IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.09.12

Ismét egy jelentős magyar képzőművész távozott az élők sorából: 2017. június 21-én Bonnban néhány héttel 90. születésnapját követően váratlanul elhunyt az elsősorban textilkollázsairól ismertté vált Bednay Éva, aki külföldön az Eve B’ay nevet is használta. A képzőművész gazdag életutat bejárva, fontos életművet hátrahagyva távozott közülünk. Egész életpályáját a kísérletező kedv, az új utak, technikák keresése jellemezte.

Bednay Éva képeit Magyarországon sokáig nem láthattuk, a hetvenes évek elején az USA-ba történt kivándorlását, majd az NSZK-ban történt letelepedését követően hosszú ideig még csak haza sem látogathatott. Nagyobb rendszerességgel csak a rendszerváltást követően tartózkodott itthon. Képeivel 1981-ben szerepelt a külföldön élő magyar művészeknek „Tisztelet a szülőföldnek” címmel a Műcsarnokban megrendezett kiállításon[1]. A művésznek 2009 januárjában-februárjában négy héten át nyitva tartó reprezentatív életműkiállítása volt Hollandiában, a waassenaari De Paauw Palotában. Erről a magyar sajtó is széleskörűen tudósított (például a Magyar Nemzet[2] és a Népszabadság[3]). Hazánkban munkáival csak később, 2010 júniusában a Közép-európai Kulturális Intézet által rendezett retrospektív kiállításon találkozhattunk ismét; ekkor mutatták be a munkásságáról prof. dr. Heijo Klein művészettörténész, a Bonni Egyetem tanára által írt magyar, német és angol nyelvű monográfiát, amely napjainkban már minden országos jelentőségű könyvtárban fellelhető.

 

CIMG7917


Munkái azonban az USA-ban, Németországban, Svájcban és Hollandiában jelentős galériákban és nagyszabású egyéni kiállításokon arattak sikert. Élete végéig ragaszkodott azonban azokhoz az ismeretekhez, ahhoz a szemlélethez, amelyeket tanulmányai során itthon szerzett; sok kortársával ellentétben nem engedett az amerikai és a nyugat-európai művészetben 1945 után az absztrakt expresszionizmus és a „pop art” által fémjelzett modernnek számító divatos trendeknek.

 

Mindvégig hű maradt gyökereihez. A szecesszió, majd később Picasso, Modigliani, Matisse és Chagall által kijelölt úton haladt, hozzájárulva ezen korszakalkotó művészek munkássága egyéni hangvételű színtézisének megalkotásához. Szemlélete, a művészet fogalmának rendkívül szigorú értelmezése lehetővé tette számára, hogy a piaci trendektől függetlenül maradandó értéket képviselő műveket alkosson, és az elidegenedett művészeti törekvésekkel szemben ismét szorosra fűzze művész és közönség kapcsolatát. Műveivel még a közízléshez szokott nézőt is szinte észrevétlenül a saját színvonalára emelte.


17103425_180352075797752_480433738900356900_n

 

Képei nemigen jelentek meg a művészeti piacokon; nevét nem fogjuk megtalálni a világ neves aukciós házainak eladási listáin. Olvasatában a művészet nem válhatott a pénzes emberek számára könnyen megszerezhető árucikké. A művészet nem mesterség, hanem szent és misztikus tevékenység volt számára, az nem szolgálhatott a megélhetés forrásaként. Környezete is idegenkedett a gondolattól, hogy művészetét aprópénzzé váltsa. Egyszer egy számottevő budapesti galéria tulajdonosa – akihez véletlenül került egy itthon korábban elkallódott képe – megjegyezte, hogy „Bednay Éva jó művész, de itthon nincsen piaca”. Igaza volt: Bednay Éva soha és sehol sem volt piaci szereplő. Munkáitól, aki egyszer megszerezte, nemigen vált meg többé.


Gazdag életutat bejárva, fontos életművet hátrahagyva távozott közülünk. Egész életpályáját a kísérletező kedv, az új utak, technikák keresése jellemezte. Az ötvenes években egyre szélesebb körűvé vált a műanyagok ipari hasznosítása; ebben az időben érdeklődése ezeknek az új anyagoknak iparművészeti felhasználása felé fordult. Később, a hatvanas években főleg rusztikus megmunkálású, több rétegű, csurgatott festék- és lakkrétegekkel borított, különleges festményeket készített, amelyekbe gyakran mozaikszerűen textil-, fém- és műanyagdarabokat is illesztett. Már végleges lakhelyén, Bonnban dolgozta ki azt a csakis rá jellemző, egyéni technikát, amely lehetővé tette a textildarabokban rejlő színek és minták festészeti célú felhasználását. Ezt követően egyaránt készített textilmozaikokat, -kollázsokat, olaj és olajpasztell festményeket, grafikákat, illetve munkásságára egyre inkább jellemzővé vált ezeknek a technikáknak az egyidejűleg történő, vegyes használata.


Varazslatos_erdo


Bednay Éva képeinek különlegességét mégsem a technikai megújulásra való törekvésekben, hanem azoknak a lelki tartalmaknak, pozitív és negatív életérzéseknek a megjelenítésében kell keresni, amelyek általában minden nő, minden ember életében jelen vannak, de azok vizuális megjelenítésére ilyen magas művészi színvonalon csak kevesen képesek. Alkotásai nekünk, a szemlélődő közönségnek szólnak érthető nyelven. Munkásságát folyamatosan a szépség megragadására irányuló törekvések hatották át. Képein megjelennek a női lélek legfontosabb rezdülései: a társ iránti vágy, annak megtalálása és elvesztése, bánat és öröm, a gyermekáldás felett érzett boldogság, a gyermek iránti aggodalom és az ezzel kapcsolatos önfeláldozás, a növények virágzása okozta boldogság és a hervadásuk miatt érzett bánat, de tetten érhető nála az életöröm elvesztésétől, az elmúlástól való félelem is. Festészete esetenként olyan lírai magasságokba emelkedik, amelyhez hasonlóval csak a magyar költészet mesterei esetében találkozhatunk. Műveinek helye közgyűjteményekben van.



Dr. Gyebnár István


[1] 1982 Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest (kat.)

[3] Blahó Miklós: Összegzés és búcsú, Bednay Éva életmű-kiállítása Wassenaarban, Népszabadság, 2009. január 19.

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

1989_emlekkepek

2019.04.21

Interaktív fotókiállítás nyílik a rendszerváltás személyes emlékeiből április 25-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A Photoconsortium által szervezett nemzetközi fotókiállítás-sorozatban tíz európai város vesz részt egy-egy saját, lokális témát feldolgozva.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma