MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2017.09.07

A filmkészítők – különösen a hollywoodi mesterek – szeretik a történelmet. Ezt akár az idei Oscar-mezőny is jól példázza: a Számolás joga, a Kerítések és A fegyvertelen katona is a jelöltek között volt. Ez pedig nem véletlen, sőt megszívlelendő, hiszen a történelemből tanulhatjuk a legtöbbet arról, kik vagyunk és merre tartunk. És tanulni filmekből is lehet!

A Pennsylvaniai Egyetem professzora, Scott Alan Metzger Are movies a good way to learn history? (A filmek jó lehetőséget biztosítanak a tanulásra? – a szerk.) című cikkében azzal foglalkozik, miképpen tanulhatunk a filmek segítségével arról, ami minden ember számára a legfontosabb. Vagyis a történelemről. Ugyanakkor arról is beszél, miként vihetjük közelebb a múlt eseményeit a fiatalokhoz. Amint írja: a történelmi filmek, tehát az idei évben Oscar-díjra jelölt alkotások is olyan eseményekről mesélnek a mai fiataloknak, amelyek jóval a születésük előtt történtek, mégis alapjaiban meghatározzák az életüket.


fegyvertelenkatona
A fegyvertelen katona

 

A történelmi filmek – akárcsak a többi filmalkotás – óriási nézőközönséggel rendelkeznek az Egyesült Államokban, tehát sokkal több embert érnek el, mint bármely hiteles vagy kevésbé hiteles történelmi könyv. A 2004-es Alamo – A 13 napos ostrom annak ellenére, hogy nem remekmű, szinte robbanást idézett elő a mozipénztáraknál. Az ilyen filmeket pedig a gyerekek, a fiatalok is nézik, akár a moziban, akár otthon, akár az iskolában ülve. De az olyan filmek, mint az említett Alamo, alkalmasak arra, hogy belőlük ismerjük és ismertessük meg a fiatalokkal a történelmet? „A társadalomtudományi tanulmányok tudósaként és a történelem filmek által (is) történő tanításának híveként felajánlom azt a választ, hogy igen, a filmek támogathatják a tanulást – ha velük konkrét célok elérése a cél és megfelelő témához kapcsolódnak” – jelenti ki Scott Alan Metzger.

 

Miben rejlik a történelmi filmek vonzereje?

Az emberek múltról való gondolkodását kétségtelenül alakítják a tényalapú vagy kitalált, reális vagy fantasztikus történelmi filmek. Ezt bizonyítja az a kutatásból született tanulmány is, mely arról szól, hogyan beszélget tizenöt család a vietnami háború korszakáról. A kutatásban részt vett gyerekek és a szülők spontán módon elsőként filmes emlékeiket elevenítettél fel – így került szóba a Forrest Gump egy olyan társalgásban, melynek témája a történelem. Nem meglepő tehát, hogy a tanárok is ezen kulturális hatalomra szeretnének támaszkodni és filmeket mutatnak az osztályteremben ülő diákoknak, hogy izgalmasabbá tegyék a tanulást. Egy 84 amerikai (Wisconsin és Connecticut területén dolgozó) tanár részvételével készült felmérés például azt mutatja, hogy az oktatók 93 százaléka hetente legalább egyszer vetít filmet a diákjainak. Bár egy tanulmány nem elég ahhoz, hogy világos következtetéseket vonhassunk le, ez a szám azt sugallja, hogy a történelmi filmek gyakori vendégek az osztálytermekben.


alamo
Alamo – A 13 napos ostrom

 

Az emberek gyakran beszélnek az elfoglalt/lusta/túlterhelt tanár sztereotípiájáról, aki filmeket vetít ahelyett, hogy „igazából” tanítana. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a tanárok fontos és hasznos eszköznek tartják a filmeket, különösen a történelmi filmeket. Az imént felidézett kutatásból nemcsak az derül ki, hogy a pedagógusok szívesen használják a filmeket a tanítás során – hangsúlyozza írásában Scott Alan Metzger –, hanem az is: úgy érzik, a diákok motiváltabbak és többet, szívesebben tanulnak, ha filmeket is nézhetnek. A felméréshez kapcsolódó esettanulmányokban a tanárok leírják a célokat is, melyeket a filmek használata által kívánnak elérni: vagyis a történelmi viták megértését, a múlt elbeszéléseinek megismerését és a filmek mint „elsődleges források” tanulmányozását.

 

A diákok megbíznak a filmekben?

A legtöbb fiatal tisztában van vele, hogy a filmek és a televíziós produkciók sok esetben dramatizálják a valóságot és fikciós elemeket is használnak, de ez nem jelenti azt, hogy tudják, hogyan kell különválasztani a hollywoodi fikciót és a történelmi tényeket. Végtére is, a történelmi múltba helyezett filmek és tévéműsorok széles körben elérhetők és igen gyakran keverik a tényeket a fikcióval. Scott Alan Metzger példával is alátámasztja e kijelentését: két amerikai osztályt vizsgáló tanulmányban a megkérdezett középiskolás diákok azt állították, hogy a hollywoodi filmek kevésbé megbízható információforrások, mint a tankönyvek. Mégis, az osztálytermi tevékenységek során olyan természetesen kezelték őket, mint bármely más forrást. Scott Alan Metzger egy tanár meglátásait is idézi, mely szerint a diákok úgy vélik, hogy az osztályban megtekintett filmek többsége bizonyos szempontokból megbízhatónak bizonyul – információforrás a tények összegyűjtéséhez.

 

Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha a filmeket hívjuk segítségül?

A tények és a fikció közötti bonyolult kapcsolat csak az egyik olyan kihívás, amellyel a pedagógusok szembesülnek, ha a történelmi filmeket az osztálytermekben használják. De ide sorolható még az is, hogy sok történelmi film korhatár besorolása magasabb, mint a diákok kora, így a szülők nem járulnak hozzá, hogy levetítsék őket a gyermekeiknek. Továbbá: a tanítási napok felépítése sem igazán teszi lehetővé azt, hogy a filmeket beillesszék a tantervbe – különösen akkor, ha vita vagy utólagos beszélgetés is kapcsolódna a filmnézéshez. De a legfélelmetesebb kérdés mégis az, hogy a filmek valóban jók-e a történelemtanuláshoz. Scott Alan Metzger kiemeli: egy ausztrál tanulmányban a legtöbb tanár úgy vélekedett, a film hasznosnak tűnik, de néhányan azt hangsúlyozták, hogy a filmek megzavarhatják a tanulókat a pontatlan ábrázolásokkal. „Hollywood torzítja a történelmet, de a gyerekek mindig emlékezni fognak arra, hogy többet láttak a tényeknél” – jegyezte meg egy tanár.


forrest_gump
Forrest Gump

 

Egy pszichológiai kutatással is alátámasztott tanulmány megállapította, hogy a történelmi filmek megtekintése arra serkentette a fiatalokat, hogy felidézzék történelmi olvasmányaikat – persze csak abban az esetben, ha a film megfelelt a történelmi olvasmányoknak. Azonban, ha a film ellentétes dolgokat állított, mint a tankönyv, a diákok tudása csorbult, hiszen sokkal jobban emlékeztek a filmre, mint a szövegre, amelyet tanultak. És ez akkor is így történt, mikor a tanulókat figyelmeztették: a történelmi filmekben kitalált eseményeket is láthatnak! Scott Alan Metzger hozzáteszi: ettől függetlenül ki kell emelni, hogy a hamis adatokkal kapcsolatos konkrét figyelmeztetéseknek köszönhetően a kutatásban részt vevő diákok nagyobb része emlékezett a pontos információkra és a félretájékoztatásra is.

 

Hogyan tanulhatunk a filmekből történelmet?

Ahogy Scott Alan Metzger írása is rámutat, a film remek eszköz a tanulásra, a tanításra, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a diákoknak tényekre, pontos ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy külön tudják választani a valóságot és a fikciót. Egyszerűen fogalmazva: a történelmi filmek önmaguk nem képesek tanítani, de ha egy tanár vagy szülő alkalmasnak tartja őket a tanításra, eléri velük a célját. Hiszen végső soron mindenki, aki történelmi filmet néz, megismeri a múltat, amely alapjaiban határozta meg az életét.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: https://theconversation.com/are-movies-a-good-way-to-learn-history-75976

Fotó: imdb.com

kaszas_kultura596-90

gettyimages_164714121_600x337_borito

2018.08.18

Roman Polański Oscar-díjas lengyel színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró élete minden, csak nem egyszerű: nemcsak sikerei, hanem botrányai is látványosak. Most azonban inkább a sikerekre koncentrálunk, hiszen éppen ezen a napon, augusztus 18-án ünnepli 85. születésnapját az a filmalkotó, akinek többek között a Rosemary gyermekét és A zongoristát köszönhetjük.

D_NOE20180817022

2018.08.18
Megnyílt a 32. Mesterségek Ünnepe augusztus 17-én: a rendezvényen mintegy ezer kézműves mester és több száz fellépő mutatkozik be augusztus 17. és 20. között a budai Várban. A megnyitó keretében Kásler Miklós tíz művésznek a Népművészet Mestere-díjat, ötnek pedig a Népművészet Ifjú Mestere elismerést adta át a Budavári Palotában.

DMARC20180817012_borito

2018.08.18

Állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 17-én a Pesti Vigadóban az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából. Beszédében Kásler Miklós kiemelte: augusztus 20-a „múltunk, jelenünk és jövőnk összekötő eleme, amely egyesít magában mindent, amit ma magyarnak nevezhetünk”.

Tizenkét új művész mutatkozik be a következő évadban a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol az augusztus 20-ai héten indul el a bérletek értékesítése. Horgas Ádám főrendező az M1 aktuális csatorna augusztus 17-ei délelőtti műsorában arról beszélt, hogy az új főigazgatóval, Barnák László színész-rendezővel közösen kialakított értékrend alapján hívnak alkotótársakat, rendezőket, színészeket a színházba.

Sünispotály néven nyílt meg a mentett állatok új bemutatóközpontja augusztus 16-án a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A bemutató mentőközpontot a Holnemvolt Vár területén alakították ki 75 millió forintból, abban az eredetileg kocsiszínnek készült épületben, ahol az utóbbi évtizedben a nemrég új helyre költözött állatkerti klinika működött. A Sünispotályban az érdeklődők immár nyomon követhetik a sérült állatok gyógyulását, az emeleti oktatóteremben pedig a felelős állattartás szabályait sajátíthatják el. A Sünispotályban jelenleg többek között fecskét és denevért, fürjeket, egyéb rigófajok képviselőit, hollót, lappantyút, szalakótát, baglyot és számos más állatot gyógyítanak.

Több mint 1300 fő részesül szeptembertől művészjáradékban, amelyre a kormány a 2018. évi központi költségvetésben 780 millió forint többletforrást biztosít. A többletforrásra az igénylések magas száma miatt volt szükség. Az MMA kezdeményezésére a magyar állam a művészjáradék bevezetésével is kifejezi megbecsülését a kiemelkedő teljesítmények iránt, ennek eredményeképpen 2018-tól egyes művészeti díjak kitüntetettjei 65. életévük betöltését követően – kérelemre – élethosszig tartó, méltányos, garantált havi járadékban részesülnek.

Világhírű előadók szerepelnek a londoni West End legjobb újoncának járó díj idei jelöltjei között! A díjat, amelyet tavaly adtak át először, kilenc kategóriában osztják ki. Díjazzák a legjobb színészeket és színésznőket a szöveges és a zenés darabokban, a legjobb rendezőt, a legjobb dizájnert, a legjobb írót, a legjobb zeneszerzőt, valamint kilencedikként a legjobb újoncot a West Enden. Utóbbi kategóriában a Breaking Bad – Totál szívás című sorozatból és több nagysikerű filmből ismert Bryan Cranston mellett a jelöltek között van Aidan Turner és Kelli O’Hara is.

A Szent István-napi ünnepségek részeként az augusztus 18. és 20. között zajló, háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot, illetve a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri, fellép többek közötta Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Soulwave és az Anna and the Barbies.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma