728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2017.09.12

Ismét egy jelentős magyar képzőművész távozott az élők sorából: 2017. június 21-én Bonnban néhány héttel 90. születésnapját követően váratlanul elhunyt az elsősorban textilkollázsairól ismertté vált Bednay Éva, aki külföldön az Eve B’ay nevet is használta. A képzőművész gazdag életutat bejárva, fontos életművet hátrahagyva távozott közülünk. Egész életpályáját a kísérletező kedv, az új utak, technikák keresése jellemezte.

Bednay Éva képeit Magyarországon sokáig nem láthattuk, a hetvenes évek elején az USA-ba történt kivándorlását, majd az NSZK-ban történt letelepedését követően hosszú ideig még csak haza sem látogathatott. Nagyobb rendszerességgel csak a rendszerváltást követően tartózkodott itthon. Képeivel 1981-ben szerepelt a külföldön élő magyar művészeknek „Tisztelet a szülőföldnek” címmel a Műcsarnokban megrendezett kiállításon[1]. A művésznek 2009 januárjában-februárjában négy héten át nyitva tartó reprezentatív életműkiállítása volt Hollandiában, a waassenaari De Paauw Palotában. Erről a magyar sajtó is széleskörűen tudósított (például a Magyar Nemzet[2] és a Népszabadság[3]). Hazánkban munkáival csak később, 2010 júniusában a Közép-európai Kulturális Intézet által rendezett retrospektív kiállításon találkozhattunk ismét; ekkor mutatták be a munkásságáról prof. dr. Heijo Klein művészettörténész, a Bonni Egyetem tanára által írt magyar, német és angol nyelvű monográfiát, amely napjainkban már minden országos jelentőségű könyvtárban fellelhető.

 

CIMG7917


Munkái azonban az USA-ban, Németországban, Svájcban és Hollandiában jelentős galériákban és nagyszabású egyéni kiállításokon arattak sikert. Élete végéig ragaszkodott azonban azokhoz az ismeretekhez, ahhoz a szemlélethez, amelyeket tanulmányai során itthon szerzett; sok kortársával ellentétben nem engedett az amerikai és a nyugat-európai művészetben 1945 után az absztrakt expresszionizmus és a „pop art” által fémjelzett modernnek számító divatos trendeknek.

 

Mindvégig hű maradt gyökereihez. A szecesszió, majd később Picasso, Modigliani, Matisse és Chagall által kijelölt úton haladt, hozzájárulva ezen korszakalkotó művészek munkássága egyéni hangvételű színtézisének megalkotásához. Szemlélete, a művészet fogalmának rendkívül szigorú értelmezése lehetővé tette számára, hogy a piaci trendektől függetlenül maradandó értéket képviselő műveket alkosson, és az elidegenedett művészeti törekvésekkel szemben ismét szorosra fűzze művész és közönség kapcsolatát. Műveivel még a közízléshez szokott nézőt is szinte észrevétlenül a saját színvonalára emelte.


17103425_180352075797752_480433738900356900_n

 

Képei nemigen jelentek meg a művészeti piacokon; nevét nem fogjuk megtalálni a világ neves aukciós házainak eladási listáin. Olvasatában a művészet nem válhatott a pénzes emberek számára könnyen megszerezhető árucikké. A művészet nem mesterség, hanem szent és misztikus tevékenység volt számára, az nem szolgálhatott a megélhetés forrásaként. Környezete is idegenkedett a gondolattól, hogy művészetét aprópénzzé váltsa. Egyszer egy számottevő budapesti galéria tulajdonosa – akihez véletlenül került egy itthon korábban elkallódott képe – megjegyezte, hogy „Bednay Éva jó művész, de itthon nincsen piaca”. Igaza volt: Bednay Éva soha és sehol sem volt piaci szereplő. Munkáitól, aki egyszer megszerezte, nemigen vált meg többé.


Gazdag életutat bejárva, fontos életművet hátrahagyva távozott közülünk. Egész életpályáját a kísérletező kedv, az új utak, technikák keresése jellemezte. Az ötvenes években egyre szélesebb körűvé vált a műanyagok ipari hasznosítása; ebben az időben érdeklődése ezeknek az új anyagoknak iparművészeti felhasználása felé fordult. Később, a hatvanas években főleg rusztikus megmunkálású, több rétegű, csurgatott festék- és lakkrétegekkel borított, különleges festményeket készített, amelyekbe gyakran mozaikszerűen textil-, fém- és műanyagdarabokat is illesztett. Már végleges lakhelyén, Bonnban dolgozta ki azt a csakis rá jellemző, egyéni technikát, amely lehetővé tette a textildarabokban rejlő színek és minták festészeti célú felhasználását. Ezt követően egyaránt készített textilmozaikokat, -kollázsokat, olaj és olajpasztell festményeket, grafikákat, illetve munkásságára egyre inkább jellemzővé vált ezeknek a technikáknak az egyidejűleg történő, vegyes használata.


Varazslatos_erdo


Bednay Éva képeinek különlegességét mégsem a technikai megújulásra való törekvésekben, hanem azoknak a lelki tartalmaknak, pozitív és negatív életérzéseknek a megjelenítésében kell keresni, amelyek általában minden nő, minden ember életében jelen vannak, de azok vizuális megjelenítésére ilyen magas művészi színvonalon csak kevesen képesek. Alkotásai nekünk, a szemlélődő közönségnek szólnak érthető nyelven. Munkásságát folyamatosan a szépség megragadására irányuló törekvések hatották át. Képein megjelennek a női lélek legfontosabb rezdülései: a társ iránti vágy, annak megtalálása és elvesztése, bánat és öröm, a gyermekáldás felett érzett boldogság, a gyermek iránti aggodalom és az ezzel kapcsolatos önfeláldozás, a növények virágzása okozta boldogság és a hervadásuk miatt érzett bánat, de tetten érhető nála az életöröm elvesztésétől, az elmúlástól való félelem is. Festészete esetenként olyan lírai magasságokba emelkedik, amelyhez hasonlóval csak a magyar költészet mesterei esetében találkozhatunk. Műveinek helye közgyűjteményekben van.



Dr. Gyebnár István


[1] 1982 Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest (kat.)

[3] Blahó Miklós: Összegzés és búcsú, Bednay Éva életmű-kiállítása Wassenaarban, Népszabadság, 2009. január 19.

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

a_neptajzi_muzeum__latvanyterve

2019.08.25

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló új Néprajzi Múzeum épületének tervéért közönségdíjat kapott Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura díjas építész és csapata, a Napur Architect Építészeti Iroda. Az elismerést a II. Építészeti Nemzeti Szalon finisszázsán osztották ki vasárnap a Műcsarnokban.

Weininger_A_Mechanikus-szinpad_Absztrakt-revu_reszlet_F.87.5

2019.08.25

A Bauhaus magyar mestereinek munkásságát a színházművészeten keresztül bemutató kiállítást rendeztek a berlini magyar kulturális intézetben a Németországból indult összművészeti irányzat alapításának századik évfordulója alkalmából.

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Ostrea_peregrina

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma