a rendszer, ismét többet publikálhatott, majd a ’60-as években már hosszabb utazásokat is szerveztek feleségével, így jutottak el Kínába, Londonba, Görögországba és New Yorkba is. Weöres Sándor végül éppen a rendszerváltás időszakában, 1989-ben halt meg, felesége, aki mindvégig mellette volt és támogatta ő, tizennégy évvel később hunyt el.

 


Fischer Viktória

Forrás: wikipedia.org, wsc.blogger.hu, hallottad.hu

plakat003

Kapuk_kiallitas-megnyito

2019.03.23

Korábbi úszóolimpikon, Máté Hunor festőművész kiállítása nyílt meg Kapuk címmel a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen március 22-én. A festményekből és bronzszobrokból álló tárlat alkotásai között megjelenik az átjárást szimbolizáló kapu tematikája, és visszaköszönnek a művész sportélményei is.

kolonits_klara_foto_eder_vera

2019.03.23

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, miért figyelemreméltóak ezek az alkotások.

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma