IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.16

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából nyílik szerdán kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A mintegy 350 fotót felvonultató kiállítás a közös történetünk száz évéről mesél az átlagember nézőpontján keresztül. Fő vezérfonala a kronologikus történeti sorrendtől eltérve a gyerekkortól az időskorig követi végig az emberi élet állomásait.

MNG021_KATALOGUS_fortepan_140672k-1
Miklós Lajos járműgyártó üzemének irodája, 1940.
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A kiállításra érkező látogatót egy egészfalas mozgó képvetítés fogadja, amelyen percenként más-más évtizedből származó portréfotó-válogatás jelenik meg, hangsúlyozva ezzel is, hogy a tárlat főszereplője az egyszerű magánember.


A földszinten a Fortepan munkáját ismerhetjük meg. A Tamási Miklós és Szepessy Ákos által 2010-ben alapított, ma már több mint 110 ezer fényképet tartalmazó gyűjtemény nevét a Forte gyár amatőr fotósoknak gyártott, népszerű negatív filmjeiről kapta.


MNG264b_KATALOGUS_fortepan_149194k-1
Murányi utca, 1957.
Forrás: MNG


Az emberi élet stációin a gyerekkortól kezdve a fiatalságon át, egészen az időskorig 200 olyan privát fotó vezeti végig a látogatót, amelyeken átsejlik a történelem. A tárlat emellett további 150 olyan fotót is bemutat, amelyekből 16 nagyobb történet rajzolódik ki. Ezeket a történeteket külön installációkon emeli ki a kiállítás, a fotókhoz tartozó tárgyakkal együtt.


A kiemelt történetek között szerepel egyebek mellett Jávor István szamizdatfotós 1980-as évekbeli képes beszámolója Erdélyről, valamint Urbán Tamásnak az 1970-80-as évek ifjúsági underground kultúráit megörökítő fotóválogatása. Fotótörténeti különlegességet jelentenek Lőw Márton geológus képei. Az első világháborús fogolytáborok mindennapjait megörökítő fotós 1914-ben került Szibériába, majd csak egy kalandos világkörüli hajóút árán tudott hazakeveredni.


MNG438_KATALOGUS_fortepan_01904k-1
Bakáts tér, 1952.
Forrás: MNG


A magyarországi holokauszt a fotótörténet egyik fehér foltja. Összesen csupán 24 olyan képet ismerünk, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatóak a deportálásokkal, a budapesti gettó életéről pedig egyetlen fotó sincsen. A kiállítás ezt a hiányt külön installáción jeleníti meg.


A tárlat utolsó szakaszán a második világháborúban szétlőtt Budapestről szerepel egy válogatás, az archív fotók mellé állítva az egyes helyszínek mai képét. Végül egy képzeletbeli fővárosi utca következik, amely különböző évtizedekből származó és különböző helyszíneken rögzített fényképekből áll össze.


A Minden múlt a múltam című kiállítás szerdától augusztus 25-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria A épületében.


lukoviczky

1989_emlekkepek

2019.04.21

Interaktív fotókiállítás nyílik a rendszerváltás személyes emlékeiből április 25-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A Photoconsortium által szervezett nemzetközi fotókiállítás-sorozatban tíz európai város vesz részt egy-egy saját, lokális témát feldolgozva.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Jozef_Jankovi_Plan_for_Communist_Party_Hotel_on_the_Moon_1976

2019.04.19

SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben címmel látható kiállítás április 19-től a Ludwig Múzeumban, mely a szlovák képzőművészet születését és útját követi az 1960-as évek közepétől napjainkig. Azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a 60-as évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma