2017.09.07

A filmkészítők – különösen a hollywoodi mesterek – szeretik a történelmet. Ezt akár az idei Oscar-mezőny is jól példázza: a Számolás joga, a Kerítések és A fegyvertelen katona is a jelöltek között volt. Ez pedig nem véletlen, sőt megszívlelendő, hiszen a történelemből tanulhatjuk a legtöbbet arról, kik vagyunk és merre tartunk. És tanulni filmekből is lehet!

A Pennsylvaniai Egyetem professzora, Scott Alan Metzger Are movies a good way to learn history? (A filmek jó lehetőséget biztosítanak a tanulásra? – a szerk.) című cikkében azzal foglalkozik, miképpen tanulhatunk a filmek segítségével arról, ami minden ember számára a legfontosabb. Vagyis a történelemről. Ugyanakkor arról is beszél, miként vihetjük közelebb a múlt eseményeit a fiatalokhoz. Amint írja: a történelmi filmek, tehát az idei évben Oscar-díjra jelölt alkotások is olyan eseményekről mesélnek a mai fiataloknak, amelyek jóval a születésük előtt történtek, mégis alapjaiban meghatározzák az életüket.


fegyvertelenkatona
A fegyvertelen katona

 

A történelmi filmek – akárcsak a többi filmalkotás – óriási nézőközönséggel rendelkeznek az Egyesült Államokban, tehát sokkal több embert érnek el, mint bármely hiteles vagy kevésbé hiteles történelmi könyv. A 2004-es Alamo – A 13 napos ostrom annak ellenére, hogy nem remekmű, szinte robbanást idézett elő a mozipénztáraknál. Az ilyen filmeket pedig a gyerekek, a fiatalok is nézik, akár a moziban, akár otthon, akár az iskolában ülve. De az olyan filmek, mint az említett Alamo, alkalmasak arra, hogy belőlük ismerjük és ismertessük meg a fiatalokkal a történelmet? „A társadalomtudományi tanulmányok tudósaként és a történelem filmek által (is) történő tanításának híveként felajánlom azt a választ, hogy igen, a filmek támogathatják a tanulást – ha velük konkrét célok elérése a cél és megfelelő témához kapcsolódnak” – jelenti ki Scott Alan Metzger.

 

Miben rejlik a történelmi filmek vonzereje?

Az emberek múltról való gondolkodását kétségtelenül alakítják a tényalapú vagy kitalált, reális vagy fantasztikus történelmi filmek. Ezt bizonyítja az a kutatásból született tanulmány is, mely arról szól, hogyan beszélget tizenöt család a vietnami háború korszakáról. A kutatásban részt vett gyerekek és a szülők spontán módon elsőként filmes emlékeiket elevenítettél fel – így került szóba a Forrest Gump egy olyan társalgásban, melynek témája a történelem. Nem meglepő tehát, hogy a tanárok is ezen kulturális hatalomra szeretnének támaszkodni és filmeket mutatnak az osztályteremben ülő diákoknak, hogy izgalmasabbá tegyék a tanulást. Egy 84 amerikai (Wisconsin és Connecticut területén dolgozó) tanár részvételével készült felmérés például azt mutatja, hogy az oktatók 93 százaléka hetente legalább egyszer vetít filmet a diákjainak. Bár egy tanulmány nem elég ahhoz, hogy világos következtetéseket vonhassunk le, ez a szám azt sugallja, hogy a történelmi filmek gyakori vendégek az osztálytermekben.


alamo
Alamo – A 13 napos ostrom

 

Az emberek gyakran beszélnek az elfoglalt/lusta/túlterhelt tanár sztereotípiájáról, aki filmeket vetít ahelyett, hogy „igazából” tanítana. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a tanárok fontos és hasznos eszköznek tartják a filmeket, különösen a történelmi filmeket. Az imént felidézett kutatásból nemcsak az derül ki, hogy a pedagógusok szívesen használják a filmeket a tanítás során – hangsúlyozza írásában Scott Alan Metzger –, hanem az is: úgy érzik, a diákok motiváltabbak és többet, szívesebben tanulnak, ha filmeket is nézhetnek. A felméréshez kapcsolódó esettanulmányokban a tanárok leírják a célokat is, melyeket a filmek használata által kívánnak elérni: vagyis a történelmi viták megértését, a múlt elbeszéléseinek megismerését és a filmek mint „elsődleges források” tanulmányozását.

 

A diákok megbíznak a filmekben?

A legtöbb fiatal tisztában van vele, hogy a filmek és a televíziós produkciók sok esetben dramatizálják a valóságot és fikciós elemeket is használnak, de ez nem jelenti azt, hogy tudják, hogyan kell különválasztani a hollywoodi fikciót és a történelmi tényeket. Végtére is, a történelmi múltba helyezett filmek és tévéműsorok széles körben elérhetők és igen gyakran keverik a tényeket a fikcióval. Scott Alan Metzger példával is alátámasztja e kijelentését: két amerikai osztályt vizsgáló tanulmányban a megkérdezett középiskolás diákok azt állították, hogy a hollywoodi filmek kevésbé megbízható információforrások, mint a tankönyvek. Mégis, az osztálytermi tevékenységek során olyan természetesen kezelték őket, mint bármely más forrást. Scott Alan Metzger egy tanár meglátásait is idézi, mely szerint a diákok úgy vélik, hogy az osztályban megtekintett filmek többsége bizonyos szempontokból megbízhatónak bizonyul – információforrás a tények összegyűjtéséhez.

 

Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha a filmeket hívjuk segítségül?

A tények és a fikció közötti bonyolult kapcsolat csak az egyik olyan kihívás, amellyel a pedagógusok szembesülnek, ha a történelmi filmeket az osztálytermekben használják. De ide sorolható még az is, hogy sok történelmi film korhatár besorolása magasabb, mint a diákok kora, így a szülők nem járulnak hozzá, hogy levetítsék őket a gyermekeiknek. Továbbá: a tanítási napok felépítése sem igazán teszi lehetővé azt, hogy a filmeket beillesszék a tantervbe – különösen akkor, ha vita vagy utólagos beszélgetés is kapcsolódna a filmnézéshez. De a legfélelmetesebb kérdés mégis az, hogy a filmek valóban jók-e a történelemtanuláshoz. Scott Alan Metzger kiemeli: egy ausztrál tanulmányban a legtöbb tanár úgy vélekedett, a film hasznosnak tűnik, de néhányan azt hangsúlyozták, hogy a filmek megzavarhatják a tanulókat a pontatlan ábrázolásokkal. „Hollywood torzítja a történelmet, de a gyerekek mindig emlékezni fognak arra, hogy többet láttak a tényeknél” – jegyezte meg egy tanár.


forrest_gump
Forrest Gump

 

Egy pszichológiai kutatással is alátámasztott tanulmány megállapította, hogy a történelmi filmek megtekintése arra serkentette a fiatalokat, hogy felidézzék történelmi olvasmányaikat – persze csak abban az esetben, ha a film megfelelt a történelmi olvasmányoknak. Azonban, ha a film ellentétes dolgokat állított, mint a tankönyv, a diákok tudása csorbult, hiszen sokkal jobban emlékeztek a filmre, mint a szövegre, amelyet tanultak. És ez akkor is így történt, mikor a tanulókat figyelmeztették: a történelmi filmekben kitalált eseményeket is láthatnak! Scott Alan Metzger hozzáteszi: ettől függetlenül ki kell emelni, hogy a hamis adatokkal kapcsolatos konkrét figyelmeztetéseknek köszönhetően a kutatásban részt vevő diákok nagyobb része emlékezett a pontos információkra és a félretájékoztatásra is.

 

Hogyan tanulhatunk a filmekből történelmet?

Ahogy Scott Alan Metzger írása is rámutat, a film remek eszköz a tanulásra, a tanításra, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a diákoknak tényekre, pontos ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy külön tudják választani a valóságot és a fikciót. Egyszerűen fogalmazva: a történelmi filmek önmaguk nem képesek tanítani, de ha egy tanár vagy szülő alkalmasnak tartja őket a tanításra, eléri velük a célját. Hiszen végső soron mindenki, aki történelmi filmet néz, megismeri a múltat, amely alapjaiban határozta meg az életét.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: https://theconversation.com/are-movies-a-good-way-to-learn-history-75976

Fotó: imdb.com

EmeliSande1

2017.11.19

Emeli Sandé világhírű brit soul- és R&B-énekesnő, dalszerző először ad koncertet Budapesten. A magyar rajongók 2018. február 18-án a Papp László Budapest Sportarénában láthatják a Broadway Event és a Multimedia Organisation szervezésében. Az előadó három év után tér vissza hazánkba: első magyarországi koncertjét 2015 júliusában a VeszprémFesten adta.

gulacsy-bav

2017.11.19

A legmagasabb eladási árat Gulácsy Lajos egyik főműve, a Vízió című festménye érte el 48 millió forinttal a BÁV őszi, kétnapos aukcióján, amelynek eredményeiről a cég november 16-ai közleményben tájékoztatta az MTI-t. Az árverésen két nap alatt, november 14-én és 15-én összesen 430 millió forintért keltek el az eladásra kínált tételek – olvasható az összegzésben.

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

Oláh János költő, író, kiadóvezető emlékére rendez estet a Magyar Napló Kiadó 2017. november 24-én, 17 órakor a Magyar Napló Könyvesbolt – Józsefvárosi Galériában. Az eseményen Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter Oláh János ez alkalomra megzenésített versét adja elő, köszöntőt mond Zsiga Kristóf kiadóvezető, dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, főszerkesztő Oláh János munkásságáról és Csókold meg a csizmám! című posztumusz kötetéről tart előadást, Lackfi János költő felolvassa Halotti nyelvlecke című emlékversét, a közönség részletet láthat Csontos János Együtt és külön – húsz év múlva című filmjéből, Lukács Sándor színművész pedig részletet olvas fel Bíró Gergely A ladik, Oláh János Csókold meg a csizmám! és Jókai Anna Átvilágítás című művéből. Mindemellett átadják a Magyar Napló Kiadó, az Orpheusz Kiadó és a Széphalom Könyvműhely által alapított „Az év legsikeresebb szerzője 2017” elnevezésű díjat – a nyertes művekből Lukács Sándor olvas fel részleteket. Végül bemutatják az Irodalmi Magazin legújabb lapszámát. Az est Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter műsorával zárul. A program díjmentesen látogatható.

Meghosszabbították a szervezők a Kodály nyomában országos vetélkedő első és második fordulójának jelentkezési határidejét, így november 28-ig várják az ifjú és amatőr táncosok, zenészek, kórusok és képzőművészek nevezéseit az át- vagy feldolgozott Kodály művekkel, táncokkal, alkotásokkal, valamint a kvíz megfejtésekkel a kodaly.kjmk.hu oldalon található feladatokra.

A Hungaroton négy kiadványa került fel az International Classical Music Awards (ICMA) 2018. évi jelöltjeinek listájára. Vokális kamarazene kategóriában Baráth Emőke és Virág Emese Debussy-lemeze, Szóló hangszeres kategóriában Lajkó István Liszt-felvétele nyerte el a zsűri tetszését, míg Kamarazene kategóriában Simon Izabella és Várjon Dénes lemeze, A nagy fúga, valamint Antológia kategóriában Kocsis Zoltán emlékalbuma került az ICMA hivatalos jelöltjei közé.

Rohamosztagos jelmezben állítólag Vilmos és Harry brit herceg, továbbá Tom Hardy és Gary Barlow énekes is szerepel a december közepétől látható új Star Wars-epizódban. Amikor Vilmos és Harry herceg áprilisban meglátogatta a Pinewood filmstúdióban zajló forgatást, rohamosztagosnak öltözve be is ugrottak egy jelenetbe.

A Golden Globe-gála díjátadóinak segédkező Golden Globe kisasszony szerepét ezentúl a Golden Globe-nagykövet veszi át. Az új cím birtokosa, Dwayne Johnson lánya, Simone Garcia Johnson a januári 75. díjátadó ceremónián debütál. Dwayne Johnson tavaly még vendégként vitte magával a díjátadó ceremóniára a lányát, aki a közelmúltban lett az IMG Models ügynökség modellje.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma