IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.02.03
Végh Nóra

„A tanításnak minden szintjét élvezem” – meséli Razvaljajeva Anasztázia Junior Prima-díjas és Fischer Annie-ösztöndíjas hárfaművész, aki Vigh Andrea mellett tanársegédként oktat a Zeneakadémián. Ma este 19:30-kor ösztöndíjas társaival készül koncertre.

Oroszországban születtél hárfaművész édesanya gyermekeként, majd hétéves voltál, amikor Magyarországra telepedtetek. Ekkor kezdtél el hárfázni is. Mi volt a költözésetek oka?

Édesanyám még Moszkvában, a tanulmányai alatt megismerkedett egy magyar hárfással, Felletár Melindával, akivel hamar barátokká váltak. A hölgy egyszer csak felkereste, hogy szeretné, ha anyukám helyettesíteni őt egy ideig a Szegedi Szimfonikus Zenekarban. Ő nagyon megörült ennek a lehetőségnek, és egy elég spontán költözéssel már Szegeden is voltunk, majd végül ott is maradtunk. Anyukámat felkérték állandó állásra. Most Budapesten élek, mióta felvételiztem a Zeneakadémiára.


Raffay_Zsofi_fotoja_2015
Fotó: Raffay Zsófi

Tanultál már korábban is magyarul, vagy teljesen váratlanul ért ez az új közeg?

Abszolút váratlan volt, korábban fel sem merült, hogy bármelyik országba is elköltöznénk. Eleinte bizonytalan volt, meddig maradunk, végül úgy alakult, hogy állandóvá vált. Az általános iskolát már Magyarországon kezdtem el. Nem érintkeztem korábban a nyelvvel, ami rám ragadt az iskolaban, nos, abból lett az, amit most használok (nevet).


Édesanyádat biztosan sokat láttad hárfázni. Ő kezdett el tanítani téged?

Talán ez más zenész családokban is így lehet, hogy a gyerek egyszer csak kedvet kap a hangszerhez. Nálunk is így volt, bár volt idő, amikor nem szívesen csináltam. Erre nem emlékszem, de mesélték a szüleim, hogy körülbelül ötéves koromban elvitt édesanyám egy hárfatanárnőhöz, hogy alkalmasnak talál-e, megnézték a kezeimet, énekelnem is kellett (nevet). A vélemény bíztató volt, majd hétéves koromban anyukám elkezdett tanítani. Kislányként nagyon izgalmasnak találtam ezt a hangszert, de a gyakorlást nem mindig élveztem (nevet). Később, kamaszkorom végén kezdett komolyan érdekelni.


Vigh Andrea Liszt Ferenc-díjas hárfaművész, a Zeneakadémia rektora is sokat segített a pályádon.

A Zeneakadémiára 2006-ban érkeztem, ahol Vigh Andrea irányítása alatt tanultam öt évig, azóta is nagyon szoros kapcsolatban vagyunk. Most pedig maradtam a doktori képzésen és tanársegédként dolgozom mellette az egyetemen. A doktori a kutatás mellett azért is jó, mert így taníthatok, ami nagyon fontos és kedves dolog számomra.


Egyetemen képzeled el a tanítást vagy a fiatalabb korosztállyal is szívesen foglalkoznál?

A tanításnak minden szintjét élvezem. Most fél állásban dolgozom tanársegédként és nagyon szeretem, de gyakran foglalkozom a kisebbekkel is. A kommunikáció alapú interaktív oktatást és a kreatív megoldásokat alkalmazom a legszívesebben. Azt is érdekesnek találom, amikor felismerjük egy növendék hiányosságát, és azt próbáljuk megtalálni, mi lehet az oka és célirányosan fejleszteni.


Junior Prima-díjban részesültél 2011-ben, tavaly pedig a Fischer Annie-ösztöndíjat is elnyerted. Milyen lehetőségeket nyitottak meg számodra ezek az elismerések?

Ezek visszaigazolást adtak, hogy nemcsak nekem fontos, amit csinálok, hanem másoknak is (nevet). A karrier szempontjából is nagyon megtisztelő, hogy a szóbeli dicséretek mellett konkrét elismerést is kaptunk. A fellépésekben is sokat számít, hiszen így a nem művész körökben forgolódók is hamarabb ránk találnak. Az anyagi támogatás sem elhanyagolható, a Junior Prima-díj kapcsán egyszeri, a Fischer Annie-ösztöndíjnak köszönhetően pedig rendszeres jutalom jár. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik ezt lehető teszik, mert nagy segítség a zenészek számára.


Ma este a Zeneakadémián adsz koncertet ösztöndíjas társaiddal.

Deák Sárával (hegedű), Kiss Péterrel (zongora), Nyakas Orsolyával (ének) és Tóka Ágostonnal (orgona) nagyon változatos és színes műsorral készülünk. Szóló hárfaműveket is lehet hallani tőlem, valamint Orsit éneklés közben kísérem két Debussy-dal erejéig. A részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!


Végh Nóra

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma