NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.06.02

Hogyan élte meg az autonóm igényű művész a munkaszolgálatot, a holokausztot, a Rákosi-korszakot, az emigrációt? Ezt mutatja be a Barta Lajos munkáiból Túlélési stratégiák címmel május 30-án nyílt tárlat a Kiscelli Múzeumban.

B_Barta_K-154PG-Neg_07-36A-J
Barta Lajos: Hullám, 1959
Forrás: archív

A kiállítás nem kizárólag művészettörténeti szempontból vizsgálja a művész pályáját, hanem a hidegháború kontextusában mutatja be lehetséges túlélési stratégiáit: az autonómia megtartásának igényét, a kultúrpolitika szempontjainak való megfelelés nyomasztó kényszerét, a belső, majd a külföldi emigráció és az idegen közegbe való integráció stációit.


A fiatal korától kezdve európai horizonton tájékozódó szobrász, Barta Lajos (1899–1986) csak az 1940-es évek második felében talált rá saját művészi útjára, érett, absztrakt stílusára. Ekkor már közel ötvenéves volt, túlélte a munkaszolgálatot, a holokausztot, a második világháborút.


barta-lajos-4
Önarckép 1923-ból, 1923, papír, ceruza, szén | Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Fotó forrása: fovarosikeptar.hu


1945-48 között az Európai Iskola művészcsoport tagjaként élettársával, Rozsda Endrével csak igen rövid ideig élvezhették a szabadság légkörét. Ekkor a pályatársak és a közönség élénk figyelmétől kísérve fedezte fel szobrászként és rajzoló­ként is az absztrakcióban rejlő változatos lehetőségeket. Azokat a művészi élményeket dolgozta fel, amelyeket az 1943-ig tartó párizsi tartózkodása alatt első kézből gyűjtött, a szürrealizmussal és az absztrakt, konstruktív törekvésekkel való találkozást.


1949-re Barta rátalált érett, egyéni művészi hangjára, dinamikus, organikusan egymásba szövődő formák, életigenlő kisugárzás váltak formanyelvének ismertetőjegyeivé. Plasztikái egyetlen pontból törnek a magasba, az első pillantásra instabil hatást keltő kompozíciók a harmonikus súlyelosztással teremtenek egyensúlyt.


Cim_nelkul_Tancverseny_1948_885391
Barta Lajos: Cím nélkül („Tanzturnier”), 1948
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Fotó forrása: fovarosikeptar.hu


1949-re, éppen mire Barta rátalált saját hangjára, az absztrakció Magyarországon a szocialista realizmus térnyerésével párhuzamosan kiszorult a hivatalos művészeti színtérről. Ahhoz, hogy létfenntartását biztosíthassa, beállt a hivatalos művészek sorába, szocialista realista stílusú köztéri szobrokat készített állami megrendelésekre, otthonában pedig belső emigrációba vonulva folytatta saját útját, absztrakt szoborterveket, formakísérleteket rajzolt.


Az 1956-os forradalom utáni konszolidáció idején az absztrakt művészet megjelenhetett alkalomszerűen, a nyilvánosság tereiben ugyanakkor még sokáig nemkívánatosnak minősült. Barta elszántan újrakezdte szabad szobrászi tevékenységét, mintha pótolni szerette volna a Rákosi-­korszakban elvesztegetett időt.

 

Hullamok_1949_871201
Barta Lajos: Hullámok, 1949
Forrás: archív

Az 1965-ig tartó időszak egyre növekvő formai sokszínűségével legkiemelkedőbb alkotói periódusa. Művészi kiteljesedésre Magyarországon azonban a hatvanas években sem volt lehetősége, ezért 1965-ben Németországba emigrált. Élete utolsó húsz évében a szabadság légkörében alkothatott. Absztrakt elképzelései nagyméretű köztéri szobrokként ölthettek formát Németországban.

Barta Lajos kiállítása folytatása annak az ötödik éve tartó kutatómunkának, melynek során a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményében őrzött anyagokból kiindulva egyes tárgyakon vagy műcsoportokon, azokhoz kötődő történeteken keresztül a hatalom és művészet bonyolult viszonyának kérdését elemzik és mutatják be.

Aumu_Song_es_Johan_Olin_munkai__r

2019.09.22

Október 10-én a Hybrid Art Space-ben Wild at Heart címmel nyílik kiállítás, ahol három installáción összesen tizenegy finn kortárs formatervező munkáit láthatjuk.

MAOE_Fotomuveszeti_Tagozat-9915R

2019.09.20

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozatának Tünékeny valóság címmel nyílt kiállítása a szentendrei ÚjMűhely Galériában.

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

tribali

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma