GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2013.11.04
Széles-Horváth Anna

Tánc, színház és költészet is képes összekapcsolni két távoli ország kultúráját. A Károlyi-Csekonics-rezidencia falai között november 4-én a hallgatóság megtudta: hogyan lehet Indiai egyik legfőbb politikai eszköze a tánc, miképp fest egy hindu legenda a magyar színpadon, és mit jelentett egy indiai költő világsikere a XX. század Európájában.

 

DSC_2009
Somi Panni Fotó: Csákvári Zsigmond/ Kultúra.hu
„A tánc előretolt bástya, amely el tudja indítani, majd egyre szorosabbá fűzni a kapcsolatot két ország között” – osztotta meg India hitvallását Somi Panni indológus, táncművész november 4-én a Magyar Művészeti Akadémia által rendezett konferencián, amely Amrita Sher-Gil emlékét őrizve a magyar-indiai kapcsolatokat választotta témájául. Somi Panni hangsúlyozta, a keleti ország valóban ezzel az elgondolással közeledik más kultúrák felé: hisznek abban, hogy a táncuk képes elfogadtatni, megszerettetni és  érdekesebbé tenni őket.


Az indológus úgy véli, kelet és nyugat kultúrája kölcsönösen táplálkozott egymásból: a XX. században utóbbinak színekre, új világszemléletre volt szüksége a továbblépéshez, ezt pedig megkaphatta a kelettől. Indiának pedig ugyanígy nyitnia kellett, hogy zárt, elszigetelt létét maga mögött hagyva bekerüljön a világ körforgásába.


„Az indiai tánc európai megjelenésében nagy szerepet játszott Anna Pavlova orosz balettművész, aki még Uday Shankar indiai festőművészből is táncost csinált, hogy ezt a kultúrát terjessze” – jegyezte meg Somi Panni. Az indiai tánc a ’20-as évekre az egész világon kedvelt lett. Jelentős képviselője volt például Ram Gopal, aki felismerte, hogy Európa és Amerika igényei mások, ezért eltért a hagyományos szerkezettől: a lassú és sok ismétlést tartalmazó darabok helyett, rövid tömör látványos koreográfiákat készített.


Somi Panni különös jelenségre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Mégpedig, hogy a XX. század elején élő indiai közönség szívesebben nézte saját tánckultúráját külföldi, elsősorban amerikai művészek interpretálásában, mint saját népe hagyományőrző művészeinek előadásában.  Ennek eredményeként Indiában a műfaj hagyományos művelői elszegényedtek, a továbbadás lett mindennapi feladatuk, művészetük azonban szükségtelenné vált, ami a műfaj megreformálását sürgette.


„Egy olyan művészeti ág, amely csak a hagyomány ápolásával foglalkozik, kizárólag az ősi helyzetre tekint vissza, nem életképes. Így lehetett, hogy mára két ága él az indiai táncnak: az amatőr együttesek hagyományőrzése, valamint a modern koreográfiák és a hagyományos táncelemek ötvözése” – foglalta össze az indológus táncos.


Hindu legenda a színpadon, indiai költő Magyarországon

DSC_2028
Keserű Katalin, Miklóssy Endre, Sirató Ildikó
„A szecesszió korszaka az univerzalizmus gondolatával áthatott időszak volt, az indiai kultúrában ezért olyan pontokat kellett keresni, amelyek a közönség számára újként mutathatóak be, és az ismeretlenség miatt vonzóvá válhatnak” – fejtette ki Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténész.

Az OSZK Színháztörténeti Tár vezetője részletesen kitért Pásztor Árpád Szavitri című egyfelvonásos hindu legendájára, amelyet 1912-ben mutatott be a Nemzeti Színház. „A darab statikus jelenetekből áll, de megjelenik benne az a filozófia, amely az egzotikum mellett a modernitást is magában hordozza: a legfontosabb kérdés, hogy túlélhető  -e az élet, és főként túlélhető -e a halál” – fejtette ki Sirató Ildikó, aki az előadás jelentőségét abban látja, hogy az a kortárs dramaturgiát szőtte össze az indiai világgal.


Az Oxfordi Egyetem tanárának, Bangha Imrének előadását Juhász Judit tolmácsolásában hallhatták a részt vevők: Tagoréról a bengáli költőóriásról megtudtuk, verseit három fázisban fogadta a magyar közönség. A Nobel-díj hatására a globalizáció előhírnökeként tekintett rá a hazai irodalom, amely aztán a háború ideje alatt elfeledkezett róla. Végül a harcok lezárultát követően spirituális prófétaként tisztelték és hatalmas kultusza lett egész Európában.


„Tagore korai népszerűsége azért érdekes, mert ekkor a keletet sokan még elutasították: a magyar olvasók, mint a legtöbb európai, az ősi, időtlen India képviselőjét látták benne” – idézte Banghi szavait Juhász Judit. A kutató szerint Tagore hazánkban a Nobel-díj elnyerését követően lett népszerű: Kosztolányi például úgy vélte, elismerésével megszűnt az európai irodalom egyeduralma, és a lenézett ázsiai művészet is helyet követelt magának a modern kultúrában. Karinthy pedig egzotikus mivoltával magyarázta költői sikereit.


„Tagore tudta, és hirdette, India nem zárkózhat el a nyugati hatások elől, be kell vonni azokat a kultúrájába. Eközben nyugaton megmutatta a keleti kultúra sajátos, egyedi értékét, újdonságát” – írta Banghi Imre.
Kulcsszavak:

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma