kultura.hu_banner_fesztival

2019.06.18

Ötödik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat. Az alapító ír házaspár a művészet függetlensége és nélkülözhetetlensége mellett tesz hitet, miközben támogatásukkal lehetőséget adnak a magyar alkotóknak arra, hogy berkapcsolódjana a nemzetközi vérkeringésbe. Az elismerés tízezer euróval jár.

LB_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Díjra idén már közel ötven pályázat érkezett. Ebből a hagyományok szerint egy nemzetközi művészeti szakemberekből álló, háromtagű zsűri választotta ki a díjra jelölt hat nyertest, akiknek munkáit augusztus 25-ig a Ludwig Múzeum állandó kiállításába beékelődve is megtekinthetünk.


A Ludwig-gyűjtemény szimbolikus keretében helyet kapó hat jelölt műveiben több közös vonás is felfedezhető: az installációs formák tudatos használata, a tér belakása, a mediális sokrétűség, a képzőművészet határait antropológiai témákkal kitágító kérdések feltevése, a manualitás szerepe és jelentősége, az absztrakció játéka a különféle referenciákkal, valamint a személyes emlékezet vezérfonala.


zsuri_fnalistak_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
A zsűri és a finalisták
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás


Asztalos Zsolt Ismeretlen szerzők című munkájában a művészettörténeti kánonírás problematikusságára kérdez rá. Az installáció azt vizsgálja, hogy egy alkotás mennyiben választható el készítőjétől, hogy mennyire fontos a művész, vagy elég-e maga a műtárgy, amit maga után hagy.


Erdei Krisztina Niagara Worm – Egy szebb jövőért című fotóinstallációja a kivándorlás kezdeti nehézségeiről, a múltbeli életről és a családlátogatás pillanatairól, valamint a régi és az új identitás keveredéséről mesél. A Niagaráról készített felvétel harmincezerszer ismétli meg a vízesés ugyanazon pillanatát, egy másik fotósorozaton pedig az alkotó néhány éve külföldre költözött barátjának személyes tárgyait lepik el a giliszták.


E_S_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
Ember Sári az installációjában
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás


Kútvölgyi-Szabó Áron Carnival of Facts installációjának kiindulópontja egy 3D-s szoftverben generált betűfelhő az angol fact és truth szavakból, amelyet három nézőpontból rögzített, ezáltal a néző nem tud hozzáférni ezekhez a szavakhoz, csak furcsa mintázatokat lát, amelyeket ő maga ruház fel jelentéssel. Kútvölgyi-Szabó ezzel a gesztussal utal arra, hogy a tényként és igazságként kezelt elemekből akár pár lépés alatt eljuthatunk olyan fantazmagóriákig, amelyek a tényleges igazság köntösében tetszelegnek.


Molnár Zsolt installációjában azt vizsgálja, hogy a természetes környezetbe milyen módon ékelődnek be a digitális innovációk, hogy meddig fokozható az agrárkultúrában a digitális jelenlét. A Növényi stressztérkép című vasszobra vizuálisan reflektál a permetezés negatív és pozitív hatásaira, míg az öt részből álló Módszertani gondolkodás kollázsa értelmezési pontokat ad a térbeli munkához.


Ember_Sari_munkai__kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
A nyertes pályamunka
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás


Tranker Kata munkája ráirányítja a figyelmet arra, hogy a művészettörténet mennyire leszűkíti a tárgyak értelmezéseinek lehetőségét és állít fel egy saját, kikezdhetetlennek tűnő alternatívát. A Vénusz szobrokból kiinduló installációjának a középpontjában a művészet és az élet egymástól való eltávolodása áll. Azt állítja, hogy a művészet azáltal, hogy bekerült a múzeumba, e szent térbe, mintha megszűnt volna a mindennapi élet része lenni.


A Leopold Bloom 2019-es nyertese Ember Sári lett, aki pályája kezdetén fotográfusként indult, ám az utóbbi években finom érzékenységű és magára a helyre erőteljesen reflektáló műegyütteseket alkot a legváltozatosabb anyagokat használva a papírtól a márványig. Művészetének legfontosabb témája az emberi fej ábrázolása, amelyet az archeológiai érdeklődés és a személyes történetmesélés metszéspontjába állít. A tízezer euró összegű elismerést Ember Sári a prágai Karlin Studiosban megvalósuló kiállítás és az ahhoz kapcsolódó költségek biztosítására használja fel.


alapitok_Ember_Sari_kredit_Peter_Csaba
Ember Sári az alapítókkal
Fotó: Péter Csaba


A Ludwig Múzeumban tartott díjátadón a zsűri elnöke, Paul O’Neill, a világ egyik legfontosabb kutatás-orientált kurátora laudációjában elmondta: Ember Sári munkája olyan ellentmondásos fogalmakat boncolgat, mint a faj, az etnikum, a modernizmus vagy a testünkkel való viszony. Installációja komplex kapcsolatban áll az etnográfiával, antropológiával, valamint a másság megjelenítésével. A szerzőség különböző formáit vonultatja fel: az alkotás során különböző helyzetekbe, szerepekbe helyezi magát.


A jelöltek munkáiból létrehozott tárlat a Ludwig Múzeum Westkunst-Ostkunst című kiálltíásában látható augusztus 25-ig.


Kocsis Katica

strucc

2019.09.14

Fusz Mátyás szeptember 19-én nyíló kiállítása az elbújás és a megtalálás mechanizmusait térképezi fel a Három Hollóban.

348329_640_attila_csernik_untitled_1972

2019.09.13

Az ötven éve megalakult szabadkai Bosch+Bosch csoportról és a hatvanas-hetvenes évek vajdasági neoavantgárd képzőművészeti mozgalmáról ad átfogó képet csaknem 500 műtárgyon keresztül a Ludwig Múzeum péntektől látható kiállítása.

30

2019.09.13

Parallel Intersection címmel nemzetközi csoportos kiállítás nyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, ahol 18 európai fotográfiai intézmény – elsősorban fiatal – és tehetséges alkotói, kurátorai mutatkoznak be.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma