2017. szeptember 25.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.09.07

A filmkészítők – különösen a hollywoodi mesterek – szeretik a történelmet. Ezt akár az idei Oscar-mezőny is jól példázza: a Számolás joga, a Kerítések és A fegyvertelen katona is a jelöltek között volt. Ez pedig nem véletlen, sőt megszívlelendő, hiszen a történelemből tanulhatjuk a legtöbbet arról, kik vagyunk és merre tartunk. És tanulni filmekből is lehet!

A Pennsylvaniai Egyetem professzora, Scott Alan Metzger Are movies a good way to learn history? (A filmek jó lehetőséget biztosítanak a tanulásra? – a szerk.) című cikkében azzal foglalkozik, miképpen tanulhatunk a filmek segítségével arról, ami minden ember számára a legfontosabb. Vagyis a történelemről. Ugyanakkor arról is beszél, miként vihetjük közelebb a múlt eseményeit a fiatalokhoz. Amint írja: a történelmi filmek, tehát az idei évben Oscar-díjra jelölt alkotások is olyan eseményekről mesélnek a mai fiataloknak, amelyek jóval a születésük előtt történtek, mégis alapjaiban meghatározzák az életüket.


fegyvertelenkatona
A fegyvertelen katona

 

A történelmi filmek – akárcsak a többi filmalkotás – óriási nézőközönséggel rendelkeznek az Egyesült Államokban, tehát sokkal több embert érnek el, mint bármely hiteles vagy kevésbé hiteles történelmi könyv. A 2004-es Alamo – A 13 napos ostrom annak ellenére, hogy nem remekmű, szinte robbanást idézett elő a mozipénztáraknál. Az ilyen filmeket pedig a gyerekek, a fiatalok is nézik, akár a moziban, akár otthon, akár az iskolában ülve. De az olyan filmek, mint az említett Alamo, alkalmasak arra, hogy belőlük ismerjük és ismertessük meg a fiatalokkal a történelmet? „A társadalomtudományi tanulmányok tudósaként és a történelem filmek által (is) történő tanításának híveként felajánlom azt a választ, hogy igen, a filmek támogathatják a tanulást – ha velük konkrét célok elérése a cél és megfelelő témához kapcsolódnak” – jelenti ki Scott Alan Metzger.

 

Miben rejlik a történelmi filmek vonzereje?

Az emberek múltról való gondolkodását kétségtelenül alakítják a tényalapú vagy kitalált, reális vagy fantasztikus történelmi filmek. Ezt bizonyítja az a kutatásból született tanulmány is, mely arról szól, hogyan beszélget tizenöt család a vietnami háború korszakáról. A kutatásban részt vett gyerekek és a szülők spontán módon elsőként filmes emlékeiket elevenítettél fel – így került szóba a Forrest Gump egy olyan társalgásban, melynek témája a történelem. Nem meglepő tehát, hogy a tanárok is ezen kulturális hatalomra szeretnének támaszkodni és filmeket mutatnak az osztályteremben ülő diákoknak, hogy izgalmasabbá tegyék a tanulást. Egy 84 amerikai (Wisconsin és Connecticut területén dolgozó) tanár részvételével készült felmérés például azt mutatja, hogy az oktatók 93 százaléka hetente legalább egyszer vetít filmet a diákjainak. Bár egy tanulmány nem elég ahhoz, hogy világos következtetéseket vonhassunk le, ez a szám azt sugallja, hogy a történelmi filmek gyakori vendégek az osztálytermekben.


alamo
Alamo – A 13 napos ostrom

 

Az emberek gyakran beszélnek az elfoglalt/lusta/túlterhelt tanár sztereotípiájáról, aki filmeket vetít ahelyett, hogy „igazából” tanítana. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a tanárok fontos és hasznos eszköznek tartják a filmeket, különösen a történelmi filmeket. Az imént felidézett kutatásból nemcsak az derül ki, hogy a pedagógusok szívesen használják a filmeket a tanítás során – hangsúlyozza írásában Scott Alan Metzger –, hanem az is: úgy érzik, a diákok motiváltabbak és többet, szívesebben tanulnak, ha filmeket is nézhetnek. A felméréshez kapcsolódó esettanulmányokban a tanárok leírják a célokat is, melyeket a filmek használata által kívánnak elérni: vagyis a történelmi viták megértését, a múlt elbeszéléseinek megismerését és a filmek mint „elsődleges források” tanulmányozását.

 

A diákok megbíznak a filmekben?

A legtöbb fiatal tisztában van vele, hogy a filmek és a televíziós produkciók sok esetben dramatizálják a valóságot és fikciós elemeket is használnak, de ez nem jelenti azt, hogy tudják, hogyan kell különválasztani a hollywoodi fikciót és a történelmi tényeket. Végtére is, a történelmi múltba helyezett filmek és tévéműsorok széles körben elérhetők és igen gyakran keverik a tényeket a fikcióval. Scott Alan Metzger példával is alátámasztja e kijelentését: két amerikai osztályt vizsgáló tanulmányban a megkérdezett középiskolás diákok azt állították, hogy a hollywoodi filmek kevésbé megbízható információforrások, mint a tankönyvek. Mégis, az osztálytermi tevékenységek során olyan természetesen kezelték őket, mint bármely más forrást. Scott Alan Metzger egy tanár meglátásait is idézi, mely szerint a diákok úgy vélik, hogy az osztályban megtekintett filmek többsége bizonyos szempontokból megbízhatónak bizonyul – információforrás a tények összegyűjtéséhez.

 

Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha a filmeket hívjuk segítségül?

A tények és a fikció közötti bonyolult kapcsolat csak az egyik olyan kihívás, amellyel a pedagógusok szembesülnek, ha a történelmi filmeket az osztálytermekben használják. De ide sorolható még az is, hogy sok történelmi film korhatár besorolása magasabb, mint a diákok kora, így a szülők nem járulnak hozzá, hogy levetítsék őket a gyermekeiknek. Továbbá: a tanítási napok felépítése sem igazán teszi lehetővé azt, hogy a filmeket beillesszék a tantervbe – különösen akkor, ha vita vagy utólagos beszélgetés is kapcsolódna a filmnézéshez. De a legfélelmetesebb kérdés mégis az, hogy a filmek valóban jók-e a történelemtanuláshoz. Scott Alan Metzger kiemeli: egy ausztrál tanulmányban a legtöbb tanár úgy vélekedett, a film hasznosnak tűnik, de néhányan azt hangsúlyozták, hogy a filmek megzavarhatják a tanulókat a pontatlan ábrázolásokkal. „Hollywood torzítja a történelmet, de a gyerekek mindig emlékezni fognak arra, hogy többet láttak a tényeknél” – jegyezte meg egy tanár.


forrest_gump
Forrest Gump

 

Egy pszichológiai kutatással is alátámasztott tanulmány megállapította, hogy a történelmi filmek megtekintése arra serkentette a fiatalokat, hogy felidézzék történelmi olvasmányaikat – persze csak abban az esetben, ha a film megfelelt a történelmi olvasmányoknak. Azonban, ha a film ellentétes dolgokat állított, mint a tankönyv, a diákok tudása csorbult, hiszen sokkal jobban emlékeztek a filmre, mint a szövegre, amelyet tanultak. És ez akkor is így történt, mikor a tanulókat figyelmeztették: a történelmi filmekben kitalált eseményeket is láthatnak! Scott Alan Metzger hozzáteszi: ettől függetlenül ki kell emelni, hogy a hamis adatokkal kapcsolatos konkrét figyelmeztetéseknek köszönhetően a kutatásban részt vevő diákok nagyobb része emlékezett a pontos információkra és a félretájékoztatásra is.

 

Hogyan tanulhatunk a filmekből történelmet?

Ahogy Scott Alan Metzger írása is rámutat, a film remek eszköz a tanulásra, a tanításra, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a diákoknak tényekre, pontos ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy külön tudják választani a valóságot és a fikciót. Egyszerűen fogalmazva: a történelmi filmek önmaguk nem képesek tanítani, de ha egy tanár vagy szülő alkalmasnak tartja őket a tanításra, eléri velük a célját. Hiszen végső soron mindenki, aki történelmi filmet néz, megismeri a múltat, amely alapjaiban határozta meg az életét.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: https://theconversation.com/are-movies-a-good-way-to-learn-history-75976

Fotó: imdb.com

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

hetdombfilmfeszt

2017.09.25

Molvay Norbert Ha nem segít a mindenható című alkotása nyerte el a fődíjat a nemzetközi Hét Domb Filmfesztiválon, amelynek záróeseményét szeptember 23-án tartották Komlón. A rendező Fejes Sándor pécsi zárszerelőről szóló filmje a dokumentumfilmek között is első lett a Sára Sándor, Rófusz Ferenc, Ternovszky Béla alkotta zsűri értékelése alapján.

D_MTI20170921050

2017.09.24

Fluxus és barátai címmel látható kiállítás szeptember 22-től a budapesti Ludwig Múzeumban, ahol a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény műtárgyaiból mutatnak be válogatást. A Fluxus egy nemzetközi művészcsoport, mely az 1960-as évek elején jött létre George Maciunas litván művész vezetésével. A tárlat november 26-ig megtekinthető.

violin-2560312_960_720

2017.09.24

Húsz éve kezdődtek Európa legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának felvételei a Fonóban. Ennek emlékére a Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház szeptember végétől jubileumi sorozattal készül, amelynek keretében az adatközlő mesterek mellett bemutatják a fiatal generációt is. A koncertsorozat szeptember 30-án kezdődik a Fonóban.

TOKODY 40 – BEL CANTO címmel ad koncertet 2017. október 30-án 19:30-tól a Pesti Vigadó Dísztermében Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az esten – melyen válogatás hallható Rossini, Bellini és Donizetti műveiből – közreműködik Muskát András – tenor, zongorán kísér Janos Acs. „Hiszek abban, hogy az ember nem azért születik a világra, hogy boldogságban élje le az életét, hanem hogy megélje és túlélje a szenvedést, ezáltal megtisztuljon, és ezzel példát mutasson” – vallja Tokody Ilona.

Hudec László magyar építész Sanghajban fennmaradt épületeit gyűjti össze Nicky Almasy fotóművész albuma, amelyet szeptember 21-én mutatott be Magyarország sanghaji főkonzulátusa a Hudec tervezte Hubertus-udvarban (ma Metropolo Csingcsiang Hotels Classiq – Dahua Hotel), Sanghajban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával, Szijjártó Péter miniszter előszavával megjelenő, Hudec by Nicky Almasy című album különlegessége, hogy a magyar fotóművész kameráján keresztül a még álló Hudec-épületeket ismerheti meg a közönség.

Hat tánc című új, Bartók Béla ihlette produkcióját szeptember 28-án mutatja be a Várkert Bazárban a Feledi János vezette Feledi Project, majd az október 5. és 8. között zajló New York-i Dumbo Dance Fesztiválon lép fel Own Destiny című duettjével, melyet 6-án és 7-én láthat a tengerentúli közönség a Gelsey Kirkland Művészeti Központban. Az egyfelvonásos előadás reflexió Bartók Béla Román népi táncok című, 1915-ben zongorára írt művére. A bemutatón közreműködik Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész, zeneszerző, valamint Oláh Péter bőgős és Pecek Lakatos János dobos.

Alapításának harmincadik évfordulóját ünnepli a Szegedi Kortárs Balett, amely 25 esztendeje működik ezen a néven, és 1987. szeptember 27-én tartotta első bemutatóját a Nagyszínházban. Azóta 123, a közönség mellett a szakma elismerését is elnyerő produkció született, melyben összesen 140 művész táncolt. A darabok készítésében Juronics Tamás mellett 39 magyar és külföldi koreográfus vett részt. A társulat születésnapját szeptember 30-án ünnepli Szegeden, a Nagyszínházban. A budapesti ünnepséget november 8-án rendezik a Müpában.

Rendkívüli sztárparádé várható a vörös szőnyegen a 65. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 22-ei esti nyitógáláján. Az észak-spanyolországi tengerparti városban olyan hírességek megjelenésére számíthat a nagyközönség, mint Arnold Schwarzenegger, Glenn Close, Penélope Cruz, Javier Bardem, James Franco és Alicia Vikander. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át az első elismerést: Aki Kaurismäki finn rendező A remény másik oldala című filmjéért veheti át a FIPRESCI-díjat. A szeptember 30-ig tartó fesztivál nyitófilmje Wim Wenders Submergence című alkotása lesz. A romantikus dráma 17 másik filmmel együtt van versenyben a legjobb alkotásnak járó Arany Kagyló-díjért. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje pedig a közönségdíjért versenyez.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma