IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.10

Másfél éves szünet után újraindította a zalaegerszegi Göcseji Múzeum A hónap műtárgya sorozatát, melynek során a múzeum zalaegerszegi közintézményekben mutatja be gyűjteményének egy-egy jellegzetes, szép darabját. A 2021 februárjáig tartó programsorozat a régészeti ásatások során előkerült leletekből, valamint a néprajzi gyűjtemény anyagából mutat be válogatást.

cilinder_a_vitrinben

Mint ismert, a közgyűjtemény elköltözött az intézmény külső felújítása, belső átalakítása miatt egy jóval kisebb épületbe. Az ideiglenes épületben kiállítótér nincs, de mindig megtalálják a jelenlét módját egy-egy minitárlat, szabadtéri vagy vándorkiállítás formájában.
 

Ez alkalommal a zalaegerszegi városháza aulájában álló vitrinbe költöztettek be egy igen becses darabot, egy cilindert a hozzá készített kalapdobozával együtt. A hétköznapokon viselt kürtőkalap utódjának számító cilindert a 20. század elején már csak az alkalmi férfiviselet kiegészítőjeként hordták. A bemutatott minőségi darabot finom cilinderplüssből készítették, selyemmel bélelték, alján szalaggal erősítették meg, karimáját pedig fekete ripszselyemmel borították.


cilinder1_r


A 2021. februárig tervezett sorozatban a hónap műtárgya lesz egy olyan likőröskészlet és tányér, amelyet a polgári családok a múlt század elején használtak. Novemberben egy kerámiából készült patikaedény kerül az üvegvitrinbe, jövőre egy miniatűr szőlőprést mutatnak be. A régészeti ásatásokon talált leletek közül egy borostyángyöngy, egy pecsétnyomó, valamint a római kori feltárás során előkerült ruhadíszek (fibula, mellkorong és övdísz) kerültek a válogatásba.

 

A következő év decemberében a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szentkép és az ügyes kézzel felépített, miniatürizált jelenetképet rejtő türelemüveg díszíti majd a városháza auláját.


A sorozat a Kr. e. 14. századból származó karvédő tekercs bemutatásával zárul: a körbecsavarodó, spirálban végződő bronz huzalból készült, díszes karvédő tekercs a késő bronzkori fegyverzet egyik jellemző eleme volt.


A megyeházán várhatóan a nyár végén, az épület földszintjén zajló felújítási munkák befejezése után helyezik el majd el a hónap műtárgyát. A kezdeményezéssel arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy „kacatnak" számító tárgyak megfelelő restaurálással, a róluk szóló információk pontos leírásával műtárggyá, történeti dokumentummá vagy akár kiállítási darabbá is válhatnak.


mamutcsont
A mamutcsontok


Kostyál László művészettörténész elondta: hogy a Göcseji Múzeum nagyon jó kapcsolatot ápol a térségben élő emberekkel, így nagyon sok olyan tárgy, bútor kerül ajándékként a gyűjteménybe, amely a zalai, zalaegerszegi családok múltját őrzi. Hozzáfűzte: a Pákán élő Nagy Norbert április elején két mamutcsontot ajándékozott a Göcseji Múzeumnak. A két méter hosszú bordacsont és a lábcsont egy darabja a földmunka során, a megyehatár közelében került elő a földből. A mamutcsontok a múzeum gyűjteményébe kerültek, a tervek szerint a közeljövőben a közönségnek is bemutatják.


Fotók forrása: gocsejimuzeum.hu

lukoviczky

Jozef_Jankovi_Plan_for_Communist_Party_Hotel_on_the_Moon_1976

2019.04.19

SIGNAL – Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben címmel látható kiállítás április 19-től a Ludwig Múzeumban, mely a szlovák képzőművészet születését és útját követi az 1960-as évek közepétől napjainkig. Azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a 60-as évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.

Az_ismeretlen_Kertesz_Imre_02

2019.04.19

Kertész Imre (1929–2016) egyetlen Nobel-díjas írónk élete, akárcsak műveinek egy jelentős része mindmáig ismeretlennek számít. A Kertész Imre Intézet által szervezett vándorkiállítás elsősorban az író tanulóéveit mutatja be, azokra az élményekre koncentrál, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározták. A kamaratárlat április 24-éig a Vígszínházban látható.

fo_ter

2019.04.18

Óbuda az 1800-as évek végén még falusias hangulatú városrész volt. Akkori atmoszférájáról már csak néhány épület mesél. A kerület arculatát ma már a panelrengeteg határozza meg, és csak a tömbök között lehet itt-ott rábukkanni a régi idők miliőjére. Óbuda eltűnt utcái címmel Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történésze tartott várostörténeti sétát.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma