hangf_spotify_banner_728x90

2013.11.04
Széles-Horváth Anna

Tánc, színház és költészet is képes összekapcsolni két távoli ország kultúráját. A Károlyi-Csekonics-rezidencia falai között november 4-én a hallgatóság megtudta: hogyan lehet Indiai egyik legfőbb politikai eszköze a tánc, miképp fest egy hindu legenda a magyar színpadon, és mit jelentett egy indiai költő világsikere a XX. század Európájában.

 

DSC_2009
Somi Panni Fotó: Csákvári Zsigmond/ Kultúra.hu
„A tánc előretolt bástya, amely el tudja indítani, majd egyre szorosabbá fűzni a kapcsolatot két ország között” – osztotta meg India hitvallását Somi Panni indológus, táncművész november 4-én a Magyar Művészeti Akadémia által rendezett konferencián, amely Amrita Sher-Gil emlékét őrizve a magyar-indiai kapcsolatokat választotta témájául. Somi Panni hangsúlyozta, a keleti ország valóban ezzel az elgondolással közeledik más kultúrák felé: hisznek abban, hogy a táncuk képes elfogadtatni, megszerettetni és  érdekesebbé tenni őket.


Az indológus úgy véli, kelet és nyugat kultúrája kölcsönösen táplálkozott egymásból: a XX. században utóbbinak színekre, új világszemléletre volt szüksége a továbblépéshez, ezt pedig megkaphatta a kelettől. Indiának pedig ugyanígy nyitnia kellett, hogy zárt, elszigetelt létét maga mögött hagyva bekerüljön a világ körforgásába.


„Az indiai tánc európai megjelenésében nagy szerepet játszott Anna Pavlova orosz balettművész, aki még Uday Shankar indiai festőművészből is táncost csinált, hogy ezt a kultúrát terjessze” – jegyezte meg Somi Panni. Az indiai tánc a ’20-as évekre az egész világon kedvelt lett. Jelentős képviselője volt például Ram Gopal, aki felismerte, hogy Európa és Amerika igényei mások, ezért eltért a hagyományos szerkezettől: a lassú és sok ismétlést tartalmazó darabok helyett, rövid tömör látványos koreográfiákat készített.


Somi Panni különös jelenségre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Mégpedig, hogy a XX. század elején élő indiai közönség szívesebben nézte saját tánckultúráját külföldi, elsősorban amerikai művészek interpretálásában, mint saját népe hagyományőrző művészeinek előadásában.  Ennek eredményeként Indiában a műfaj hagyományos művelői elszegényedtek, a továbbadás lett mindennapi feladatuk, művészetük azonban szükségtelenné vált, ami a műfaj megreformálását sürgette.


„Egy olyan művészeti ág, amely csak a hagyomány ápolásával foglalkozik, kizárólag az ősi helyzetre tekint vissza, nem életképes. Így lehetett, hogy mára két ága él az indiai táncnak: az amatőr együttesek hagyományőrzése, valamint a modern koreográfiák és a hagyományos táncelemek ötvözése” – foglalta össze az indológus táncos.


Hindu legenda a színpadon, indiai költő Magyarországon

DSC_2028
Keserű Katalin, Miklóssy Endre, Sirató Ildikó
„A szecesszió korszaka az univerzalizmus gondolatával áthatott időszak volt, az indiai kultúrában ezért olyan pontokat kellett keresni, amelyek a közönség számára újként mutathatóak be, és az ismeretlenség miatt vonzóvá válhatnak” – fejtette ki Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténész.

Az OSZK Színháztörténeti Tár vezetője részletesen kitért Pásztor Árpád Szavitri című egyfelvonásos hindu legendájára, amelyet 1912-ben mutatott be a Nemzeti Színház. „A darab statikus jelenetekből áll, de megjelenik benne az a filozófia, amely az egzotikum mellett a modernitást is magában hordozza: a legfontosabb kérdés, hogy túlélhető  -e az élet, és főként túlélhető -e a halál” – fejtette ki Sirató Ildikó, aki az előadás jelentőségét abban látja, hogy az a kortárs dramaturgiát szőtte össze az indiai világgal.


Az Oxfordi Egyetem tanárának, Bangha Imrének előadását Juhász Judit tolmácsolásában hallhatták a részt vevők: Tagoréról a bengáli költőóriásról megtudtuk, verseit három fázisban fogadta a magyar közönség. A Nobel-díj hatására a globalizáció előhírnökeként tekintett rá a hazai irodalom, amely aztán a háború ideje alatt elfeledkezett róla. Végül a harcok lezárultát követően spirituális prófétaként tisztelték és hatalmas kultusza lett egész Európában.


„Tagore korai népszerűsége azért érdekes, mert ekkor a keletet sokan még elutasították: a magyar olvasók, mint a legtöbb európai, az ősi, időtlen India képviselőjét látták benne” – idézte Banghi szavait Juhász Judit. A kutató szerint Tagore hazánkban a Nobel-díj elnyerését követően lett népszerű: Kosztolányi például úgy vélte, elismerésével megszűnt az európai irodalom egyeduralma, és a lenézett ázsiai művészet is helyet követelt magának a modern kultúrában. Karinthy pedig egzotikus mivoltával magyarázta költői sikereit.


„Tagore tudta, és hirdette, India nem zárkózhat el a nyugati hatások elől, be kell vonni azokat a kultúrájába. Eközben nyugaton megmutatta a keleti kultúra sajátos, egyedi értékét, újdonságát” – írta Banghi Imre.
Kulcsszavak:

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma