GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2013.04.25
Filákovity Radojka

Budapest nyolcadik kerületének szívében nyílt meg a Gallery8, az a csöppnyi kiállítótér, mely kortárs roma művészek alkotásainak befogadását tűzte ki céljául. Az Európai Roma Kulturális Alapítvány ezzel megteremtette az egyedüli olyan helyet az országban, ahol e kisebbség tehetségei bemutatkozhatnak, felhívva a figyelmet a romák elleni diszkriminációra és elnyomásra.

734469_168058390010606_1899425454_n„Roma művészként alkotni szörnyű, kétélű kard” – mondta Junghaus Tímea, az alapítvány ügyvezető igazgatója a Gallery8 Mátyás téri bázisán. Autentikusabb helyet nem is találhattak volna a kortárs roma művészek alkotásainak bemutatására, mint a roma lakosság által leginkább lakott nyolcadik kerületet. A méreteiben szerény kis kiállítótér a 2010-ben létrejött Európai Roma Kulturális Alapítvány kortárs művészeti helye, mely többek között arra vállalkozott, hogy felkarolja a tehetséges roma művészeket, teret biztosítson alkotásaik számára és a művészet világszerte közös nyelvén hívja fel a figyelmet a romákat ért diszkriminációra, valamint megpróbálja eloszlatni a velük kapcsolatos sztereotípiákat. Junghaus Tímea szerint van némi keserűség a hangzatos célkitűzésben, hiszen amikor ezt megfogalmazták, még nem lehetett sejteni, hogy ez lesz az egyedüli tér roma kortárs alkotások befogadására, tekintve, hogy a Roma Parlament teljesen destabilizálódott, illetve a 70-es évek óta rendre sikertelenül végződtek a Roma Kulturális Központra és a Roma Múzeumra irányuló törekvések. „Tulajdonképpen ez maradt az egyetlen hely, ahol bármiféle kísérletezés lehetséges a roma kortárs művészet fogalomkörében”.


A Gallery8 létrehozása nem volt zökkenőmentes, a nyolcadik kerületi önkormányzattal való sikertelen tárgyalások és a Roma Parlament megmentésére irányuló kétségbeesett próbálkozások után – az is tervben volt ugyanis, hogy ennek keretein belül hozzák létre a kiállítóteret – az alapítók úgy döntöttek, inkább saját tőkéből, az önkormányzattól és minden „nagy donortól” függetlenül, piaci alapon bérelnek helyet. „Az alapítvány működése tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a Kairos-díj elnyerésével elég nagy összeghez jutottam, és segítségével létrejött egy kis kortárs művészeti gyűjtemény, melyet az alapítványnak adományoztam” – mesélte Junghaus Tímea. A Gallery8 megnyitását tovább nehezítették az egyes pályázatok „szürreális feltételei”, melyekkel a non profit vállatok többsége megküzd. A hiányzó pénzügyi segítség végül 2012-ben érkezett meg, amikor a kiváló művészettörténész, kurátor és teoretikus Susanna Milevska elnyerte az Igor Zabel-díjat, és a szabályoknak megfelelően az alapítványt választotta „második nyertesként”. Az adomány nemcsak azt tette lehetővé, hogy megnyissák a galériát, hanem biztosította, hogy az elkövetkező két évet a Mátyás téri kiállítóteremben tudják tölteni.


Fekete egér az Árpád-sáv előtt

A galéria jelenleg is megtekinthető kiállítása bátor lépésnek számít, hiszen a konceptuális művészet zászlója alatt igyekszik felsorakoztatni a roma művészeket; a tárgyak világától teljesen eltávolodva megmutatni, hogyan tudnak ezek az alkotók a filozófiai gondolatok, koncepciók rétegében létrehozni alkotásokat. A tárlat két installációt tartalmaz: az egyik Csokonai Lili művésznéven, elsőként a Gallery8-ban bemutatkozó fiatal képzőművész Mi roma aktivistánk című alkotása, mely egy fekete egér Árpád-sávos zászló előtt zajló mindennapjait mutatja be, aki ha úgy tartja kedve, beszáll az „I have a dream” feliratú mókuskerekébe. A másik az angela nevű alkotó „Dear Mr. Soros” című munkája, mely a közönséget aktív részvételre invitálja azzal a szándékkal, hogy felszabadítsa az elfojtott közléseket és üzeneteket, amelyek a roma kezdeményezések e legnagyobb támogatójának szólnak. „Mindkét alkotás azért fontos, mert megmutatja, mi történik akkor, amikor egy roma művésznek le kell vetkőznie azokat a legfontosabb jellegzetességeket, melyeket elvár tőle a többségi művészettörténet, és amelyek miatt nem tud megnyilatkozni sem a stílus, sem a színek világában, hanem ott áll meztelenül, egyedül a saját gondolatvilágával. Ez nagyon sebezhető helyzet – pontosan ezért választják az álnéven való megmutatkozást azt alkotók” – fejtette ki Junghaus Tímea, hozzátéve: nagyon fontos lenne, ha roma és nem roma művészek és kurátorok között kollaborációk jönnének létre. Szerinte a roma kortárs művészetnek azért is kell teret nyújtani, mert az nagyon erősen Közép-európai invenció. Itt született meg a paradigma, itt volt rá szükség, hiszen a Közép-európai kultúrák hozták létre azt a romaképet, amelyet most a roma kisebbség alkotói újradefiniálnak.

Kulcsszavak:

plakat003

54433959_10158409276374126_7428472033823948800_o

2019.03.22

Az örményeket a világ első keresztény népeként tartják számon, akik a keresztény-muszlim kontaktzónában (Perzsa, Oszmán és az Orosz Birodalmak területein) is évszázadokon keresztül megőrizték hitüket, sokszor az államiság teljes hiányában. Az Egység és sokszínűség – Örmény Biblia és vallásos társadalom címmel az Országos Széchényi Könyvtárban március 25-én nyíló kiállításon nemcsak az első három teljes örmény Bibliakiadás látható, hanem számos családi ereklye, valamint az erdélyi örmények vallásgyakorlatához kötődő tárgyak.

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

korforgasban

2019.03.21

Maria Jeglinska kortárs lengyel dizájner kiállítása látható péntektől az Iparművészeti Múzeum (IMM) kiállítóhelye, a budapesti Ráth György-villa Körforgásban című sorozatában.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma