IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.01

A város egyik legrégebbi műemlékét bemutató kiállítást abból az alkalomból rendezték, hogy a műemlék újra látogatható. A tárlat több tucat tabló, korabeli fotók, újságcikkek, dokumentumok segítségével mutatja be a késő román, gótikus stílusú műemlék történetét.

A_Domotor-torony_mesei_4
Fotó: Délmagyar/Török János

A torony alapját még a 11. században építették, alsó, négyszögletes román stílusú része 12. századi, míg felső, nyolcszögletű folytatásának emeletei a 13. századból valók. Története során számos alkalommal átépítették, és csak a 18. században nyerte el végső formáját.


A_Domotor-torony_mesei_5


A műemlék az egykori barokk stílusú Szent Demeter-templom bontásakor került felszínre 1925-ben. 1931-ben falába ajtót vágtak, ennek íves felső részébe Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt" illesztették. Belsejét – olasz mintára – keresztelőkápolnává alakították.


1932-ben Aba-Novák Vilmos meghívásos pályázaton nyerte el a torony oldalfalainak festési jogát; freskójának terveit a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmével ismerték el. Az épület vizesedése miatt a falfestmények megrongálódtak, a képzőművészeti alkotást 2015-ben restaurálták.


Domotor-torony
A Dömötör-torony
Fotó: delmagyar.hu

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a megnyitón elmondta: az egyházmegye hitéleti, kulturális, közösségi tevékenységének vezérfonala a készülődés alapításának 2030-as millenniumára.


Forrás: MTI

 

lukoviczky

Jozef_Jankovi_Plan_for_Communist_Party_Hotel_on_the_Moon_1976

2019.04.19

SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben címmel látható kiállítás április 19-től a Ludwig Múzeumban, mely a szlovák képzőművészet születését és útját követi az 1960-as évek közepétől napjainkig. Azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a 60-as évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.

Az_ismeretlen_Kertesz_Imre_02

2019.04.19

Kertész Imre (1929–2016) egyetlen Nobel-díjas írónk élete, akárcsak műveinek egy jelentős része mindmáig ismeretlennek számít. A Kertész Imre Intézet által szervezett vándorkiállítás elsősorban az író tanulóéveit mutatja be, azokra az élményekre koncentrál, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározták. A kamaratárlat április 24-éig a Vígszínházban látható.

fo_ter

2019.04.18

Óbuda az 1800-as évek végén még falusias hangulatú városrész volt. Akkori atmoszférájáról már csak néhány épület mesél. A kerület arculatát ma már a panelrengeteg határozza meg, és csak a tömbök között lehet itt-ott rábukkanni a régi idők miliőjére. Óbuda eltűnt utcái címmel Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történésze tartott várostörténeti sétát.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma