728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.02.02

Pávó Rékát egy évvel ezelőtt leukémiával diagnosztizálták. Azóta blogot vezet, élni akarásról szóló írásaival és nagyhatású képeivel több ezer embernek közvetíti a rá jellemző, mindenek felett álló életkedvet. Az Opera igazgatói asszisztenseként dolgozó Rékának tizenhat éves kora óta szenvedélye a fotózás. Úgy érzi, akkor igazán önmaga, ha fényképezőgép van a kezében.

onarckep_foto_pavo_reka
Pávó Réka: Art & Leukemia


Art & Leukemia című fotóddal nemrég megnyerted a National Geographic és a Huawei nemzetközi mobilfotó-pályázatának fődíját. A zsűri több mint 67 000 fotóból választotta ki a nyertes alkotásodat. Hogyan született meg ez az ikonikus kép?

A fotó júliusban készült, az utolsó kórházi kemoterápiás befekvésem alatt. Jól látható rajta a hosszú vörös paróka, amely aznap érkezett meg hozzám, én felkaptam magamra, és kicsit ki is festettem az arcomat. Amikor az infúziómat cserélték, az egyik nővér barátnőmtől kaptam a lila maszkot, amelyre valamiért épp úgy gondoltam, hogy a „hope”, azaz „remény” szót írom fel. Lőttem egy képet a telefonommal, és teljesen véletlenül még aznap rátaláltam egy közösségi felületen a mobilfotós verseny hirdetésére. Adta magát, hogy elküldjem ezt a felvételt.

 

Mindennapi szösszenetek humorba pácolva. Ez az alcíme a blogodnak, amelyben küzdésről, gyógyulásról, felismerésekről, élni akarásról írsz. Mi a legfontosabb célod az írással?

Szerettem volna erőt adni azoknak, akik hasonló betegséggel harcolnak. Egy olyan különleges blogot akartam létrehozni, ahol nemcsak a kezelések monoton szárazságáról van szó, hanem jópofa, kreatív képekkel illusztrálom ezt a kálváriát, és emellett megpróbálom mások figyelmét felhívni olyan értékes dolgokra, mint a véradás és az őssejt-donorság. Azért készítem a blogot, hogy megpróbáljak átadni az én életigenlésemből egy kis szeletet az embereknek.

 

Pavo2
Fotó: Pávó Réka


Mennyire hasonlítasz a hétköznapokban arra a Rékára, akit a fotóidon látunk?

Mindig is a szélsőségek embere voltam, szeretem feszegetni a határaimat. Nem rosszindulatból, de számomra jó érzés, ha egy kicsit provokálhatom is az embereket, és szerintem ez érződik a blogomon is. Hiába, hogy egy beteg lányt látunk a képen, próbálok pikánsabb fotókat készíteni, ahol látszik a nőiességem, a pajkosságom, a humorom, és őszintén az, aki vagyok. A rákról általában egy nagyon vékony, karikás szemű, befelé forduló valaki juthat eszükbe, aki diszkrét fejkendőt visel, és próbál visszafogottabban élni. Ellenben én nagy hedonista vagyok. Ahogy hazaértem az első kemoterápiáról, gondolkodás nélkül felbontottam egy üveg vörösbort. Szörnyella de Frász bundában mászkáltam az utcán pink parókában, vastagon kihúzott szemekkel – Aidának nem volt olyan szemtusa, mint nekem. Gyakran ledöbbentek az emberek, és sokan meg is kérdőjelezték, hogy nem viszem-e túlzásba mindezt. Én azonban abban hiszek, hogy ez egyáltalán nem túlzás. Muszáj minden rosszban meglátni a jót. A bajban tanulunk meg igazán örülni, önmagunk lenni és őszintén nevetni.

 

Miben viselkedsz másként fotósként, ha saját magad vagy a modelled, mintha másokat fotózol?

Egy idő után rettenetesen unom, ha csak magamat örökíthetem meg – a kezelésem alatt most erre volt leginkább lehetőségem. Ha viszont másokkal dolgozom, egyszerűen megőrülök, átváltozom. Gyakran mondják, hogy eltorzul az arcom fotózás közben. Mániákusan ott a gép előttem, rakosgatom ide-oda az embereket, a fényeket...

 

Pavo


Mi az álmod fotósként? Mire vágysz a legjobban?

Tartalmas és igényes, színvonalas felkérésekre. Kifejezetten szeretek akár olyan munkába is belefogni, amikor hosszabb ideig kísérek egy-egy életutat, és a modellem különböző életszakaszairól készítek képeket. Nagyon szeretnék művészekkel is együttműködni. Amikor felvettek az Operához, és először láttam az ottani fotósokat a páholyban a művészeket fotózni, az volt az első gondolatom, hogy mennyire jó lenne, ha egyszer én is ezt csinálhatnám. Emlékszem, egyszer szerettem volna az egyik fotós-példaképemtől autogramot kérni, de egy kolléganőm rám szólt, hogy fogjam vissza magam. A mai napig, ha meglátom a fotográfus nevét, mindig az jut eszembe, milyen nagyszerű lenne vele dolgozni – akár másodasszisztensként vagy másodfotográfusként – az évados reklám- és marketinganyagokon.


Fotók: Pávó Réka


Az interjú eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

csaladi_emlekezet_R

2019.08.23

Mind tudni akarjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk. Családtörténetet kutatunk, DNS tesztet készíttetünk, azt reméljük, hogy az anyakönyvek, levéltárak, a génjeink adataiban ott van a válasz, ott van a történetünk. A legfontosabb kérdésünk, amelyre soha nem remélhetünk választ, hogy kik vagyunk. A történetünk nem a születésünkkel kezdődik és nem a halálunkkal ér véget. Nyugtalanító nyomai soha nem válnak egészen érthetővé és soha nem tűnnek el végleg.

Abel_Tamas_munkaja._2jpg

2019.08.22

Augusztus 29-én nyílik a képzőművészek önmenedzselésére irányuló képzését biztosító Budapest Art Mentor program második végzős évfolyamának kiállítása. Az Ybl Budai Kreatív Ház második alkalommal ad otthont a program záró eseményének. A Felfedezők 2.0 című tárlaton tizenkét művész alkotásai láthatók.

Befogadas_napja_89

2019.08.22

A keletnémet menekülők 30 évvel ezelőtti befogadásának, a zugligeti menekülttábor létrejöttének történetét, valamint az 1989 szeptemberi határnyitáshoz vezető folyamatokat mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csütörtökön nyílt közös tárlata.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma