IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.02.05

Képzeletem kaleidoszkópja címmel nyílik meg Julio Carrasco Breton mexikói festőművész és muralista kiállítása a Budapest Galériában február 21-én. A tárlat március 10-ig lesz megtekinthető.
A kiállítás megnyitója február 21-én este 17 órakor lesz, amelyen a festőművész személyesen is jelen lesz. A tárlatot Őexc. Isabel B. Téllez Rosetta mexikói nagykövet és Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója nyitja meg.
 
Ez a kiállítás Julio Carrasco Bretón első magyarországi bemutatkozása. A művész a mexikói képzőművészet egyik meghatározó alakja, a muralismo, a mexikói faképfestészet egyik jelentős képviselője. Nagyméretű falképei mellett munkái sorában jelentős helyet foglalnak el táblaképei is, amelyeket most a magyar közönség is megcsodálhat. Művei díszítik többek között a Mexikói Parlament Alsóházának és a genfi Szellemi Tulajdon Világszervezetének épületét.
 
 
Ennek a kiállításnak egyik érdekessége, hogy táblaképei mellett ki lesz állítva egy nagyméretű falfestménye is, amelynek témája: A Mexikói textil kézművesek képzeletvilága. A képet a Mexikói Köztársaság különböző államai mesterembereinek képzeletvilága ihlette meg. Átfogja a mexikói textil kézművesség színes palettáját, a képen látható huipilek, jorongok, terítők, ponchók, és szőnyegek a különböző etnikai csoportok jellegzetes kifejezési formáit mutatják be.
 
A falfestményt Julio Carrasco Bretón a Budapesti Főpolgármesteri Hivatalnak ajándékozta, azzal a céllal, hogy a város egy közterületét díszítse a jövőben.  
 
Julio Carrasco műveit szemlélve, a magyar látogató megismerkedhet a mexikói művészek azon generációjának egyik jeles képviselőjével, akik arra törekszenek, hogy a mexikói festészet legjobb hagyományait az egyetemes kultúra részévé tegyék.
 
(Forrás: Mexikói Nagykövetség)
(Fotó: fr.wikipedia.org)
 

lukoviczky

Jozef_Jankovi_Plan_for_Communist_Party_Hotel_on_the_Moon_1976

2019.04.19

SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben címmel látható kiállítás április 19-től a Ludwig Múzeumban, mely a szlovák képzőművészet születését és útját követi az 1960-as évek közepétől napjainkig. Azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a 60-as évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.

Az_ismeretlen_Kertesz_Imre_02

2019.04.19

Kertész Imre (1929–2016) egyetlen Nobel-díjas írónk élete, akárcsak műveinek egy jelentős része mindmáig ismeretlennek számít. A Kertész Imre Intézet által szervezett vándorkiállítás elsősorban az író tanulóéveit mutatja be, azokra az élményekre koncentrál, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározták. A kamaratárlat április 24-éig a Vígszínházban látható.

fo_ter

2019.04.18

Óbuda az 1800-as évek végén még falusias hangulatú városrész volt. Akkori atmoszférájáról már csak néhány épület mesél. A kerület arculatát ma már a panelrengeteg határozza meg, és csak a tömbök között lehet itt-ott rábukkanni a régi idők miliőjére. Óbuda eltűnt utcái címmel Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történésze tartott várostörténeti sétát.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma