NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2014.01.17
Kultúra.hu

A Versek szódával című rendezvénysorozatnak Szentmártoni János volt egyik megálmodója és kitalálója 2011-ben. A január 16-i Nemzeti Színházban tartott legújabb est vendégeként fellépő költő szerint, aki egyben a Magyar Írószövetség elnöke, a kortárs irodalmat is lehet népszerűsíteni, akár nem hagyományos író-olvasó találkozóval, talk-show-val.

szentmartoni_janos
Fotó: Magyar Hírlap
Mikos Ákos rádióriporter köszöntötte a szép számú közönséget a Nemzeti Színház felső emeleti Kaszás Attila termében, és megemlítette, hogy alkalmanként a jelen esetben vendég Szentmártoni is betöltötte a kérdező-műsorvezető tisztét. Így egy korábbi alkalommal Végh Attila költővel ő beszélgetett. Magát is jellemezve Szentmártoni János szerint a költő szeret elvonulni, megtalálni a belső békét, de szüksége van visszajelzésre, ki kell mozdulnia - erre szolgálhatnak a sorozat estjei, melyet minden hónap harmadik szerdáján láthat a közönség. Első versként a lányáról szóló Szerda című költeményt hallhattuk Tóth László színművész előadásában. „A család emberileg nagy tapasztalat” – mondta el a költő, akinek e témában, és még egyetemista korában született Anna lányáról jelentős versei szólnak. Szentmártoni Anna egy másik művészeti ágban jeleskedik: táncol, amit „Lélegzet” című produkciójában láthattunk.


Kivetítőn sorakozó fotók adták a további témákat kezdve a külvárosi, de szerető családban felnőtt fiúról, akit nővérei is támogattak első írásai megszületésekor. Egy Somogyi Győző festőművésznél tett látogatáson lovakkal készült fotó kapcsán pedig megtudhattuk, mindig volt és van kutya a háznál, Szentmártoni János szereti az állatokat, biciklizik, a fociról egy térdsérülés miatt le kellett mondania.


Az irodalomhoz végül kanyarral került közel, kereskedelmi szakközépiskolába ment, viszonylag későn szerette meg az olvasást, és nem rögtön a középiskola után került az egyetemre. Tarján Tamás irodalomtörténész egyik meghívottként idézte fel egykori tanítványát, aki nála írta szakdolgozatát. A visszaemlékezést élő verselemzéssel egészítette ki a professzor a „Befejezhetetlen vers önmagunk állásáról” című költeményből. Szerinte Szentmártoni költészetére a „spleenes dinamika” jellemző.


Láthattunk még fotót a kiránduló, utazó költőről, aki Iszkázon, Nagy László szülőfalujába minden évben elzarándokol, később következett a nagyvilág, az amerikai, ausztrál kontinens, ide már az Írószövetség képviseletében jutott el a költő, aki egyben a Magyar Írószövetség elnöki tisztét is betölti. Mint egy kérdésre elmondta, nehezen lehet egyeztetni az alkotást a szervező tevékenységgel, de úgy érzi, mára sikerült egyensúlyba hoznia a kettőt.


Barátaival szokott verseket szavalni klasszikusoktól órákon át, szeret főzni és szakácstanfolyamot végzett, azzal a haszonnal, hogy négy-öt félére képes figyelni, amit ételkészítés közben is kell. Dalszöveget írt kamaszkorában, most Cseh Tamás nyomdokain a Furcsa vendég zenekar zenésíti meg verseit, akik tavaly a kapolcsi Művészetek völgyében debütáltak, és erre az előadásra is eljöttek. Furcsa vendég, Füttyös és Szalmaszál című dalaikat hallhattuk az esten. Szóba került még a Magyar Napló irodalmi lapnál eltöltött tíz év, illusztrálva egy szüreten készült fotóval Oláh János és Bíró Gergely társaságában, valamint a költővel egy utcában felnőtt Kirják Miklós festőművész, aki Szentmártoni portéját is megfestette.


Csanda Mária

Kulcsszavak:

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma