2018.05.17

Milyen lehet a zombivadász Ady Endre vagy Móricz Zsigmond? Hogyan férnek össze a nyugatos alkotók a képregényekkel és a zombikkal? Többek között ezekre is választ kaphat az, aki ellátogat az Országos Széchényi Könyvtár Kép – Regény – Történet című kiállítására, mely július 26-ig tekinthető meg. Részletek a cikkben.

25840375_81d67b6d08dd4ce272d8d0017cd51e64_xl
Fotó: oszk.hu


Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Magyar Képregény Szövetséggel közösen mutatja be a magyar képregény történetét a május 14-én megnyílt Kép – Regény – Történet című kiállításával. A tárlat nemcsak a képregényre mint önálló művészeti formára és az önkifejezés egyik lehetséges módjára hívja fel a figyelmet, hanem a képregényes adaptációkra és az ezek alapjául szolgáló magyar irodalmi művekre is – olvasható a könyvtár honlapján a tárlat bemutatója.


Bár a képregény mint műfaj kevésbé volt elterjedt Magyarországon, mint külföldön, mégis olyan neves írókig nyúlik vissza a műfaj, mint Jókai Mór. Az OSZK tárlatának célja éppen ezért a képregény sokszínűségének bemutatása. Így a látogatók nemcsak egy-egy klasszikus képregényt tekinthetnek meg, de beleshetnek a rajzolás folyamatába, megismerhetik a technikai eszközöket, adaptációkat, illetve a nagy ikonoktól kezdve megismerkedhetnek a kortárs képregény műfajával is.


00065963-800x395
Fotó: supernaturalmovies.blog.hu


A tárlat különlegessége, hogy a lehető legteljesebben mutatja be a képregény és a klasszikus irodalom kapcsoltát. Így a Füles újság klasszikus, irodalmi adaptációira épülő szocialista képregénytől kedzve vonultatja végig a képregény és az irodalom kapcsolatát a klasszikus történetek adaptációin át egészen a kortárs feldolgozásokig, mint a Nyugat és a Zombik című legújabb sorozat. A kiállítás két nagyobb részre oszlik, egyrészt bemutatja az említett adaptációkat, másrészt megismerteti a látogatókkal a kortárs képregény helyzetét. Ez a két vonal pedig kifejezi azt a szemléletbeli változást, amely a képregény megítélésében az elmúlt években lezajlott. A tárlaton a kortárs alkotók munkái mellett olyan legendás rajzolók eredeti alkotásai is láthatók, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak különleges, illusztrált kiadásai is megtekinthetők. A tárlat mindemellett több érdekességre is felhívja a figyelmet: mi köze például Pulitzer Józsefnek a legnagyobb showman, P. T Barnumhoz? Ki javította ki Jókai kiadott művét az író kérésére? Mit keres egy Karinthyról készült fénykép a képregénykiállításon, és melyik az a híres magyar író, aki Krúdy müncheni kiadású Ál-Petőfijét ajánlotta az olvasóknak 1978-ban?

 

A kiállításról, amely július 26-ig tekinthető meg, bővebb információ ITT olvasható.



Forrás: oszk.hu

India_a_szepseg_koldusa_8

2019.02.21

Sára Sándor több alkalommal is járt Indiában. Ott készült fotóiból a Tér-Kép Galériában február 21-én nyílt kiállítás tanúsága szerint az ottani emberek arca fogta meg őt leginkább. A Kossuth-nagydíjas filmrendező India, a szépség koldusa című tárlatának 83 képén szépség és nyomorúság, derű és szenvedés egyszerre van jelen.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

2945_7_Munkacsy_Mihaly_allando_kiallitas3-2
2019.02.20

Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulójára emlékeztek szerdán Békéscsabán, ahol Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár bejelentette: az alkotó nevét viselő múzeum működését 102,5 millió forinttal, az évfordulós rendezvénysorozatot pedig további 29 millióval támogatják az idén.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma