GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2014.01.17
Kultúra.hu

A Versek szódával című rendezvénysorozatnak Szentmártoni János volt egyik megálmodója és kitalálója 2011-ben. A január 16-i Nemzeti Színházban tartott legújabb est vendégeként fellépő költő szerint, aki egyben a Magyar Írószövetség elnöke, a kortárs irodalmat is lehet népszerűsíteni, akár nem hagyományos író-olvasó találkozóval, talk-show-val.

szentmartoni_janos
Fotó: Magyar Hírlap
Mikos Ákos rádióriporter köszöntötte a szép számú közönséget a Nemzeti Színház felső emeleti Kaszás Attila termében, és megemlítette, hogy alkalmanként a jelen esetben vendég Szentmártoni is betöltötte a kérdező-műsorvezető tisztét. Így egy korábbi alkalommal Végh Attila költővel ő beszélgetett. Magát is jellemezve Szentmártoni János szerint a költő szeret elvonulni, megtalálni a belső békét, de szüksége van visszajelzésre, ki kell mozdulnia - erre szolgálhatnak a sorozat estjei, melyet minden hónap harmadik szerdáján láthat a közönség. Első versként a lányáról szóló Szerda című költeményt hallhattuk Tóth László színművész előadásában. „A család emberileg nagy tapasztalat” – mondta el a költő, akinek e témában, és még egyetemista korában született Anna lányáról jelentős versei szólnak. Szentmártoni Anna egy másik művészeti ágban jeleskedik: táncol, amit „Lélegzet” című produkciójában láthattunk.


Kivetítőn sorakozó fotók adták a további témákat kezdve a külvárosi, de szerető családban felnőtt fiúról, akit nővérei is támogattak első írásai megszületésekor. Egy Somogyi Győző festőművésznél tett látogatáson lovakkal készült fotó kapcsán pedig megtudhattuk, mindig volt és van kutya a háznál, Szentmártoni János szereti az állatokat, biciklizik, a fociról egy térdsérülés miatt le kellett mondania.


Az irodalomhoz végül kanyarral került közel, kereskedelmi szakközépiskolába ment, viszonylag későn szerette meg az olvasást, és nem rögtön a középiskola után került az egyetemre. Tarján Tamás irodalomtörténész egyik meghívottként idézte fel egykori tanítványát, aki nála írta szakdolgozatát. A visszaemlékezést élő verselemzéssel egészítette ki a professzor a „Befejezhetetlen vers önmagunk állásáról” című költeményből. Szerinte Szentmártoni költészetére a „spleenes dinamika” jellemző.


Láthattunk még fotót a kiránduló, utazó költőről, aki Iszkázon, Nagy László szülőfalujába minden évben elzarándokol, később következett a nagyvilág, az amerikai, ausztrál kontinens, ide már az Írószövetség képviseletében jutott el a költő, aki egyben a Magyar Írószövetség elnöki tisztét is betölti. Mint egy kérdésre elmondta, nehezen lehet egyeztetni az alkotást a szervező tevékenységgel, de úgy érzi, mára sikerült egyensúlyba hoznia a kettőt.


Barátaival szokott verseket szavalni klasszikusoktól órákon át, szeret főzni és szakácstanfolyamot végzett, azzal a haszonnal, hogy négy-öt félére képes figyelni, amit ételkészítés közben is kell. Dalszöveget írt kamaszkorában, most Cseh Tamás nyomdokain a Furcsa vendég zenekar zenésíti meg verseit, akik tavaly a kapolcsi Művészetek völgyében debütáltak, és erre az előadásra is eljöttek. Furcsa vendég, Füttyös és Szalmaszál című dalaikat hallhattuk az esten. Szóba került még a Magyar Napló irodalmi lapnál eltöltött tíz év, illusztrálva egy szüreten készült fotóval Oláh János és Bíró Gergely társaságában, valamint a költővel egy utcában felnőtt Kirják Miklós festőművész, aki Szentmártoni portéját is megfestette.


Csanda Mária

Kulcsszavak:

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma