hangf_spotify_banner_728x90

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

balanchine_Rjpg
Forrás: Ernst Haas Studio

Önmagát a tánc múzsája, Terpszikhoré helytartójának nevezte, már ötévesen zenésznek készült, és kilenc volt, amikor felvették a szentpétervári cári balettiskolába is. Elképesztően fiatalon, alig tizenhét esztendősen már a Mariinszkij Színház tánckarában lépett fel, miközben konzervatóriumba is járt, ahol komolyzenét tanult. Egyszerre volt muzsikus és táncművész. Életének e kettőssége határozta meg későbbi koreográfiáinak sajátosságait is: előszeretettel hagyta el a megszokott cselekmények fonalát, hogy intuícióira és zenei élményeire hagyatkozva új tánclátomásokat alkosson.

 

Balanchine első pas de deux-jét 1920-ban, tizenhat évesen koreografálta, Anton Rubinstein zenéjére (La Nuit). Ezt egy másik duett, az Enigma követte, amelyben a táncosok levehették a spicc-cipőt, és mezítláb táncolhattak. Nem kellett sokat várni az első együttesre (Young Ballet, 1923), de az első merész karrierdöntésre sem: 1924-ben egy németországi vendégszereplés után a művész már nem tért vissza hazájába, hanem Párizsba utazott a mecénás és impresszárió Szergej Gyagilev hívására.

66KLDBB3XQI6TMIL6BNCFZ2YMU
Forrás: Washington Post

Balanchine a világhírű Orosz Balett tagja lett (ekkor változtatta nevét George Balanchine-ra). Az együttes számára tíz koreográfiát készített: ezek közül leginkább az 1928-as, Stravinsky muzsikájára született Apollon musagète emelkedik ki, amelyhez a kosztümöket Coco Chanel tervezte. Ez a bemutató a neoklasszikus balett első pillanata: Balanchine a klasszikus mozdulatokat és a klasszikus görög történetet modern jazz-elemekkel variálta.


Az Apollóban Balanchine kiemelte megszokott szerepéből a férfi táncost, és két szólót is adott neki, miközben a jelmezeket és a díszletet minimalizálta, hogy azok gazdagsága és túldíszítettsége ne vonja el a nézők figyelmét a mozgásvilágról. Ez a darab nemcsak a balett történetében, hanem Balanchine életében is fordulópontot jelentett, a táncművész koreográfussá lett, és gyakorlatilag befejezte saját előadói karrierjét (ebben a döntésében egy térdsérülés is közrejátszott).

playbill
Forrás: Playbill

Gyagilev halála után egy londoni revüszínháznál, majd a Dán Királyi Balettnél és a monte-carlói Orosz Balettnél dolgozott. 1933-ban, még párizsi művészként találkozott Lincoln Kirstein fiatal amerikai mecénással, aki meghívta, hogy honosítsa meg az Egyesült Államokban a klasszikus balettet, és ezzel el is kezdődött „Mr. B.” és az amerikai balettművészet meghatározó története. Balanchine 1934-ben megalapította az Amerikai Balettiskolát és Társulatot, és ebben az évben megszületett első amerikai koreográfiája, A szerenád, amit Csajkovszkij zenéjére alkotott.

 

1948-ban társalapítója volt a New York City Ballet-nek, amelynek 1982-ig vezető koreográfusi és művészeti igazgatói posztját is betöltötte. A társulat számára több stílusban mintegy százötven koreográfiát készített, ezek közül a leghíresebbek A diótörő, a Don Quijote egész estés változata és az 1972-ben a tizenhét Gershwin-dalra alkotott Who cares?.

balanchine-thmbnycityballett
Forrás: New York City Ballet

Balanchine sosem torpant meg, minden korszaka stílusteremtő erejű, az ötvenes-hatvanas években ismét egy új formát hozott a klasszikus balettbe: a táncosok szikáran üres, fakó fénybe borított színpadon léptek fel. Az 1950-es Sylvia pas de deux ennek az időszaknak a remeke, felépítése követi a klasszikus grand pas de deux-k hagyományát, entréval, adagióval, két szólóval és codával.


A kettős a francia balettzene-komponista Léo Delibes zenéjére született, aki darabját 1876-ban írta, hat évvel első nagy sikere, a Coppélia után. Az OMG modern balettesten a francia stílusban előadott kettőst most hat szereposztásban láthatta a budapesti közönség.


Braun Anna írása az eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma