2017.09.07

A filmkészítők – különösen a hollywoodi mesterek – szeretik a történelmet. Ezt akár az idei Oscar-mezőny is jól példázza: a Számolás joga, a Kerítések és A fegyvertelen katona is a jelöltek között volt. Ez pedig nem véletlen, sőt megszívlelendő, hiszen a történelemből tanulhatjuk a legtöbbet arról, kik vagyunk és merre tartunk. És tanulni filmekből is lehet!

A Pennsylvaniai Egyetem professzora, Scott Alan Metzger Are movies a good way to learn history? (A filmek jó lehetőséget biztosítanak a tanulásra? – a szerk.) című cikkében azzal foglalkozik, miképpen tanulhatunk a filmek segítségével arról, ami minden ember számára a legfontosabb. Vagyis a történelemről. Ugyanakkor arról is beszél, miként vihetjük közelebb a múlt eseményeit a fiatalokhoz. Amint írja: a történelmi filmek, tehát az idei évben Oscar-díjra jelölt alkotások is olyan eseményekről mesélnek a mai fiataloknak, amelyek jóval a születésük előtt történtek, mégis alapjaiban meghatározzák az életüket.


fegyvertelenkatona
A fegyvertelen katona

 

A történelmi filmek – akárcsak a többi filmalkotás – óriási nézőközönséggel rendelkeznek az Egyesült Államokban, tehát sokkal több embert érnek el, mint bármely hiteles vagy kevésbé hiteles történelmi könyv. A 2004-es Alamo – A 13 napos ostrom annak ellenére, hogy nem remekmű, szinte robbanást idézett elő a mozipénztáraknál. Az ilyen filmeket pedig a gyerekek, a fiatalok is nézik, akár a moziban, akár otthon, akár az iskolában ülve. De az olyan filmek, mint az említett Alamo, alkalmasak arra, hogy belőlük ismerjük és ismertessük meg a fiatalokkal a történelmet? „A társadalomtudományi tanulmányok tudósaként és a történelem filmek által (is) történő tanításának híveként felajánlom azt a választ, hogy igen, a filmek támogathatják a tanulást – ha velük konkrét célok elérése a cél és megfelelő témához kapcsolódnak” – jelenti ki Scott Alan Metzger.

 

Miben rejlik a történelmi filmek vonzereje?

Az emberek múltról való gondolkodását kétségtelenül alakítják a tényalapú vagy kitalált, reális vagy fantasztikus történelmi filmek. Ezt bizonyítja az a kutatásból született tanulmány is, mely arról szól, hogyan beszélget tizenöt család a vietnami háború korszakáról. A kutatásban részt vett gyerekek és a szülők spontán módon elsőként filmes emlékeiket elevenítettél fel – így került szóba a Forrest Gump egy olyan társalgásban, melynek témája a történelem. Nem meglepő tehát, hogy a tanárok is ezen kulturális hatalomra szeretnének támaszkodni és filmeket mutatnak az osztályteremben ülő diákoknak, hogy izgalmasabbá tegyék a tanulást. Egy 84 amerikai (Wisconsin és Connecticut területén dolgozó) tanár részvételével készült felmérés például azt mutatja, hogy az oktatók 93 százaléka hetente legalább egyszer vetít filmet a diákjainak. Bár egy tanulmány nem elég ahhoz, hogy világos következtetéseket vonhassunk le, ez a szám azt sugallja, hogy a történelmi filmek gyakori vendégek az osztálytermekben.


alamo
Alamo – A 13 napos ostrom

 

Az emberek gyakran beszélnek az elfoglalt/lusta/túlterhelt tanár sztereotípiájáról, aki filmeket vetít ahelyett, hogy „igazából” tanítana. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a tanárok fontos és hasznos eszköznek tartják a filmeket, különösen a történelmi filmeket. Az imént felidézett kutatásból nemcsak az derül ki, hogy a pedagógusok szívesen használják a filmeket a tanítás során – hangsúlyozza írásában Scott Alan Metzger –, hanem az is: úgy érzik, a diákok motiváltabbak és többet, szívesebben tanulnak, ha filmeket is nézhetnek. A felméréshez kapcsolódó esettanulmányokban a tanárok leírják a célokat is, melyeket a filmek használata által kívánnak elérni: vagyis a történelmi viták megértését, a múlt elbeszéléseinek megismerését és a filmek mint „elsődleges források” tanulmányozását.

 

A diákok megbíznak a filmekben?

A legtöbb fiatal tisztában van vele, hogy a filmek és a televíziós produkciók sok esetben dramatizálják a valóságot és fikciós elemeket is használnak, de ez nem jelenti azt, hogy tudják, hogyan kell különválasztani a hollywoodi fikciót és a történelmi tényeket. Végtére is, a történelmi múltba helyezett filmek és tévéműsorok széles körben elérhetők és igen gyakran keverik a tényeket a fikcióval. Scott Alan Metzger példával is alátámasztja e kijelentését: két amerikai osztályt vizsgáló tanulmányban a megkérdezett középiskolás diákok azt állították, hogy a hollywoodi filmek kevésbé megbízható információforrások, mint a tankönyvek. Mégis, az osztálytermi tevékenységek során olyan természetesen kezelték őket, mint bármely más forrást. Scott Alan Metzger egy tanár meglátásait is idézi, mely szerint a diákok úgy vélik, hogy az osztályban megtekintett filmek többsége bizonyos szempontokból megbízhatónak bizonyul – információforrás a tények összegyűjtéséhez.

 

Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha a filmeket hívjuk segítségül?

A tények és a fikció közötti bonyolult kapcsolat csak az egyik olyan kihívás, amellyel a pedagógusok szembesülnek, ha a történelmi filmeket az osztálytermekben használják. De ide sorolható még az is, hogy sok történelmi film korhatár besorolása magasabb, mint a diákok kora, így a szülők nem járulnak hozzá, hogy levetítsék őket a gyermekeiknek. Továbbá: a tanítási napok felépítése sem igazán teszi lehetővé azt, hogy a filmeket beillesszék a tantervbe – különösen akkor, ha vita vagy utólagos beszélgetés is kapcsolódna a filmnézéshez. De a legfélelmetesebb kérdés mégis az, hogy a filmek valóban jók-e a történelemtanuláshoz. Scott Alan Metzger kiemeli: egy ausztrál tanulmányban a legtöbb tanár úgy vélekedett, a film hasznosnak tűnik, de néhányan azt hangsúlyozták, hogy a filmek megzavarhatják a tanulókat a pontatlan ábrázolásokkal. „Hollywood torzítja a történelmet, de a gyerekek mindig emlékezni fognak arra, hogy többet láttak a tényeknél” – jegyezte meg egy tanár.


forrest_gump
Forrest Gump

 

Egy pszichológiai kutatással is alátámasztott tanulmány megállapította, hogy a történelmi filmek megtekintése arra serkentette a fiatalokat, hogy felidézzék történelmi olvasmányaikat – persze csak abban az esetben, ha a film megfelelt a történelmi olvasmányoknak. Azonban, ha a film ellentétes dolgokat állított, mint a tankönyv, a diákok tudása csorbult, hiszen sokkal jobban emlékeztek a filmre, mint a szövegre, amelyet tanultak. És ez akkor is így történt, mikor a tanulókat figyelmeztették: a történelmi filmekben kitalált eseményeket is láthatnak! Scott Alan Metzger hozzáteszi: ettől függetlenül ki kell emelni, hogy a hamis adatokkal kapcsolatos konkrét figyelmeztetéseknek köszönhetően a kutatásban részt vevő diákok nagyobb része emlékezett a pontos információkra és a félretájékoztatásra is.

 

Hogyan tanulhatunk a filmekből történelmet?

Ahogy Scott Alan Metzger írása is rámutat, a film remek eszköz a tanulásra, a tanításra, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a diákoknak tényekre, pontos ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy külön tudják választani a valóságot és a fikciót. Egyszerűen fogalmazva: a történelmi filmek önmaguk nem képesek tanítani, de ha egy tanár vagy szülő alkalmasnak tartja őket a tanításra, eléri velük a célját. Hiszen végső soron mindenki, aki történelmi filmet néz, megismeri a múltat, amely alapjaiban határozta meg az életét.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: https://theconversation.com/are-movies-a-good-way-to-learn-history-75976

Fotó: imdb.com

Olvadojovonk

2018.04.22

A Föld napjához kapcsolódva Olvadó jövőnk címmel nyílt kiállítás Kércz Tibor és Komáromi Csaba természetfotósok az Északi- és Déli-sarkon készített képeiből a Magyar Természettudományi Múzeumban április 20-án. „Remélem, hogy ezzel a kiállítással hozzájárulhatunk ahhoz, hogy egy évben ne csak egyetlen, hanem 365 nap legyen a Föld napja” – mondta a megnyitón Komáromi Csaba.

_d0a9919__copy_borito

2018.04.21

Milyen az, amikor egy népi minta divatos szabású ruhán tűnik fel? Vajon a régi paraszti hagyományok létezhetnek a modern korban is? A Műcsarokban április 21-én nyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon a lószerszámoktól a fazekakig, a divatos népi ruháktól a díszes fakapukig, a berendezési tárgyaktól a hangszerekig számos egyedi alkotás látható.

Barabas_Zsolt-6d07-4214

2018.04.21
Bocsárdi László Alice című előadásáról nagyon nehéz bármit is írni, ugyanis az előadás egyszerre volt szürreális és céltalan. A rendező olyan világba kalauzolta el a nézőt, amelyben egyszerre van jelen a koncert, a mozgókép és a színház. Ám arra a látvány- és hangzásvilágra, amely a színpadon fogadott, nem készültem fel kellőképpen. BESZÁMOLÓ

Először lép fel Magyarországon a Grammy-díjas, többszörös platinalemezes Pitbull: a kubai származású amerikai rapper július 28-án ad koncertet a székesfehérvári Fezen Fesztiválon. A szervezők tájékoztatása szerint a legutóbbi futball-világbajnokság himnuszát jegyző előadó nagyzenekaros koncertet ad Fehérváron. Mint írták: Pitbull az underground hiphopból átnyergelve a latinos ritmusokkal kevert poposabb műfajokba egyik pillanatról a másikra a slágerlisták csúcsán találta magát, 2009-es I Know You Want Me című slágere az év legnézettebb videója lett a YouTube-on. A 21 éves Fezen Fesztivált idén július 25. és 28. között rendezik Székesfehérváron, a MÁV-pályán.

A Paramount stúdióban készül a Rocketman című, Elton Johnról szóló életrajzi film, amelynek főszerepét a Kingsmanből ismert Taron Egerton alakítja. A film a zenész életét a Királyi Zeneakadémián eltöltött tanulóévektől a ’70-es, ’80-as években felívelő rocksztárkarrierjén át a ’90-es években elért nemzetközi szupersztárságáig követi. A Rocketman felidézi majd a zenész alkohol- és drogfüggőségét és gyógyulását is. A The Hollywood Reporter szerint Egerton maga fogja elénekelni Elton John ismert dalait a filmben, a színész már énekelt fel számokat az Abbey Road-i stúdióban.

Csurka Eszter, Nagy Barbara és Tóth Eszter köztéri munkái kerülhetnek a szentendrei Bizottság-ligetbe a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által Az Édenkert nyomában címmel kiírt pályázat eredményeként. Az FMC január elején a 2018-as Art Capital programsorozat részeként hirdetett nyilvános pályázatot street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek időszaki megvalósítására a Bizottság-ligetbe, azaz a Szentendre, Dunakanyar körút és Kossuth Lajos utca által közrefogott, az 1. számú postahivatal előtt lévő közterületre. A felhívásra huszonnégy pályázótól harmincegy pályamű érkezett be. Közülük a zsűri (Boros Lili művészettörténész; Csontó Lajos képzőművész; Farkas Ádám szobrászművész; Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója; valamint Szabó Noémi művészettörténész, az FMC Képzőművészeti Főosztályának vezetője) végül három projektet választott ki megvalósításra. A nyertes művek Csurka Eszter A víz érintése, Nagy Barbara Kert-hálózatok és Tóth Eszter Kerti locsoló című munkái lettek. A díjnyertes művek már az Art Capital megnyitása előtt, 2018. június első hetétől láthatók lesznek a Bizottság-ligetben.

A tizedik Nemzetközi Simándy József Énekverseny április 23-án kezdődik, a klasszikus énekes tehetségkutatón három kategóriában, 36 éves korig mutatkoznak be a magyar és a külföldi tehetségek. A versenyre több mint százan jelentkeztek, a legtöbben Magyarországról és a határon túli magyar zenei intézményekből, de érkeznek versenyzők Szegedre Európa országai mellett Mexikóból, Indiából és a Távol-Keletről is. A produkciókat az Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vezette nemzetközi zsűri értékeli. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét – melyen az ifjú énekestehetségeket a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével – április 29-én este rendezik a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) zárónapján, április 22-én Mozart A varázsfuvola című művét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálján láthatja a közönség a Kodály Filharmónia Debrecen előadásában. A Gemza Péter rendezte előadáson Sarastro szerepében Palerdi András, Az Éj királynőjeként Varga Viktória áll színpadra. Paminát Sáfár Orsolya, Papagenót Donkó Imre, Papagenát Nagy Kíra alakítja, Tamino alakjában Biri Gergely látható. A helyszínen a parkolás ingyenes, a Deák térről az Aeropark repülőmúzeum Malév nosztalgiabuszai 18 órakor indulnak Ferihegyre, a hangverseny után vissza pedig 22 órakor. A járatokon a megvásárolt koncertjegyek érvényesek, de regisztrálni szükséges.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma