15_eves

2012.03.25
Százados László
 
A Mélykék 1 táncosra és 3 érzékelési alrendszerre – hang, szín/fény, mozgás és ritmus-képletek változó viszonylataira – komponált, játékossága és látszólagos könnyedsége ellenére is minden pillanatában határozottan kézben tartott, tudatosan megkomponált előadás. „Kísérleti változata”, a Kékör érzékszervi-kalandtúrája a Műhely Alapítvány szervezésében létrehozott – Az Ismeretlen Kutatása – improvizációs alkotóműhely keretében született meg (MU Színház, 2009). Egy évvel később, a korábbi kísérlet 3 résztvevője – Rózsavölgyi Zsuzsa, Terebessy Tóbiás, Vicsek Viktor– a Sín Kulturális Központban kapott lehetőséget egy darab létrehozására. A csapatmunkában addigra már összecsiszolódott hármas a Kékör tapasztalatainak újrahasznosításába, a nyitva hagyott utak feltérképezésébe, a művészeti ágak közötti szörfölés és kapcsolatkiépítés folyamatába további résztvevőket – Bartha Márk, Márton Péter, Szakál Andrea – vont be.
 
Ennek a kollaborációnak az eredménye a Mélykék multifunkcionális és változékony színpadi tere, amely saját szabályokkal bír: tánc- és mozgástér, de egyben érzékelő felület, reakcióképes audio-vizuális környezet is, hátul vetítővászonnal lezárva. Reagál a táncosra: a mozgásingerek hang- és fény/szín-rendszerek reflex-szerű változásait indítják be. Ugyanakkor a táncosnak is igazodnia kell a „hozzáférések” követelményeihez: pozíciója, az általa birtokolt kontroll mértéke nem állandó, az előadás folyamán változó. Fénysávokat irányíthat, emelkedő zöldbe gázolhat, mélykékbe merülhet alá, vagy akár a hippi-korszak diavetítétes pre-VJ-technikáját idézve absztrakt mintázat vetítőfelületévé válhat a színek metszéspontjában. Néha pedig mintha valamiféle speciális theremin-változatot üzemeltetne: szín- és hang-átmeneteket hív elő a mozdulatai minőségével (gyors, lassú, stb.), s akár értelmes szavakat is képes „kimozgatni” a hangzó térből.
 
Történet, narratíva helyett, talán inkább egy „kutatási téma” egyáltalán nem száraz analízise, részfeladatainak valahonnan valahová tartó iránya rajzolódik ki. Pedig könnyen végigpörgethető, hogy milyen sokváltozós rendszert kell összehangolni és uralni ebben a mobil színpadi laboratóriumban, mint ahogy az is, hogy az egymásba nyitott, egymásba átkonvertálható érzékszervi utak mennyi új tapasztalat és értelmezés forrásává válhatnak. A határátlépések közben aktivált eszköz- és stílusváltások úgy indítanak be műfajközi párbeszédet, hogy közben eltérő érzelmi és hangulati alapú asszociációs bázisokat hoznak működésbe. Hol az egyik, hol a másik érzékszervi út dominál, „tölt fel” élményekkel, működteti a fantáziát. A néző önkéntelenül is nagyobb egységekké próbálja összefűzni a rövid, lazán kapcsolódó jeleneteket: így jut el az élőzenés, beatboxos fél-improvizációtól a testre (fejre) erősített szenzorral vizuális és akusztikus közeget teremtő mozdulatokon át, az utolsó harmad real-time virtuális testszobrászatáig. A digitalizált látvánnyal együtt elszabadul a képzelet is: az extrém-húsplasztikák, az égnek álló, négylábú szürrealista ősnő-virágkehellyé torzuló test, vagy a kézrovarok, ujjas ízeltlábúak rajzása után már nem lepődünk meg a zárójelenet virtuális önfelszámolásán. A hátsó vetítőfelületen örvénylő, önmagába tekeredő csigaház-motívumot már csak néhány egyszerű mozdulatsorral – hajigazítás és kibontás, ruha leeresztés – alakítja(?), kontrollálja(?) a program középpontjába szippantott „táncosnő”. Ez a végpont: a látvány felülkerekedik a mozgáson, az analógtól a digitális mandalából kikopó testig, a személyiségvesztésig vezetett az út.
 
A Mélykék a példa rá, hogy kiépült – még létezik – egy hazai infrastruktúra, amely helyet, időt és eszközöket biztosít a kísérletezéshez, a színpadi tapasztalat és rutin megszerzéséhez: fiatal, kísérletező kedvű művészeknek, alkotócsoportoknak ad alkalmat arra, hogy egy ideiglenesen megteremtődő szellemi közösségből, együttműködésből akár hosszabb távú munkakapcsolat és időtálló produkció jöhessen létre. A műhelymunka a lényeg: a friss szemlélet, illetve a – mind a téma, mind a felhasznált technika tekintetében – aktuális problémafelvetések becsatornázása egy kreatív folyamatba. Ez pedig, ha sikerül megtalálni a kutatás és kísérletezés megfelelő formáit, és végig fenntartani az együttműködés örömének és szabadságának optimális szintjét, izgalmas, továbbgondolásra is érdemes műfajközi hibrideket, megoldásokat eredményezhet.

KAD_Kultura_596x90_002

2012.08.31

Szeptember 19. és 23. között rendezik meg az L1 Kortárs Táncfesztivált. Idén 11 országból érkeznek vendégek, köztük Japánból, az Egyesült Államokból és Chiléből is.

2012.08.30
Amatőröknek és profiknak hirdet táncmaratont a hétvégére a Trafó Kortárs Művészetek Háza: a Műhely Alapítvány hagyományos, táncos évadnyitóján két napon át, reggeltől estig táncolhatnak a kortárs mozdulatok szerelmesei.
2012.08.29
A Szarvasi Vízi Színpadon lép fel a GGTánc Eger pénteken.

A legjobb produkciókat és színházi teljesítményeket is díjazzák.a VIII. Magyar Teátrumi Nyári Fesztivál gáláján. Az augusztus 19-én Szarvason zajló rendezvényen köszöntőt mond Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

A kiállítást augusztus 27-én, 18 órakor nyitja meg Dr. Faludi Julianna szociológus a budapesti Mai Manó Házban. A tárlaton kiállít Sergey Prokudin-Gorsky, Balogh Rudolf, Biró Dávid, Eperjes Ágnes, Liz Nielsen és Bill Sullivan. A Három szín című kiállítást október 6-ig láthatják az érdeklődők.

A két színész Joshua Michael Stern rendező filmjében, az After Exile-ben játszik együtt. Stern nevéhez fűződik a Steve Jobsról szóló életrajzi dráma, a Jobs, valamint a Graves című televíziós sorozat is. Az új mozifilm főhőse (LaBeouf) a történet szerint éppen a börtönből szabadul, ahol rablás és emberölés miatt volt, és – szintén börtönviselt, alkoholista – apjával (De Niro) igyekszik megmenteni öccsét az övékéhez hasonló életúttól. Az igaz történeten alapuló film forgatását októberben kezdik.

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Zsolnay Örökségkezelő nyárbúcsúztató ingyenes fesztiválját augusztus 23. és 25. között tartják immár nyolcadik alkalommal a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

molnar-jacqueline-kiallitasa-biciklismadarak

Ma van a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passiójának ingyenes szabadtéri előadása az esztergomi bazilika előtt.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma