GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.17

Kedden nyílik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum felújított Kincsem - Imperiál: Híres magyar versenylovak című állandó kiállítása, amely átfogóan mutatja be a legkiemelkedőbb magyar versenylovak sikereinek történetét, a galoppversenyzés szabályait, valamint a versenyüzem működésének érdekességeit.

lokiallitas09
Díszes lószerszám
Forrás: Mezőgazdasági Múzeum


A korábban is látható kiállítás amellett, hogy megújul, a magyar telivértenyésztés büszkeségeihez, Kincsemhez és Imperiálhoz kötődő tárgyi emlékekkel is bővül: a tápiószelei Blaskovich Múzeumból kerül Budapestre Blaskovich Ernő, Kincsem egykori tulajdonosának néhány személyes tárgya, köztük a versenyló angliai Goodwoodban elnyert serlege, amely Kincsem pályájának csúcsát jelentette. Emellett megtekinthető lesz az egyik legjelentősebb magyar állatfestő, Pállik Béla Kincsemet ábrázoló festménye is.


lokiallitas06__02
A kiállítás egy korábbi enteriőrje
Forrás: Mezőgazdasági Múzeum


A tárlaton az érdeklődők játékos formában, interaktív elemek segítségével ismerhetik meg a magyar lóversenysport történetét, valamint a lótartással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Közvetlenül, fizikai valójukban tapinthatják meg a különféle használati tárgyakat, a kirakók, kérdés-felelet kvízek és feladványok pedig játékos ismeretszerzésre adnak lehetőséget.


kincsem_csontvaz
Kincsem csontváza a Múzeumban
Forrás: Mezőgazdasági Múzeum


Kincsem sikerei máig felülmúlhatatlanok: az állat élete során 54 versenyen indult, és minden alkalommal győzött, Imperiál pedig a második világháború utáni magyar lóversenyzés és telivértenyésztés legeredményesebb lova volt.


Forrás: MTI

plakat003

190317-debreceni-tavaszi-tarlat-ksz-mj_R

2019.03.17

Hatvanhat alkotó 88 műve látható a festészetet középpontba állító 28. Debreceni Tavaszi Tárlaton, amely vasárnap nyílt meg a Kölcsey Központban.

Sal_Endre_ujsagkiallitasa_032

2019.03.17

A magyar sajtó napján, március 15-én mutatkozott be Sal Endre szerkesztő, újságíró régóta dédelgetett álma, az Újságmúzeum Pécelen, a Ráday-kastélyban. A kiállításnak állandó helyszíne egyelőre nincs, de a facebookon több mint negyvenezren követik az újabb és újabb kuriózumokkal bővülő gyűjteményt – és ki tudja, egyszer talán tényleg lesz állandó múzeum is, ahol a magyar hírlaptörténet dicsőséges lapjai, hősei és robotosai is megbecsült helyet kaphatnak.

wetransfer-cc965c.zip
2019.03.17

Az ókori Mediterráneum nyitott volt más kultúrák iránt, a monoteista vallások békésen éltek a többistenhívő görög, etruszk és római hagyomány mellett. Ezt hangsúlyozza a Szépművészeti Múzeum újrarendezett Klasszikus ókor című kiállítása is, ami több mint nyolcszáz tárgyat vonultat fel, így akár egy egész napot is eltölthetünk benne.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma