2014.01.17
Kultúra.hu

A Versek szódával című rendezvénysorozatnak Szentmártoni János volt egyik megálmodója és kitalálója 2011-ben. A január 16-i Nemzeti Színházban tartott legújabb est vendégeként fellépő költő szerint, aki egyben a Magyar Írószövetség elnöke, a kortárs irodalmat is lehet népszerűsíteni, akár nem hagyományos író-olvasó találkozóval, talk-show-val.

szentmartoni_janos
Fotó: Magyar Hírlap
Mikos Ákos rádióriporter köszöntötte a szép számú közönséget a Nemzeti Színház felső emeleti Kaszás Attila termében, és megemlítette, hogy alkalmanként a jelen esetben vendég Szentmártoni is betöltötte a kérdező-műsorvezető tisztét. Így egy korábbi alkalommal Végh Attila költővel ő beszélgetett. Magát is jellemezve Szentmártoni János szerint a költő szeret elvonulni, megtalálni a belső békét, de szüksége van visszajelzésre, ki kell mozdulnia - erre szolgálhatnak a sorozat estjei, melyet minden hónap harmadik szerdáján láthat a közönség. Első versként a lányáról szóló Szerda című költeményt hallhattuk Tóth László színművész előadásában. „A család emberileg nagy tapasztalat” – mondta el a költő, akinek e témában, és még egyetemista korában született Anna lányáról jelentős versei szólnak. Szentmártoni Anna egy másik művészeti ágban jeleskedik: táncol, amit „Lélegzet” című produkciójában láthattunk.


Kivetítőn sorakozó fotók adták a további témákat kezdve a külvárosi, de szerető családban felnőtt fiúról, akit nővérei is támogattak első írásai megszületésekor. Egy Somogyi Győző festőművésznél tett látogatáson lovakkal készült fotó kapcsán pedig megtudhattuk, mindig volt és van kutya a háznál, Szentmártoni János szereti az állatokat, biciklizik, a fociról egy térdsérülés miatt le kellett mondania.


Az irodalomhoz végül kanyarral került közel, kereskedelmi szakközépiskolába ment, viszonylag későn szerette meg az olvasást, és nem rögtön a középiskola után került az egyetemre. Tarján Tamás irodalomtörténész egyik meghívottként idézte fel egykori tanítványát, aki nála írta szakdolgozatát. A visszaemlékezést élő verselemzéssel egészítette ki a professzor a „Befejezhetetlen vers önmagunk állásáról” című költeményből. Szerinte Szentmártoni költészetére a „spleenes dinamika” jellemző.


Láthattunk még fotót a kiránduló, utazó költőről, aki Iszkázon, Nagy László szülőfalujába minden évben elzarándokol, később következett a nagyvilág, az amerikai, ausztrál kontinens, ide már az Írószövetség képviseletében jutott el a költő, aki egyben a Magyar Írószövetség elnöki tisztét is betölti. Mint egy kérdésre elmondta, nehezen lehet egyeztetni az alkotást a szervező tevékenységgel, de úgy érzi, mára sikerült egyensúlyba hoznia a kettőt.


Barátaival szokott verseket szavalni klasszikusoktól órákon át, szeret főzni és szakácstanfolyamot végzett, azzal a haszonnal, hogy négy-öt félére képes figyelni, amit ételkészítés közben is kell. Dalszöveget írt kamaszkorában, most Cseh Tamás nyomdokain a Furcsa vendég zenekar zenésíti meg verseit, akik tavaly a kapolcsi Művészetek völgyében debütáltak, és erre az előadásra is eljöttek. Furcsa vendég, Füttyös és Szalmaszál című dalaikat hallhattuk az esten. Szóba került még a Magyar Napló irodalmi lapnál eltöltött tíz év, illusztrálva egy szüreten készült fotóval Oláh János és Bíró Gergely társaságában, valamint a költővel egy utcában felnőtt Kirják Miklós festőművész, aki Szentmártoni portéját is megfestette.


Csanda Mária

Kulcsszavak:

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma