2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.18

Ötödik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat. Az alapító ír házaspár a művészet függetlensége és nélkülözhetetlensége mellett tesz hitet, miközben támogatásukkal lehetőséget adnak a magyar alkotóknak arra, hogy berkapcsolódjana a nemzetközi vérkeringésbe. Az elismerés tízezer euróval jár.

LB_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Díjra idén már közel ötven pályázat érkezett. Ebből a hagyományok szerint egy nemzetközi művészeti szakemberekből álló, háromtagű zsűri választotta ki a díjra jelölt hat nyertest, akiknek munkáit augusztus 25-ig a Ludwig Múzeum állandó kiállításába beékelődve is megtekinthetünk.


A Ludwig-gyűjtemény szimbolikus keretében helyet kapó hat jelölt műveiben több közös vonás is felfedezhető: az installációs formák tudatos használata, a tér belakása, a mediális sokrétűség, a képzőművészet határait antropológiai témákkal kitágító kérdések feltevése, a manualitás szerepe és jelentősége, az absztrakció játéka a különféle referenciákkal, valamint a személyes emlékezet vezérfonala.


zsuri_fnalistak_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
A zsűri és a finalisták
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás


Asztalos Zsolt Ismeretlen szerzők című munkájában a művészettörténeti kánonírás problematikusságára kérdez rá. Az installáció azt vizsgálja, hogy egy alkotás mennyiben választható el készítőjétől, hogy mennyire fontos a művész, vagy elég-e maga a műtárgy, amit maga után hagy.


Erdei Krisztina Niagara Worm – Egy szebb jövőért című fotóinstallációja a kivándorlás kezdeti nehézségeiről, a múltbeli életről és a családlátogatás pillanatairól, valamint a régi és az új identitás keveredéséről mesél. A Niagaráról készített felvétel harmincezerszer ismétli meg a vízesés ugyanazon pillanatát, egy másik fotósorozaton pedig az alkotó néhány éve külföldre költözött barátjának személyes tárgyait lepik el a giliszták.


E_S_kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
Ember Sári az installációjában
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás


Kútvölgyi-Szabó Áron Carnival of Facts installációjának kiindulópontja egy 3D-s szoftverben generált betűfelhő az angol fact és truth szavakból, amelyet három nézőpontból rögzített, ezáltal a néző nem tud hozzáférni ezekhez a szavakhoz, csak furcsa mintázatokat lát, amelyeket ő maga ruház fel jelentéssel. Kútvölgyi-Szabó ezzel a gesztussal utal arra, hogy a tényként és igazságként kezelt elemekből akár pár lépés alatt eljuthatunk olyan fantazmagóriákig, amelyek a tényleges igazság köntösében tetszelegnek.


Molnár Zsolt installációjában azt vizsgálja, hogy a természetes környezetbe milyen módon ékelődnek be a digitális innovációk, hogy meddig fokozható az agrárkultúrában a digitális jelenlét. A Növényi stressztérkép című vasszobra vizuálisan reflektál a permetezés negatív és pozitív hatásaira, míg az öt részből álló Módszertani gondolkodás kollázsa értelmezési pontokat ad a térbeli munkához.


Ember_Sari_munkai__kredit_Neogrady-Kiss_Barnabas
A nyertes pályamunka
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás


Tranker Kata munkája ráirányítja a figyelmet arra, hogy a művészettörténet mennyire leszűkíti a tárgyak értelmezéseinek lehetőségét és állít fel egy saját, kikezdhetetlennek tűnő alternatívát. A Vénusz szobrokból kiinduló installációjának a középpontjában a művészet és az élet egymástól való eltávolodása áll. Azt állítja, hogy a művészet azáltal, hogy bekerült a múzeumba, e szent térbe, mintha megszűnt volna a mindennapi élet része lenni.


A Leopold Bloom 2019-es nyertese Ember Sári lett, aki pályája kezdetén fotográfusként indult, ám az utóbbi években finom érzékenységű és magára a helyre erőteljesen reflektáló műegyütteseket alkot a legváltozatosabb anyagokat használva a papírtól a márványig. Művészetének legfontosabb témája az emberi fej ábrázolása, amelyet az archeológiai érdeklődés és a személyes történetmesélés metszéspontjába állít. A tízezer euró összegű elismerést Ember Sári a prágai Karlin Studiosban megvalósuló kiállítás és az ahhoz kapcsolódó költségek biztosítására használja fel.


alapitok_Ember_Sari_kredit_Peter_Csaba
Ember Sári az alapítókkal
Fotó: Péter Csaba


A Ludwig Múzeumban tartott díjátadón a zsűri elnöke, Paul O’Neill, a világ egyik legfontosabb kutatás-orientált kurátora laudációjában elmondta: Ember Sári munkája olyan ellentmondásos fogalmakat boncolgat, mint a faj, az etnikum, a modernizmus vagy a testünkkel való viszony. Installációja komplex kapcsolatban áll az etnográfiával, antropológiával, valamint a másság megjelenítésével. A szerzőség különböző formáit vonultatja fel: az alkotás során különböző helyzetekbe, szerepekbe helyezi magát.


A jelöltek munkáiból létrehozott tárlat a Ludwig Múzeum Westkunst-Ostkunst című kiálltíásában látható augusztus 25-ig.


Kocsis Katica

Javor_Piroska_75_R
2019.07.18

A szentendrei ÚjMűhely Galériában Jávor Piroska: Hetvenöt címmel nyílt július 17-én kiállítás, mely a festőművésznő 2004 és 2019 között készült „születésnapi képei” mellett a tizenöt évet reprezentáló alkotásait mutatja be.

gluckfrigyes

2019.07.18

Glück Frigyes a századfordulós Budapest egyik legjobb szállodája, a Pannónia tulajdonosa volt, és híresen jó konyhát vezetett. Törzsvendégei közé tartozott az úri osztály és a művészvilág számos jeles alakja, mint Ady Endre, Bródy Sándor vagy éppen Podmaniczky Frigyes. Azt azonban kevesen tudják, hogy a művészeti életben több tisztséget is betöltő Glück páratlan műgyűjteménnyel rendelkezett.

chairs_paris_600x472
2019.07.17

Az Années folles őrült éveibe repít minket a Petőfi Irodalmi Múzeum A kamera poétája című kiállítása, amelyen André Kertész hetvenhárom párizsi felvételét tekinthetjük meg. A fotókon életre kelnek a szép fogolymadarak, a táncosnők, a bábjátékok, egy sorozaton pedig egy sajátosan magyar Párizs elevenedik meg Léda lakásától Ady szállodájáig.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma