IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.03.17

Hatvanhat alkotó 88 műve látható a festészetet középpontba állító 28. Debreceni Tavaszi Tárlaton, amely vasárnap nyílt meg a Kölcsey Központban.

190317-debreceni-tavaszi-tarlat-ksz-mj_6


Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere a megnyitón elmondta: a tavaszi tárlat a helyi képzőművészeti élet fontos bemutatkozási állomása. A helyi képzőművészek sajátos helyzetben vannak, mert nem áll rendelkezésükre teljeskörűen kiépített intézményes háttér. Ezért a város a saját eszközeivel, galériák működtetésével, műtermek, műteremlakások biztosításával igyekszik segíteni az alkotói tevékenységet.


190317-debreceni-tavaszi-tarlat-ksz-mj


Debrecenben rendkívül erős a művészeti oktatás terén az általános és középiskolák szerepe, ugyanakkor jelenleg még hiányzik az egyetemi szintű képzés – jegyezte meg. Az alpolgármester közölte: a következő időszakban céljuk a kortárs képzőművészet újratervezése a helyi kulturális színtereken belül. A többi között a b24 galériát olyan kulturális komplexummá szeretnék alakítani, amely jelentősen hozzájárul a város művészeti életének fellendítéséhez, belföldi és nemzetközi láthatóságának növeléséhez. A zsidó hitközséggel együttműködve pedig megnyitják a Pásti utcai ortodox zsinagóga kortárs kiállítóhelyét, amely eddig csak alkalmanként működött.


190317-debreceni-tavaszi-tarlat-ksz-mj_64
 

A Debreceni Tavaszi Tárlat anyagát Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnöke, a Magyar Művészei Akadémia tagja, Hérics Nándor Munkácsy-díjas képzőművész, Gáll Ádám Munkácsy-díjas festőművész, Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész és Tamus István grafikusművész bírálta el, a zsűri csaknem 200 alkotásból választotta ki 66 művész 88 munkáját, amelyet április 22-ig láthatnak az érdeklődők.


A tavaszi tárlat nívódíját Drienyovszki János és Kurucz Petra szobrászművészek vehették át.


Forrás: MTI

Fotók: Miskolczi János

 

lukoviczky

Jozef_Jankovi_Plan_for_Communist_Party_Hotel_on_the_Moon_1976

2019.04.19

SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben címmel látható kiállítás április 19-től a Ludwig Múzeumban, mely a szlovák képzőművészet születését és útját követi az 1960-as évek közepétől napjainkig. Azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a 60-as évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.

Az_ismeretlen_Kertesz_Imre_02

2019.04.19

Kertész Imre (1929–2016) egyetlen Nobel-díjas írónk élete, akárcsak műveinek egy jelentős része mindmáig ismeretlennek számít. A Kertész Imre Intézet által szervezett vándorkiállítás elsősorban az író tanulóéveit mutatja be, azokra az élményekre koncentrál, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározták. A kamaratárlat április 24-éig a Vígszínházban látható.

fo_ter

2019.04.18

Óbuda az 1800-as évek végén még falusias hangulatú városrész volt. Akkori atmoszférájáról már csak néhány épület mesél. A kerület arculatát ma már a panelrengeteg határozza meg, és csak a tömbök között lehet itt-ott rábukkanni a régi idők miliőjére. Óbuda eltűnt utcái címmel Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történésze tartott várostörténeti sétát.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma