2017.09.07

A filmkészítők – különösen a hollywoodi mesterek – szeretik a történelmet. Ezt akár az idei Oscar-mezőny is jól példázza: a Számolás joga, a Kerítések és A fegyvertelen katona is a jelöltek között volt. Ez pedig nem véletlen, sőt megszívlelendő, hiszen a történelemből tanulhatjuk a legtöbbet arról, kik vagyunk és merre tartunk. És tanulni filmekből is lehet!

A Pennsylvaniai Egyetem professzora, Scott Alan Metzger Are movies a good way to learn history? (A filmek jó lehetőséget biztosítanak a tanulásra? – a szerk.) című cikkében azzal foglalkozik, miképpen tanulhatunk a filmek segítségével arról, ami minden ember számára a legfontosabb. Vagyis a történelemről. Ugyanakkor arról is beszél, miként vihetjük közelebb a múlt eseményeit a fiatalokhoz. Amint írja: a történelmi filmek, tehát az idei évben Oscar-díjra jelölt alkotások is olyan eseményekről mesélnek a mai fiataloknak, amelyek jóval a születésük előtt történtek, mégis alapjaiban meghatározzák az életüket.


fegyvertelenkatona
A fegyvertelen katona

 

A történelmi filmek – akárcsak a többi filmalkotás – óriási nézőközönséggel rendelkeznek az Egyesült Államokban, tehát sokkal több embert érnek el, mint bármely hiteles vagy kevésbé hiteles történelmi könyv. A 2004-es Alamo – A 13 napos ostrom annak ellenére, hogy nem remekmű, szinte robbanást idézett elő a mozipénztáraknál. Az ilyen filmeket pedig a gyerekek, a fiatalok is nézik, akár a moziban, akár otthon, akár az iskolában ülve. De az olyan filmek, mint az említett Alamo, alkalmasak arra, hogy belőlük ismerjük és ismertessük meg a fiatalokkal a történelmet? „A társadalomtudományi tanulmányok tudósaként és a történelem filmek által (is) történő tanításának híveként felajánlom azt a választ, hogy igen, a filmek támogathatják a tanulást – ha velük konkrét célok elérése a cél és megfelelő témához kapcsolódnak” – jelenti ki Scott Alan Metzger.

 

Miben rejlik a történelmi filmek vonzereje?

Az emberek múltról való gondolkodását kétségtelenül alakítják a tényalapú vagy kitalált, reális vagy fantasztikus történelmi filmek. Ezt bizonyítja az a kutatásból született tanulmány is, mely arról szól, hogyan beszélget tizenöt család a vietnami háború korszakáról. A kutatásban részt vett gyerekek és a szülők spontán módon elsőként filmes emlékeiket elevenítettél fel – így került szóba a Forrest Gump egy olyan társalgásban, melynek témája a történelem. Nem meglepő tehát, hogy a tanárok is ezen kulturális hatalomra szeretnének támaszkodni és filmeket mutatnak az osztályteremben ülő diákoknak, hogy izgalmasabbá tegyék a tanulást. Egy 84 amerikai (Wisconsin és Connecticut területén dolgozó) tanár részvételével készült felmérés például azt mutatja, hogy az oktatók 93 százaléka hetente legalább egyszer vetít filmet a diákjainak. Bár egy tanulmány nem elég ahhoz, hogy világos következtetéseket vonhassunk le, ez a szám azt sugallja, hogy a történelmi filmek gyakori vendégek az osztálytermekben.


alamo
Alamo – A 13 napos ostrom

 

Az emberek gyakran beszélnek az elfoglalt/lusta/túlterhelt tanár sztereotípiájáról, aki filmeket vetít ahelyett, hogy „igazából” tanítana. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a tanárok fontos és hasznos eszköznek tartják a filmeket, különösen a történelmi filmeket. Az imént felidézett kutatásból nemcsak az derül ki, hogy a pedagógusok szívesen használják a filmeket a tanítás során – hangsúlyozza írásában Scott Alan Metzger –, hanem az is: úgy érzik, a diákok motiváltabbak és többet, szívesebben tanulnak, ha filmeket is nézhetnek. A felméréshez kapcsolódó esettanulmányokban a tanárok leírják a célokat is, melyeket a filmek használata által kívánnak elérni: vagyis a történelmi viták megértését, a múlt elbeszéléseinek megismerését és a filmek mint „elsődleges források” tanulmányozását.

 

A diákok megbíznak a filmekben?

A legtöbb fiatal tisztában van vele, hogy a filmek és a televíziós produkciók sok esetben dramatizálják a valóságot és fikciós elemeket is használnak, de ez nem jelenti azt, hogy tudják, hogyan kell különválasztani a hollywoodi fikciót és a történelmi tényeket. Végtére is, a történelmi múltba helyezett filmek és tévéműsorok széles körben elérhetők és igen gyakran keverik a tényeket a fikcióval. Scott Alan Metzger példával is alátámasztja e kijelentését: két amerikai osztályt vizsgáló tanulmányban a megkérdezett középiskolás diákok azt állították, hogy a hollywoodi filmek kevésbé megbízható információforrások, mint a tankönyvek. Mégis, az osztálytermi tevékenységek során olyan természetesen kezelték őket, mint bármely más forrást. Scott Alan Metzger egy tanár meglátásait is idézi, mely szerint a diákok úgy vélik, hogy az osztályban megtekintett filmek többsége bizonyos szempontokból megbízhatónak bizonyul – információforrás a tények összegyűjtéséhez.

 

Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha a filmeket hívjuk segítségül?

A tények és a fikció közötti bonyolult kapcsolat csak az egyik olyan kihívás, amellyel a pedagógusok szembesülnek, ha a történelmi filmeket az osztálytermekben használják. De ide sorolható még az is, hogy sok történelmi film korhatár besorolása magasabb, mint a diákok kora, így a szülők nem járulnak hozzá, hogy levetítsék őket a gyermekeiknek. Továbbá: a tanítási napok felépítése sem igazán teszi lehetővé azt, hogy a filmeket beillesszék a tantervbe – különösen akkor, ha vita vagy utólagos beszélgetés is kapcsolódna a filmnézéshez. De a legfélelmetesebb kérdés mégis az, hogy a filmek valóban jók-e a történelemtanuláshoz. Scott Alan Metzger kiemeli: egy ausztrál tanulmányban a legtöbb tanár úgy vélekedett, a film hasznosnak tűnik, de néhányan azt hangsúlyozták, hogy a filmek megzavarhatják a tanulókat a pontatlan ábrázolásokkal. „Hollywood torzítja a történelmet, de a gyerekek mindig emlékezni fognak arra, hogy többet láttak a tényeknél” – jegyezte meg egy tanár.


forrest_gump
Forrest Gump

 

Egy pszichológiai kutatással is alátámasztott tanulmány megállapította, hogy a történelmi filmek megtekintése arra serkentette a fiatalokat, hogy felidézzék történelmi olvasmányaikat – persze csak abban az esetben, ha a film megfelelt a történelmi olvasmányoknak. Azonban, ha a film ellentétes dolgokat állított, mint a tankönyv, a diákok tudása csorbult, hiszen sokkal jobban emlékeztek a filmre, mint a szövegre, amelyet tanultak. És ez akkor is így történt, mikor a tanulókat figyelmeztették: a történelmi filmekben kitalált eseményeket is láthatnak! Scott Alan Metzger hozzáteszi: ettől függetlenül ki kell emelni, hogy a hamis adatokkal kapcsolatos konkrét figyelmeztetéseknek köszönhetően a kutatásban részt vevő diákok nagyobb része emlékezett a pontos információkra és a félretájékoztatásra is.

 

Hogyan tanulhatunk a filmekből történelmet?

Ahogy Scott Alan Metzger írása is rámutat, a film remek eszköz a tanulásra, a tanításra, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a diákoknak tényekre, pontos ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy külön tudják választani a valóságot és a fikciót. Egyszerűen fogalmazva: a történelmi filmek önmaguk nem képesek tanítani, de ha egy tanár vagy szülő alkalmasnak tartja őket a tanításra, eléri velük a célját. Hiszen végső soron mindenki, aki történelmi filmet néz, megismeri a múltat, amely alapjaiban határozta meg az életét.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: https://theconversation.com/are-movies-a-good-way-to-learn-history-75976

Fotó: imdb.com

CC_banner

img_5461_600x400

2018.01.18

Hogyan boldogulnak a pályakezdő művészek? Milyen sorssal kell szembenéznie annak, aki ezt a hivatást választja? Portrésorozatunkban fiatal művészeket kérdezünk eddigi sikereikről, kudarcaikról és céljaikról. Az első részben Tangl Edittel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori intermédia-művész szakos hallgatójával beszélgettünk, aki online szerepjátékkal és gamifikációval is foglalkozott tanulmányai során.

A._A._Milne_borito

2018.01.18

Az első világháború következtében súlyos poszttraumás stresszben szenvedett. A betegségéből végül az egyik leghíresebb meséje gyógyította ki. A történet azonban túlnőtt az íróján, aki sohasem tudott kilépni Micimackó árnyékából. Éppen 136 éve született Alan Alexander Milne, a Micimackó megalkotója. Ennek apropóján felidéztük, mi rejtőzik a Százholdas Pagonyon túl…

getcloser_kis
2018.01.18

Idén tavasszal már harmadszor rendezik meg a Get Closer Budapest Jazz Fesztivált, április 6-tól 8-ig a nemzetközi jazzszíntér számos fontos szereplője játszik a MOM Kulturális Központban (MOMKult). Fellép többek között Nicholas Payton trombitás, James „Blood” Ulmer gitáros és Lizz Wright énekesnő.

Gálával és irodalmi műsorral, kiállításokkal, szavalóversennyel teszik emlékezetessé a magyar kultúra napját Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közművelődési intézmények: január 17-étől 19-éig Szolnokon tartózkodik az Arany 200 busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, a szolnoki Hild Viktor Könyvtár pedig Wass Albert szellemi hagyatéka címmel hirdet szavalóversenyt.

A Line-up of the year, azaz a tavalyi év legjobb zenei felhozatalának díját vehették át a Sziget képviselői az European Festival Awards, a fesztiválok legnagyobb megméretésének díjátadó gáláján január 17-én késő este a hollandiai Groningenben. Az idei gálán a zenei felhozatalért járó díjjal a magyar fesztivál olyan versenytársakat előzött meg, mint például a Glastonbury, a Roskilde vagy a Lollapalooza. A díj átadásakor hangsúlyozták, hogy a megméretésben nemcsak a headlinerek számítanak, hanem a teljes program.

Folytatódik a 3x j(A)zz! című koncertsorozat a fővárosi Opus Jazz Clubban, amely a műfaj osztrák kiválóságait mutatja be. A 40. koncerten is túl járó széria idei estjeit január 16. és 20. között rendezik meg: január 18-án a Fabian Rucker 5 lép az Opus színpadára, a több mint egy évtizede Ausztriában élő amerikai Philip Yaeger harsonás zenekara pedig január 20-án lép fel.

A Román Rádió Zenekarának koncertjével és Bács Lajos emlékesttel ünnepli a Balassi Intézet bukaresti központja a magyar kultúra napját, amely főként a tavaly meghirdetett Kodály-emlékév jegyében zajlik. A programsorozat január 18-án a II. Bács Lajos-emlékesttel kezdődik, amelyen a 2015-ben elhunyt egykori romániai magyar karmesterre, zeneszerzőre és pedagógusra, a bukaresti Magyar Zene Fesztivál szellemi alapítójára emlékeznek.

Ingyenes koncertet ad január 22-én Budapesten az egyik legnépszerűbb spanyol rockzenekar. Az L.A. a King of Beasts című turné keretében lép fel a Hard Rock Caféban. A kaliforniai hangulatú, indie rock zenét játszó L.A. olyan előadókkal lépett már színpadra, mint a Foo Fighters, a Black Keys, a Muse, az Arcade Fire, a Franz Ferdinand vagy a Placebo, hazájában tízezres arénákat tölt meg egymagában is.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma