728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.05.21

A Néprajzi Múzeum 2021-ben elfoglalhatja új épületét. Az intézmény jelenleg nem látogatható, az ott dolgozók azonban nem tétlenkednek.

neprajzi_muzeum
Fotó: 24.hu/Berecz Walter

A Néprajzi Múzeum mai épületét nem csak nagyszabású tárlatai miatt ismerik szerte a világon. A múzeumpalota impozáns belső terei megjelentek többek közt az Evita, a Spy és az Inferno című filmek jeleneteiben. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működik a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében.


Az intézmény jelenleg zárt ajtók mögött nagy erőkkel készül a költözésére. A hagyományos működéstől eltérő, komplex feladatrend nem teszi lehetővé, hogy a folyamatok a nagyközönség számára is transzparenssé váljanak, azonban a múzeum szeretné, ha az érdeklődők nyomon tudnák követni a múzeumtörténelmet író időszakot. A Raktártúrák filmsorozat egyes epizódjai a gyűjteményeket, az aktuális kihívásokat, a felfedezéseket mutatják be. Az első epizód már látható a múzeum Etnotube csatornáján.


neprajzi_gyujtemeny
Igazi kincseket rejt a Néprajzi Múzeum raktára
Fotó: 24.hu/Berecz Walter


A Néprajzi első alkalommal költözik a számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint az intézmény eddig raktárban pihenő, kevésbé ismert kincseit is megismerheti a közönség. Az új épületbe tervezett állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok.


Az Archívumi gyűjtemények digitalizálási munkáiban kiemelt feladat a közel 13 000 darabos veszélyeztetett nitrátos fényképállomány digitalizálása. Amikor ez elkészül, a múzeumi nyilvántartásban közel 90 000-re fog nőni a digitális rekordok száma. Az analóg hordozókkal is sok teendő van: a Mozgóképtárban videokazettákat kell selejtezni vagy digitalizálni, valamint el kell dönteni, mik azok az eszközök, amelyek technikatörténeti szempontból megtartásra érdemesek. A múzeum Hangtárában több száz magnószalagot és bakelit lemezt digitalizálnak és archiválnak a szakemberek, a több mint 4 000 darab fonográfhengert pedig külön elővigyázatossággal kell költöztetni.


neprajzimuz
A Néprajzi Múzeum 1973-tól működött az Igazságügyi Palota épületében
Foto: turizmus.hu


A jelenkorkutatással foglalkozó MaDok-program gyűjteményében a műanyagból készült tárgyak is külön kihívást jelentenek, ugyanis a kémiai eljárással előállított műanyag összetevői idővel gyakran kelnek önálló életre. A muzeológusok most tematikus csoportokat képeznek, majd el kell dönteniük, mi az, ami bekerüljön a gyűjteménybe, mi az, ami múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz használható, és mi az, amit kiselejteznek. Ezt a praktikus döntést egy költözésnél meg kell hozni.


A Néprajzi Múzeumban a kutatási eredmények az eddigi évekhez viszonyítva – kiállítások hiányában – más rendszerben válnak láthatóvá és hozzáférhetővé: egyfelől kiadványokban, konferenciákon, szakmai és közönség-programokon, másfelől a múzeum online felületein és a közösségi média közegében.


Óriási felelősség, hogy a Néprajzi Múzeumban 150 éve gyűlik az anyag és az információ. Folyamatos gondozással olyan színvonalon kell mindent megőrizniük, hogy időről-időre új hangokkal és eszközökkel legyenek képesek megszólaltani az egyedülálló gyűjteményt.

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

csaladi_emlekezet_R

2019.08.23

Mind tudni akarjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk. Családtörténetet kutatunk, DNS tesztet készíttetünk, azt reméljük, hogy az anyakönyvek, levéltárak, a génjeink adataiban ott van a válasz, ott van a történetünk. A legfontosabb kérdésünk, amelyre soha nem remélhetünk választ, hogy kik vagyunk. A történetünk nem a születésünkkel kezdődik és nem a halálunkkal ér véget. Nyugtalanító nyomai soha nem válnak egészen érthetővé és soha nem tűnnek el végleg.

Abel_Tamas_munkaja._2jpg

2019.08.22

Augusztus 29-én nyílik a képzőművészek önmenedzselésére irányuló képzését biztosító Budapest Art Mentor program második végzős évfolyamának kiállítása. Az Ybl Budai Kreatív Ház második alkalommal ad otthont a program záró eseményének. A Felfedezők 2.0 című tárlaton tizenkét művész alkotásai láthatók.

Befogadas_napja_89

2019.08.22

A keletnémet menekülők 30 évvel ezelőtti befogadásának, a zugligeti menekülttábor létrejöttének történetét, valamint az 1989 szeptemberi határnyitáshoz vezető folyamatokat mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csütörtökön nyílt közös tárlata.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma