IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.03.25

A koreai divat hagyományát bemutató kiállítás nyílik a budapesti Koreai Kulturális Központban április 1-jén. A tradicionális öltözködési kultúrát dél-koreai művészek személyes élményein keresztül bemutató tárlathoz művészetterápiás workshop is kapcsolódik.

Koreai_Kulturalis_Kozpont_kiallitas_3


Quack Gong Dzsu grafikus, művészetterapeuta és Ro Dzsu Hjun divattervező, divatszakember különféle médiumokkal, a vonalhúzás aktusán keresztül vallanak önismereti és gyógyulási útjukról. A művészek a tradicionális koreai viselet, a hanbok újraértelmezésére tesznek kísérletet, a ruha jellegzetességeire, különösképpen annak vonalvezetésére koncentrálva.
 

A páros kiállítást Sin Dzse Ho médiaművész videóinstallációja egészíti ki, amelyet a két másik művész munkái inspirálták. A tárlat arra keresi a választ, hogy miként fejeződik ki az én a ruhákban, valamint az installációk és a művészetterápia eszközeivel vizsgálja az önismereti úthoz kapcsolódó érzéseket, a személyek közti viszonyokat.


Koreai_Kulturalis_Kozpont_kiallitas_2


A kiállítás kísérőeseménye lesz Quack Gong Dzsu március 30-ai művészetterápiás workshopja, amelyen a résztvevők koreai hanji papír, selyem és más tradicionális koreai eszközök segítségével készíthetik el saját alkotásukat.


Forrás és részletek itt.

lukoviczky

Jozef_Jankovi_Plan_for_Communist_Party_Hotel_on_the_Moon_1976

2019.04.19

SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben címmel látható kiállítás április 19-től a Ludwig Múzeumban, mely a szlovák képzőművészet születését és útját követi az 1960-as évek közepétől napjainkig. Azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a 60-as évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.

Az_ismeretlen_Kertesz_Imre_02

2019.04.19

Kertész Imre (1929–2016) egyetlen Nobel-díjas írónk élete, akárcsak műveinek egy jelentős része mindmáig ismeretlennek számít. A Kertész Imre Intézet által szervezett vándorkiállítás elsősorban az író tanulóéveit mutatja be, azokra az élményekre koncentrál, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározták. A kamaratárlat április 24-éig a Vígszínházban látható.

fo_ter

2019.04.18

Óbuda az 1800-as évek végén még falusias hangulatú városrész volt. Akkori atmoszférájáról már csak néhány épület mesél. A kerület arculatát ma már a panelrengeteg határozza meg, és csak a tömbök között lehet itt-ott rábukkanni a régi idők miliőjére. Óbuda eltűnt utcái címmel Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történésze tartott várostörténeti sétát.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma