kultura.hu_banner_fesztival

2019.07.09

„Régebben hallottam, milyen meggondolatlanság becsukni az embernek maga mögött bármilyen szekrény ajtaját. Nos, e helyen a legtöbb szekrényajtó most nyitva marad.” E mondattal nyitott a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum legújabb néprajzi kiállítása – bizonyos krónikákra és ruhásszekrényekre utalva.

1586_1050

Mi a szökröny?

Mi a szekrényláda?

Mi a koporsó, a koporsóláda, a sifonér, a szuszék, az ómárium?

Mikor kezdték használni a ruhásszekrényt? Hogyan jött divatba? Hogyan változott? Hogyan alakult ki a kisalföldi festett ruhásszekrény?

 

A szëkrӛny – szökrönytől szekrényig című időszaki néprajzi tárlat komplex nézőpontból, élmény szerűén próbálja bemutatni a festett ruhásszekrényeket és ládákat, miközben a fenti kérdésekre próbál válaszokat adni. A kiállítás gerincét a múzeum saját gyűjteménye, a jellegzetes kisalföldi festett ruhásszekrények, valamint festett ládák adják. Ezt öleli át a tablók sorozata, ahol 3-4 tabló alkot egy-egy etapot.

A NYELV például a szavakról szól: mit jelent a szekrény vagy éppen a koporsó szavunk? Mi szerepelt Mahmud al-Kashgari szótárában vagy Ráskay Lea Margit-legendájában? Honnan ered, milyen jelentésváltozáson ment át egy-egy kifejezés? A JELKÉP a díszítés, a motívumok, valamint a bútorok hordozta presztízsérték kérdését boncolgatja. Néhány tabló a szekrény életútját mutatja be egy lakásban. Más tabló viszont a jelenről szól, megemlítve a Néprajzi Múzeum MaDok programját, a jelenkorkutatást, illetve a „hagyományos” szekrények megjelenését egyes galériák árverési katalógusában.

hansag1

 

Hogy merről merre kerülhetjük a szekrényeket, szabadon választható. A szekrények többsége egy tömbben áll, ajtóval kifelé. A tömb körbejárható, a szekrények nyitogathatók. A legtöbb szekrény hagyományos berendezést kapott ruhákkal, textilekkel. Egyes szekrényekben feladatot is találunk, hiszen a játék is része a kiállításnak. Mivel a kisalföldi szekrények többségében kis fiókocska is van, adja magát, hogy a legtöbb fiókocskába és a festett ládák ládaifába eszközöket, korabeli dokumentumokat vagy éppen nem odaillő zsákbamacskát rejtettek.

Más szekrények üresek ugyan, ám itt a szekrényajtók belső oldalára ceruzával rótt egykori szövegeket, családi eseményeket silabizálhatunk, vagy számtalan kulcs között matathatunk. És van egy szekrény, amin keresztül bejuthatunk a szekrények által körebzárt térbe. Egy alternatív világba, ahol bekukucskálhatunk a kulisszák mögé: a muzeológiába. Faunok helyett a tablókról itt leírókartonok, berendezési tervek, kutatási cédulák kacsintanak le. Itt leheveredhetünk a szőnyegre, és olvasgathatunk is.

Forrás: Magyar Múzeumok oldala.

strucc

2019.09.14

Fusz Mátyás szeptember 19-én nyíló kiállítása az elbújás és a megtalálás mechanizmusait térképezi fel a Három Hollóban.

348329_640_attila_csernik_untitled_1972

2019.09.13

Az ötven éve megalakult szabadkai Bosch+Bosch csoportról és a hatvanas-hetvenes évek vajdasági neoavantgárd képzőművészeti mozgalmáról ad átfogó képet csaknem 500 műtárgyon keresztül a Ludwig Múzeum péntektől látható kiállítása.

30

2019.09.13

Parallel Intersection címmel nemzetközi csoportos kiállítás nyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, ahol 18 európai fotográfiai intézmény – elsősorban fiatal – és tehetséges alkotói, kurátorai mutatkoznak be.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma